A tevékenység a Magyar Nemzeti Tanács fejlesztőpedagógiai programjának részeként Magyarország kormányának támogatásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével valósul meg.

A Pető András Főiskolán konduktorképzés és konduktív fejlesztés folyik a dominánsan mozgássérült gyermekek és felnőttek, azaz olyan személyek számára, akik a központi idegrendszer megbetegedése miatt váltak mozgássérültté. A világon egyedülállónak számító Pető-módszerrel nem a részproblémákra koncentrálnak, hanem a komplex személyiségfejlesztést helyezik előtérbe, vagyis az önálló életvitelt, illetve az arra való törekvést tanítják. A gyerekek és a felnőttek beszéd-, illetve érzelmi és szociális fejlesztését összekötik a mozgásfejlesztéssel, az elsajátított tudást pedig áthelyezik a gyakorlatba az írás, az olvasás, az étkezés, az öltözködés és az egyéb tevékenységek során. A tapasztalatok rendkívül pozitívak, amit az is bizonyít, hogy a Pető-módszer ma már a világ negyvennyolc országában van jelen. 

A vajdasági projektum 2015 decemberében felméréssel kezdődött, melyet Szabadkán, Zentán és Kishegyesen végeztek el a szakemberek. A megvizsgált 86 gyermek és felnőtt közül 34 személynek javasolták a terápiás kezelésen való részvételt. Tavaly Zentán, az első tanfolyamon 26-an jelentek meg tizenhat településről, vagyis Vajdaság szinte egész területéről jöttek. A kurzus alatt három konduktor három különböző csoporttal dolgozott: a felnőttekkel, a fiatal felnőttekkel, illetve a gyermekekkel és a szüleikkel, a súlyosabb esetekben pedig egyéni fejlesztéseket is végeztek.

Dr. Zsebe Andrea, Csuka Pál, Papp József és Rácz Major Diána

— A főiskolánk 330 hallgatóra akkreditált, magyarországiak és külföldiek (21 országból) egyaránt vannak közöttük. Növelni szeretnénk a határon túli magyar hallgatók számát, ezért arról is tárgyaltunk a Magyar Nemzeti Tanáccsal, hogy itteni szakembereket képeznénk, akik visszatérnének a szülőföldjükre, és hazahoznák a tudást — hangsúlyozta dr. Zsebe Andrea, a Pető András Főiskola rektora, aki a jelenlegi kurzus megkezdése előtt látogatott Vajdaságba. — Az itteni program olyan sikeresnek bizonyult, hogy már hallgatóinkat is bevontuk. Ez egyúttal lehetőség is számukra, hogy ne csak a magyarországi konduktív fejlesztésekből szerezzenek tapasztalatot. A Zentán töltött idő a képzésük részévé válik, a harmadik hét végén egy kisebb vizsgát tesznek, és a kapott jegyet számításba vesszük a félévi osztályzatuk meghatározásakor.

— Az első alkalom nagyon hasznos volt, számos visszajelzést kaptunk, az akkori részvevők közül a legtöbben ismét jelentkeztek. A mostani kurzust már a főiskola képzési rendszerébe is sikerült beépíteniük, aminek hozadékaként a főiskola három konduktorhallgatója kapcsolódott be a munkába. A Kárpát-medencében 2014-ben kezdtük meg a kihelyezett foglalkozásokat, elsőként Erdélyben és Kárpátalján jártunk, majd Vajdaság következett, az idén pedig a Felvidékre is kiterjesztjük tevékenységünket. A főiskolánkon még nincsenek vajdasági tanulók, de mint a rektor asszony is említette, vizsgálják annak lehetőségét, hogy kihelyezett képzés indulhasson — emelte ki Csuka Pál, a Kárpát-medencei konduktív pedagógiai fejlesztőprogram szakmai vezetője.

A felsőhegyi Papp József másodszor vesz részt a kurzuson. Elmondása szerint tíz évvel ezelőtt agyvérzést kapott, megbénult a jobb fele, jelenleg is sántítva, mankóval jár. 

— Tavaly is részt vettem ezen a rehabilitáción, és sokat segített. A gyakorlatokat otthon is rendszeresen és kitartóan kellene végezni, de ezt én, bevallom, eléggé elhanyagolom. Időközben teljesen átszoktam a bal kezem használatára, azzal eszem, írok, sőt barkácsolok is, vagyis a jobb kezemmel szinte semmit sem csinálok. Itt olyan mozgássort tanulok, amely mindkét oldalamat igénybe veszi. Én azt vallom, hogy akkor sem szabad feladni, ha a betegség eléri az embert.

Rácz Major Diána és férje Magyarkanizsáról hozták el a kislányukat.

— Tavaly, amikor a médiából értesültünk, hogy a Pető Intézet szakemberei Zentán vannak, jelentkeztünk a felmérésre. A kislányunk koraszülött, megkésett mozgásfejlődésű. Miközben nézegettük számára a különféle terápiákat, a Pető-módszerről is sokat olvastunk, ezért örülünk a lehetőségnek.

A szerző felvételei

Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke arról számolt be, hogy a tanfolyam részvevői elsősorban Zentáról és környékéről érkeztek, emellett vannak óbecseiek, temeriniek, nagybecskerekiek és belgrádiak is. A fejlesztés ideje alatt a szakemberek a betegek és családtagjaik munkájához, életritmusához alkalmazkodnak. Akik állandóan itt tudnak lenni, azokkal naponta foglalkoznak, ám természetesen az sem gond, ha valaki heti egy-két, esetleg három alkalmat vállalhat el. A munka ezúttal is több csoportban folyik, külön foglalkoznak a kisgyermekekkel, az iskolásokkal, a fiatal felnőttekkel és az idősebb személyekkel, a súlyosabb eseteknél viszont egyéni fejlesztést alkalmaznak. 

— A Pető-módszer komplex fejlesztés, az itt megtanult mozgássorokat, sémákat, beszédgyakorlatokat otthon is lehet folytatni. Az MNT oktatásfejlesztési stratégiájában a fejlesztő pedagógia új tételként jelent meg, és két részre tagolódik. Az egyik a részképességi zavarok felmérése és fejlesztése, a másik a Pető-módszer meghonosítása Vajdaságban.

A Pető András Főiskola és a Magyar Nemzeti Tanács illetékesei az idén további két hasonló jellegű intenzív kurzust terveznek Vajdaságban. Az egyiket Szabadkán, a másikat pedig Zentán szeretnék megtartani — hallottuk Perpauer Attilától.