Túrót, sajtot, kolbászt vegyenek!

Túrót, sajtot, kolbászt vegyenek!

Életbe lépett a kistermelői szabályzat — Hetente 200 liter tej, 500 tojás (évente legfeljebb 10 000 darab) értékesíthető a gazdaságban, helyben, háztól házig vagy a piacon, a kisboltban, községen belül vagy a szomszédos községekben. Halból évi 1000 kilogramm, nagyvadból 10, apróvadból pedig 500 darab. 200 liter nyers tejet lehet feldolgozni, például túrót, sajtot, tejfölt készítve. Csirkéből hetente 100-at, libából, kacsából, pulykából, nyúlból 20-at szabad otthon vágni, és hasonló módon értékesíteni, a húsból heti 100 kg kolbász, sonka és más készíthető, illetve árusítható. Emellett a minivágóhidak és a minitejüzemek kvótáit is megszabja a január 1-jén életbe lépett szabályzat, és részletesen rendezi, egy-egy tevékenységhez milyen épület, felszerelés kell.

A mezőgazdasági minisztérium honlapjára december közepén került fel a bonyolult és hosszú című dokumentum (Pravilnik o malim količinama primarnih proizvoda koje služe za snabdevanje potrošača, području za obavljanje tih delatnosti kao i odstupanja koja se odnose na male subjekte u polovanju hranom životinjskih porekla), mely pontosan meghatározza, ki mit, mennyit, hol és hogyan állíthat elő, valamint értékesíthet az állati eredetű termékeket illetően.

Egyszerűbben, olcsóbban készíthetik és értékesíthetik termékeiket a családi gazdaságok, ha élnek a régóta várt kistermelői szabályzat kínálta lehetőségekkel. Eddig ugyanis a nagyüzemeknek és a kisgazdaságoknak ugyanazokat a feltételeket kellett teljesíteniük, a kistermelők többsége viszont nem engedhette meg magának az akár több százezer euróra rúgó befektetést. A péterrévei Györe István minitejüzemet nyitna. A gondolat hosszabb ideje foglalkoztatja a gazdát, de eddig nem mert belevágni.

— Magasak voltak a kritériumok, mindenféle engedély kellett volna, meg alkalmazottak, nem beszélve a drága berendezésekről. Euróban kifejezve is milliós tételekről beszélünk, azt lehetetlen teljesíteni. Most ez lényegesen csökkent, mert nem térnek ki annyira szőrszálhasogatóan az épületre, ahol előállítanánk a termékeket. Igazából csak egy épület kell, mely arra a célra van regisztrálva, kell egy regisztrált gazdaság, ugye, az épületen belül pedig zuhanyzó, toalett, egy öltöző a munkásoknak. Lehet használni hagyományos berendezéseket, nem kötelező megvenni azokat a hatalmas, gyártósori gépeket. Nem kell az embernek rögtön beleölnie az egész vagyonát a vállalkozásba — teszi hozzá.

A gazda azt mondja, egyelőre kivár, nemrégiben istállótrágya-pelletálóra nyertek pénzt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. külhoni, fiatal magyar vállalkozók számára meghirdetett pályázatán, így most indítanák be a cégüket.

— Szeretnénk a tejfeldolgozásban is érvényesülni, hiszen vannak teheneink, van tej, a tejgyár nem túl sokat ad érte. Hosszú távon mindenféleképp meg kell oldanunk, lehet, hogy csak egy részét fogjuk átadni, a többit értékesíteni szeretnénk zacskós tej, joghurt, fagylalt formájában, mert így nem kifizetődő a termelés.

Száz holdon gabonafélét, szemes takarmányt termesztenek az állatok számára, szarvasmarhákat, juhokat és valamennyi sertést tartanak.

— Negyven fejőstehénnel dolgozunk, valamint van még harminc darab előhasi üszőnk. Szeretnénk növelni az állományt. Meglátjuk, hogy a támogatások maradnak–e vagy esetleg nőnek-e, mert ha igen, akkor szeretnénk még több állatot. Észszerű keretek között maradnánk, hogy ne vállaljunk túl sokat, mert abba sajnos nagyon könnyen beletörik az ember bicskája, ha hirtelen valami nagyot akar megvalósítani ebben az országban. Ez a kistermelői rendelet remélhetőleg valamennyit javít a kilátásokon. Nem éppen olyan lett, mint amilyenre számítottam, azt gondoltam, hogy a kisgazdák valamivel szélesebb körben tudják értékesíteni az árujukat, és az a mennyiség is nagyon kicsi, amelyet el lehet adni. A nagyobb termelők, akik tejgyárat vagy minivágóhidat tudnak nyitni, egy kicsit jobb helyzetben vannak, több a lehetőségük.

* Mekkora a visszhangja a szabályzatnak az ön környezetében?

— Vannak, akik örülnek, és vannak, akik szkeptikusak, mert be kell jelenteni az állatorvosnál meg a felügyelőségnél is, ha valaki elkezdi. Azt mondják, hogy feketén eddig is eladták a kis árujukat, és ezután is el fogják, őket ne ellenőrizze senki. De azért olyanok is vannak elég sokan, akik örülnek. Hogy ennek mekkora pozitív vagy negatív hatásai lesznek, azt majd meglátjuk, én mindenesetre optimista vagyok. Aki akar, az biztosan előrébb fog lépni ezzel a rendelettel. A legnagyobb kérdés most már csak az, hogy ki tudjuk-e alakítani a vásárlókörünket. Igazából ez a nehéz. Nem előállítani, hanem eladni.

 

Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője azt hangsúlyozta, hogy a VMSZ egyik legfőbb választási ígérete a mezőgazdaság területén a kistermelői szabályzat volt.

— Ez most konkrétan az állati eredetű termékekre vonatkozik, azoknak a háztáji előállítására. Azt határozza meg, hogy milyen könnyítésekkel lehet árut készíteni egy gazdaságon belül, és arra ad lehetőséget, hogy a tanyasi gazdaságok, a kisgazdaságok termékeket tudjanak áruba bocsátani — természetesen megfelelő ellenőrzés közben —, ezáltal pedig jövedelemre szert tenni.

* Mit kell tennie annak, aki élni szeretne ezzel a lehetőséggel?

— Mindenképp jeleznie kell a gazdaság bejegyzésénél, illetve az elkövetkező hetekben, hónapokban pontosan meghatároznia azt, hogy mi mindennel szeretne foglalkozni, mi mindent szeretne előállítani, piacra dobni. Onnantól kezdve a helyi, körzeti szintű felügyelőségen meg kell nézni, hogy azok a helyiségek, ahol a termelés folyik, legalizálva legyenek, és kezdődhet a munka. 2018 első fele ennek az egész rendszernek a beindításával fog eltelni, de ettől függetlenül az év folyamán mindenhol meg tud kezdődni a termelés.

* A terepi visszajelzések, számítások szerint hány termelőt érinthet kedvezően a szabályzat?

— A kistermelői rendelet megszületése a két kormány együttműködésének egy jó példája. Mi a VMSZ részéről a földművelésügyi minisztériumból hoztunk szakembereket, Vajda László nagyon sokat segített, hogy a szabályzat megszülessen. Az volt az első szempont és lépés, hogy megértessük, nem egy új dolgot akarunk, hanem valami olyasmit, ami az EU-ban is működik, például Magyarországon vagy Ausztriában. Utána a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével szerveztünk nyilvános vitát, rengeteg gazdaszervezet bekapcsolódott ebbe a munkába, megbeszéltük, mi mindent kellene tartalmaznia a rendeletnek. A minisztérium elé kerülő tervezetet leküldtük a szövetségnek, az terjeszteni kezdte, nagy volt az érdeklődés. A termelőktől függ, hogy mennyire élnek a lehetőséggel.

* Kihez fordulhatnak a termelők segítségért, ha elakadnak?

— Létezik egy tanácsadó szolgálat, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének van egy falugazdász-hálózata, hozzájuk lehet fordulni, hiszen folyamatosan követik minden szabályzatnak, pályázatnak a megjelenését, a minisztérium és a titkárság tekintetében is.

A növényi eredetű nyersanyag feldolgozását lehetővé tevő szabályzat meghozatala még várat magára. A mezőgazdasági miniszter bejelentése szerint 2018-ban a vidékfejlesztési támogatások keretében az állam legalább 50 százalékban támogatja majd a gazdákat a termelési részlegek kialakításában és felszerelésében.

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Gazdaság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Túrót, sajtot, kolbászt vegyenek!
Szépirodalom
  • 2017.02.02.
  • LXXII. évfolyam 5. szám
Túrót, sajtot, kolbászt vegyenek!
Heti Interjúnk
Facebook

Támogatóink