Válogatás a Gunarasi és a Kúlai Települési Értéktárból
2020.10.27.
LXXV. évf. 43. szám
Válogatás a Gunarasi és a Kúlai Települési Értéktárból

Gunaras helytörténeti gyűjteménye — A kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ — Hagyományőrző Napok a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központban

Gunaras helytörténeti gyűjteménye

Pecze István, az alapító gyűjteménye létrejöttét azzal a paraszti mentalitással hozza összefüggésbe, amelyet elődeitől vett át maga is. Visszaemlékezése szerint szülei generációja a mindennapi használatból kikerült eszközöket a padláson tárolta, hogy egy későbbi igénybevétel során kéznél legyenek. Ifjúkorában viszont tudatosult benne, hogy körülötte egyre többen válnak meg tárolt tárgyaiktól, s a ’60-as, ’70-es évektől fogva már nem csupán a családi tulajdonban levőket, hanem a környezetében felfedezett kisipari, háztartási, mezőgazdasági eszközöket is gyűjtötte, sok esetben vásárolta.

Gunaras az adottságait tekintve elsősorban mezőgazdaságból élt. A gyűjtemény felöleli nagyjából a XX. század elejétől a II. világháborúig terjedő időszak földműveléshez kapcsolható elemeit, külön megjelenítve a kenderfeldolgozás eszközeit. Jelentős számú használati tárgy révén elevenedik meg a háztartás eszközkészlete is, a kenyérsütés kellékei s az agyagedények különféle csoportjai is.

A gyűjtő további büszkesége a megközelítőleg 250 darabos monogramos téglagyűjtemény, az úgynevezett mezei téglák, melyek a házi téglaégetés technikáit szemléltetik a már említett időszakból. A söröspalack-gyűjtemény pedig ugyancsak az 1945 előtti idők sörkereskedelmét és -fogyasztását idézi, a sörpalackozó kisüzemek korát, amikor a kisiparosok a hordókban megvásárolt sört maguk töltötték saját palackjaikba, és terjesztették a környező kereskedésekben, fogadókban.

A gyűjteményből jól kivehető, hogy Gunaras főként mezőgazdaságból élt. S az anyag a látogatót a II. világháború előtti tanyavilágba viszi, melyből Pecze István és korcsoportjának jelentős része elindult vidékünkön. A földművelés, a háztartás, az építkezés és a szórakozás egy-egy tárgycsoport által elevenedik meg a gyűjteményben, mely az évek során fontos részévé vált a falu életének: helybeli és környékbeli iskoláscsoportok látogatják, a helyi tárlatvezetés és a tanárok, tanítók segítségével a múlt egy-egy helyi darabja egyre inkább ismertté, megéltté válik.

A kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ

A kúlai Népkört Szakácsy Sándor katolikus esperesplébános kezdeményezésére és a helybeli értelmiség teljes pártfogásával alapították meg 1868-ban, abból a célból, hogy a helyi magyar ajkú lakosságnak székházról gondoskodjanak. Ő abban az időben úgy látta, hogy Kúlán nagy szükség van egy ilyen intézményre, így tehát a Népkör lett az a hely, ahol találkozhattak egymással, beszélgethettek, és megvitathatták ügyes-bajos dolgaikat az emberek. Elolvashatták a napi sajtót, és különféle szórakozási lehetőségekkel is élhettek. Mivel óriási volt az igény művelődési rendezvényekre, hamarosan megalakult a színjátszó kör és a Dalárda. Rengeteg előadást, szórakoztató estet szerveztek. Később könyvtárat is alapítottak, melyet a lakosok könyvadományaiból hoztak létre.

Az osztrák—magyar kiegyezés után a Népkör volt az első magyar művelődési egyesület a Délvidéken, és azóta is folyamatosan működik a szórványban. Jelenleg 450 aktív tag alkotja. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen hosszú ideje sikerül fenntartani egyesületünket, és arra is, hogy nem csökken az érdeklődés a gyerekek és a fiatalok körében a néptánc, a népi ének és más hagyományőrző foglalkozások iránt. Ez is a célunk: hogy megőrizzük szokásainkat, hagyományainkat az utókor számára.


Hagyományőrző Napok a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központban

Több mint tíz éve született meg a gondolat, hogy Kúlán meg kellene szervezni egy olyan rendezvényt, ahol egy csokorba tudnánk kötni a magyar szokásokat. Környezetünkben óriási hagyománya van a birkatenyésztésnek, ezáltal a birkahúsból készült ételek főzésének. Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy szervezünk egy birkafőző versenyt a Népkör keretében. Arra viszont mi sem számítottunk, hogy ilyen nagy lesz az érdeklődés. Ezért a következő években már egy nagyobb területen, a Gödör elnevezésű sport- és rekreációs pályán tartottuk meg a rendezvényt. Kísérő programként kispályás labdarúgó-mérkőzést, kirakodóvásárt, kulturális programot szerveztünk, és játszóházat is kialakítottunk a legkisebbek részére. A birkahúsból készült ételek értékelése után pedig hajnalig tartó mulatság következett.


Készült a VMMI közreműködésével. Javaslattevő és fényképek: Pecze István, Vázsonyi Csilla — Fehér Viktor (Gunaras), Pásztor Mária (Kúla). Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba. 

Cím: www.ertektar.rs

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Értéktár rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..