A topolyai római katolikus templom

Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában.

Ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. században épült elődje állt 1904-ig. A mai háromhajós, neogótikus stílusú templom Szerbia legnagyobb alapterületű katolikus temploma. A torony összmagassága 72,70 méter, hossza 71 méter, szélessége a kereszthajóban 35 méter. A vasbeton oszloprendszert a Milics és Társa nevű budapesti cég építette, valamint a karzat alatti boltozatot és más részeket is. A templom tervezője Raichle J. Ferenc volt.

A főoltár képét Dudics Andor festő, az oltár főkonstrukcióját és a szószéket Stuflesser tiroli gyáros készítette. A bal és a jobb oldali mellékoltárt Barabás Miklós festette, de Molnár Józsefnek is található itt oltárképe.

Az orgona a híres Angster cég pécsi műhelyében készült, a vitrázsok Mayböhn Károly budapesti üvegfestő alkotásai, a toronyóra pedig Peterka Lajos budapesti toronyóragyárosé.

Dr. Hadzsy János szobra

Topolya történelmének legkiemelkedőbb orvosát és humanistáját, dr. Hadzsy Jánost a XIX. század végén és a XX. század legelején hatalmas tisztelet övezte. Elsőként érdemelte ki, hogy emlékművet kapjon szeretett városától. 1903. június 13-án hunyt el, és 1908. szeptember 20-án avatták fel a szobrát. A korabeli jelentések szerint 7000 fő vett részt a szobor leleplezésén. Sem előtte, sem utána soha nem gyűlt össze a városban ekkora tömeg.

Dr. Hadzsy János Szentesen született 1851-ben. 1874-ben szerzett orvosi diplomát. Még ugyanabban az évben megkezdte munkáját Topolyán, miközben további négy év alatt a budapesti Szent Rókus Kórházban gyakorlóéves orvosként több területen — sebészként, szemorvosként, venerológusként és szülészként — szakképesítette magát. Topolyai praxisa alatt hamar hírnevet szerzett nemcsak a városban, hanem annak tágabb környékén is. Kiváló belgyógyász és gyermekorvos volt, valamint sikeres sebészeti beavatkozásokat végzett, melyekre a korabeli betegeknek kevés helyen volt lehetőségük. Orvosi munkásságán kívül dr. Hadzsy János szerepet vállalt a tűzoltótestület alapítójaként, és több jótékonysági egyesület elnöki tisztségét is betöltötte. Szorgalmazta a város higiéniai adottságainak javítását, a csatornák befedését, az utcák kövezését, fürdőmedence építését stb.

Dr. Hadzsy János szobrát Telcs Ede neves szobrászművész alkotta, a talapzatot pedig Pogány Móric műépítész készítette.

A szobor elsődleges helye a Hadzsy-házzal szembeni portán (Székely-féle sarki portán) volt. A különféle rendszerváltozások és építkezések miatt a szobrot áthelyezték a parkba, az akkori egészségház mellé. A harmadik áttelepítéssel a nevét viselő új egészségház udvarába helyezték át. Az új helyszín egy kissé eldugott, de legalább védve van a vandáloktól.

A kovács- és bognárműhely

Topolyán az Ifjúság utcában három egykori kovácsműhelyről tudunk. Ezek között volt az Egri testvérek kovács- és bognárműhelye. Ezt a megosztott munkát az indokolta, hogy a többi közt itt készültek egykor a híres-nevezetes topolyai kocsik, melyek keresettek és kapósak voltak egész Vajdaságban, de azon túl is. Felismerhetőek voltak a szerkezetükről, a megmunkálásukról és elsősorban a fémdíszítésükről. A műhelyben továbbá egyszerű szekerek, homokfutók, szánok, fa- és fémalapú szerszámok is készültek, ha kellett, patkoltak is, és a lakosság igényeit teljes egészében ki tudták elégíteni.

A műhelyt a II. világháború után államosították, és kovács-bognár szövetkezetet hoztak itt létre. Ennek megszűnte után raktárként használták az épületet. A műhely ma a topolyai muzeális egységek része. A tájház és a szélmalom mellett ez is jellegzetesen topolyai objektum, mely felújítva és teljes felszereléssel áll a látogatók rendelkezésére.

Szélmalom

Amíg a XIX. század elején csak úgynevezett szárazmalmok működtek Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy négy szélmalom épült a széljárta dombokon, mindegyik égtáj irányában.

Az utolsó topolyai szélmalom építési helyének pontos idejét nem tudjuk, de azt igen, hogy az 1857-ben készült térképen már helyrajzi számmal jelölték a kishegyesi út feletti dombon (a mai laktanya felett).

A Győri Dömötör-féle szélmalom 1963-ig működött, búzát és végül már csak kukoricát őröltek 8 százalékos vámmal. A malom tipikus Pannon-alföldi szélmalom volt, négyszintes, tornyos, felül hajtós, változtatható vitorlával, mely lécezett volt, és két kőpárral. 1976-ban a község hozott egy olyan határozatot, hogy a szélmalmot meg kell vásárolni, és egy új, látogatható helyre kell telepíteni. 1982-ben a patronáló Žitokombinat és a tervezők munkacsoportja az áttelepítés helyének a Topolyai-tó és a nemzetközi út közötti dombot jelölte meg. Figyelmes áttelepítéssel 1987. október 16-án, teljesen berendezve, a topolyai szélmalom mint múzeum megnyílt a látogatók előtt.

A Žitokombinat magánosításakor (habár az épület állami védelem alatt áll) a kultúrtörténeti objektum magánkézbe került. Majdnem másfél évtizede nincs nyitva a látogatók előtt, és a további sorsa kérdéses.

Készült a VMMI közreműködésével. Javaslattevő és fényképek: Cservenák Pál, Vastag Gazsó Hargita. Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba. 

Cím: www.ertektar.rs