A közelmúltban nagyszerű kiállítást láthattak a magyarcsernyeiek.
- Nagy odaadással és sok-sok munkával készítettük ezt az összeállítást. Az iskola három tantermében mutattuk be munkáinkat, egyikben a szőttesek kiállítását láthatta a közönség. Azokat a munkákat raktuk ki, amelyeket a szövőtanfolyam hallgatói készítettek. A csernyei kézimunkacsoport tagja a Vajdasági Magyar Folklórközpontnak, ezért megkértük Raj Rozáliát, a VMF titkárát, hogy nyissa meg a kiállítást - mondta bevezetőjében Kormányos Erzsébet, a magyarcsernyei Kézimunkacsoport elnöke.
- Minden idelátogatónak és helybelinek nagy megtiszteltetés, hogy a kiállítást éppen ennek a jelentős ünnepségsorozatnak a keretében, a csernyeiek találkozóján rendezték meg. A VMF szervezésében megtartott szövőtanfolyam idei, harmadik generációjában már magyarcsernyei asszonyok is vannak. Nagy öröm, hogy Tanók Ilona és Jónás Marika sikeresen befejezte a képzést, egy éven át jártak Szabadkára, elsajátították a technikát, a gyakorlati tudnivalókat és sok elméleti előadáson vettek részt. A feladatunk az volt, hogy a tudásukat gazdagabbá tegyük abból a célból, hogy az itt élő emberek szőtteskultúráját a felszínre hozzák. Azokra a vásznakra gondolunk, amelyek a szekrények mélyén lapulnak és sok éven át nem kerültek elő, nem vette őket a kezébe senki.. Mi azt a feladatot vállaltuk fel, hogy a régi hímzéseket, szőtteseket tovább éltessük, új értelmezésben, új megfogalmazásban. Új darabakon alkalmazzuk, olyanokon, amelyek megtalálják helyüket a mai lakáskultúrában. A tanfolyamokon igyekeztünk a hallgatókat megismertetni a Kárpát-medence magyar szőttes-kultúrájával. Fontos, hogy az itt élő ember érezze, része annak a kultúrának, amely a Kárpát-medencei magyarság műveltségéhez tartozik. Teljesen mindegy, hogy a Mezőségben, a Székelyföldön, Kalotaszegen, Erdélyben vagy éppen Csernyén került a kezükbe egy csodálatos hímzett vagy szőtt darab, az mindenképpen a Kárpát-medencei magyarság egy része. A hallgatók megismerkedtek a különböző technikákkal, néprajzi előadásokat hallgattak. Felmerül a kérdés: hogyan tovább? Ezek a darabok, amelyeket a közönség láthat, vizsgadarabok. 140 óra után a tanulók vizsgáztak művészettörténetből, néprajzból, anyagismeretből és bemutatták a saját kezűleg készített darabokat. Rongyszőnyeggel kezdtük, majd következett a gyapjú s a vászon, amely a legnehezebb technika.
Gratulálok ennek a két asszonynak, Tanók Ilonának és Jónás Marikának, mert merték vállalni az elszakadást a faluból. Tudom, hogy mit jelent elkerülni a faluból, milyen a hangulat, amikor egy új kezdeményezés van kialakulóban. Kérem, biztassák, segítsék őket, a régi hímes vásznakat mutassák meg nekik, legalább egy fotózás erejéig, mert ők már egy fénykép alapján is képesek arra, hogy azt elkészítsék.
Kérem a csernyeieket, nagyon vigyázzanak az ősök hagyatékára, mert azok magyarul beszélnek. Ne a piacon vásároljanak abroszt, hanem a nagyszülők, dédszülők hagyatékából készítsünk rozmaringos, fogas, gyöngyös abroszt, függönyt, takarót - mondta többek között Raj Rozália Magyarcsernyén a szőttes-kiállítás megnyitóján.