
A sokak által várva várt Trump-beiktatás a múlt hét elején megtörtént. Az amerikai elnök első beszéde érdekes volt, de az is, amiről nem szólt.

A nép nyelvén beszélő elnök
A beiktatási ceremónián Trump egész szereplését az jellemezte, hogy hallatlanul büszke volt, és alig várta, hogy elmondja beszédét. A szövegben nem voltak retorikai bravúrok, többszörösen összetett alá- és fölérendelő mondatok — ebben a csúcs Obama beszéde. Az elnök rövid mondatokat, üzeneteket fogalmazott meg, illetve bontott ki, melyeket a jelenlevők rendre megtapsoltak. Jó szokása szerint sokaknak megköszönte a szavazatát. A beszédben egy sor konkrét dologról esett szó, sőt, azt is előrevetítette, mit fog az első hivatali napján aláírni. Az egész szónoklat azt sugallta, hogy sok a baj, és ő, Trump az az ember, aki összefogja majd az USA-t, és együtt megoldják a problémákat, hogy Amerika megint nagy legyen, mindenhol tiszteljék, és egy aranykor kezdődjön el.
Két fontos dolog volt, melyről nem ejtett szót. Az egyik, talán a jelentősebb, hogy nem tért ki a mélyállamra (deep state), pedig régebben ennek éles kritikusa és ellenzője volt. Hogy ennek a hallgatásnak mi az oka, csak találgathatunk. Az enyhébb végén a dolognak az van, hogy nem akarta a beszédét kevésbé evidens és nehezen érthető dolgokkal terhelni. Nagyon érdekes volt, hogy Biden utolsó nyilatkozata viszont arról szólt, hogy az országot az a veszély fenyegeti — szerintem ez már nem csak veszély —, hogy az irányítását a leggazdagabb emberek veszik át, és az USA demokráciából oligarchiává válik. Trump hallgatásának másik végletes értelmezése az lehet, hogy kiegyezett a mélyállammal, ám erről senki semmi pontosat nem tud. (Mindazonáltal a volt demokrata elnökök bizonyos dolgokat, melyeket Trump mondott, látványosan nem tapsoltak meg.)
Minket itt, Kelet-Európában az Ukrajnában dúló háború befejezése érdekel. Még Putyin elnök is békés üzenetet küldött Tumpnak és a világnak, noha Trump egy szót sem ejtett erről a háborúról, „csupán” annyit mondott, hogy nem fog új háborúkat kezdeni, és a mostaniakat le akarja zárni.
Megemlítette, hogy Pennsylvaniában egy golyó érte a fülét, és erről azt gondolja, hogy az Isten esélyt akart neki adni, hogy naggyá tehesse Amerikát. Kiemelte, erős megbízatást kapott minden oldalról, és Martin Luther Kinget is felidézte, akinek ekkor van az ünnepnapja, és akinek a Van egy álmom beszédét majdnem minden amerikai ismeri. Martin Luther King álma mellett is hitet tett az elnök.
Programbeszéd volt ez a javából, mégpedig egy patrióta programbeszéd.
Az USA-ban rend lesz
Az egész ünnepség arra volt kihegyezve, hogy az egységet szemléltesse. Voltak ott nagyon gazdag emberek (Elon Musk, Jeff Bezos), a katonai díszkórusban az első sorban ázsiai származású amerikai hölgy is helyet kapott, az elnök pedig a beszédében sokszor emlegette a létező szubkultúrákat.
Trump elnök a beszédét meleg hangúan és viszonylag csendesen kezdte. Minden protokollnak megfelelően, hogy aztán ugyanezzel a meleg hanggal kimondja egyik kulcsmondatát, „az aranykor most kezdődik”. Ezt azzal fejelte meg, hogy minden egyes napon úgy fog dolgozni, hogy az USA lesz neki az első, és így az USA vissza fogja nyerni azt az elismerést és tiszteletet, amelyet megérdemel, és olyan országgá változtatja, hogy mindenki irigyelje, és többé nem engedi, hogy kihasználják. Megemlítette a biztonságot és a szuverenitást, az igazságszolgáltatásról hangsúlyozta, kiegyenlített lesz, és nem használhatják fegyverként. Ehelyett erős és kivételes ország lesz az USA-ból — ezt metaforákkal is illusztrálta. Ezeket a változásokat fontosnak tartja, és örül, hogy részt vesz bennük, de előtte rendet akar csinálni.
A bátorító mondatok után következtek az éles bírálatok. Először a kormányzatot kritizálta azzal, hogy nincs bizalom, a kormányzat korrupt, elszívta az emberek pénzét, összetörte a társadalom alapjait, nem védi a becsületes honpolgárokat és a határokat, olyanokat viszont véd, akik illegálisan jutottak be az országba. A kormányzat nem tudja kezelni a természeti kihívásokat sem — ezen sürgősen változtatni fog. Az egészségügy és az oktatás állapotát is negatívan jellemezte (a gyerekeket arra nevelik, hogy szégyelljék és utálják az országukat), a reformját pedig azonnal el kell kezdeni. A fentieket árulásnak nevezte, vissza fogja adni a szabadságot, a gazdagságot, a demokráciát, a hitet, és véget vet Amerika hanyatlásának.
Nem mondta ugyan ki, de az elhangzottaknak az volt az értelmük, hogy a fejétől bűzlik a hal, ezért a kormányzattól kezdi meg a reformokat — egy teljesen új testületet állít fel, mely a kormányzás hatékonyságát méri majd. Ígéretet tett, hogy minden amerikainak, fajra, nemre való tekintet nélkül, biztonságot és lehetőséget nyújt, hogy a beiktatásának napja a polgároknak igazi „szabadság” nap legyen. A szabadságon kívül hitet tett az alkotmány és Isten mellett is, és éreztette, az egységben, a hazaszeretetben, az Istenben és a józan észben látja a megoldást.
Kilátásba helyezte a déli határ megvédését, majd az ideiglenesen az USA-ban tartózkodók kitoloncolásáról beszélt, és a Maradj Mexikóban programról. Egy újabb rendelettel terroristának fogja minősíteni a kartelleket, és az ellenük való harchoz minden törvényes felhatalmazást megad. Az illegális bevándorlók kitelepítését olyan hatékonysággal fogja végrehajtani, amilyet még nem láttak, és amely összhangban áll a kötelezettségeivel.
A gazdaság kérdései
Ahogy a közigazgatás rendjében is tett utalásokat a gazdaságra, úgy a gazdasággal foglalkozó rész is összefüggésben lesz a közigazgatással, illetve az elnök rendeleteivel. Le fogja törni az inflációt, a megélhetési és az energetikai költségeket hazai kitermeléssel. Hangsúlyozta, Amerika ismét termelő lesz, mert egyetlen országnak sincs akkora energiatartaléka, mint az USA-nak. (Lehet, hogy ez tévedés, de az biztos, hogy az USA-nak rengeteg energiahordozó áll rendelkezésére.) Fel szeretné tölteni a tartalékokat, exportálni akar majd, ezzel pedig a tőzsdéken olyan szintre beállítva az árakat, hogy az az USA-nak legyen jó. Az elektromos autók ügyét hagyni fogja, és az autóipar új lendületet kaphat.
A kereskedelmet — ahogy az várható volt — vámokkal fogja átalakítani, a magas külső vámokkal a belső termelést serkenti, így a családok nagyobb keresethez jutnak, valamint a költségvetés is megtelik. És ismét közeli valósággá válik az amerikai álom.
A kormányzás új iránya
Az elnök kemény szavakkal tért ki a kormányzat által eddig támogatott beszédmódra és világnézetre. Bejelentette, hogy az USA-ban hivatalosan csak két nem fog létezni, a férfi és a nő. A véleménynyilvánítás szabad lesz, hogy soha ne lehessen ezen az alapon senkit üldözni, és a jog visszatér az alkotmány által lefektetett alapokhoz. A hadseregben is rendet tesz, visszahelyezi azokat, akiket a COVID-vakcina el nem fogadása miatt távolíttattak el, a katonákkal többé nem kísérleteznek, és a világ legerősebb hadseregét építi majd ki (noha azt hiszem, már így is a legerősebb).
Ebben a részben hangzott el a talán legjelentősebb mondat, mely szerint az elnök legfontosabb szerepe az lesz, hogy egyesítse az országot, és békét teremtsen benne. Ezzel kapcsolatban tette az első külpolitikai kijelentését, mely szerint az izraeli háborúban túszként tartott foglyok hazatéréséért is tenni fog. A másik külpolitikai téma, melyet felvetett, a Panama-csatorna, melyet az USA épített 38 000 emberélet és rengeteg pénz árán, és bután eljátszotta, hogy most a kínaiak kontrollja alatt legyen. Kijelentette, vissza fogják venni a Panama-csatornát.
Az USA igazságos békét fog teremteni, mint a legnagyobb és legtiszteltebb ország. Felidézte McKinley korábbi amerikai elnök emlékét, aki több kihívással nézett szembe. Ezenkívül azt mondta, hogy a Mexikói-öblöt hamarosan Amerikai-öbölnek fogják nevezni.
A gyerekeket egészségben és biztonságban fogják tartani, az USA ismét nőni fog, sőt, az ígérete szerint területileg (!) is. El akarják érni a Marsot is az asztronautákkal. Amerikát nagyon ambiciózus országként éli meg, és ebben az „ősök nyomát” fogják követni. Mindezt néhány szóvirággal többször is megerősítette.
A beszéde végén a hitre terelte a szót, arra, hogy nem szabad azt gondolni, bármi lehetetlen. Magát mint példát hozta elő, aki hitt abban, hogy ismét elnök lesz, és lám, sikerült neki, noha mások ezt nem hitték. Szónoklatát emelkedett hangon fejezte be, felsorolva azokat a dolgokat, amelyeket az amerikai iskolásoknak is tanítanak a szabadságról, a jogokról, a munkáról, a felfedezőkről és azokról, akik veszélyes ellenségeket (fasizmus, kommunizmus) győztek le.
Kitért a hazaszeretet erejére és arra, hogy harcolni fog minden szülő álmáért, mely a gyermekükről szól, és minden gyerek álmáért, mert az USA olyan közösség, mint egy család.
Amerika sikeres, gazdag, tisztelt, büszke, szuverén, független lesz, és merészeket fog álmodni, mert az aranykora kezdődött el.
Összegzés
Már évek óta nem hallottam hasonló beszédet. A politikusok általában nem szoktak ilyen sokat ígérgetni, és nincs bennük ennyi energia. Trumpon látszott, hogy nagyon akar valamit, és tudja is, hogy mit, sőt azt is, hogy hogyan. Nem tudom, hogy ez a sok remény, melyet keltett, elfogy-e majd, és azt sem tudom, hogy az általa hangoztatott Amerika-képnek milyen módosulása történik, de programnak jó az, amit felvázolt, az üzenete pedig az, hogy a cél az USA-t naggyá tenni, és a munkát rögtön el lehet kezdeni.
Az előző, 2017-ben elmondott beszédéhez viszonyítva most kevésbé mutatott rá a hibákra, inkább a megoldást kereste. Akkor többet hivatkozott a Bibliára, de arról beszélt, hogy a hatalmat, a népet soha nem lehet figyelmen kívül hagyni. A két beszéd gondolatisága egészen hasonló. Nyolc évvel ezelőtt jól látta a gondokat, most talán jobban látja a megoldásokat. Akkor karcosabb hangon beszélt, most bölcsebben. Az első intézkedései a Biden-féle örökség lebontására tesznek kísérletet.