home 2024. április 22., Csilla napja
Online előfizetés
Történelmi borvidékek Vajdaságban
dr. Könyves Tibor
2024.03.11.
LXXIX. évf. 10. szám
Történelmi borvidékek Vajdaságban

Történelmi borvidéknek nevezzük az olyan tájat vagy több községet magában foglaló, kisebb-nagyobb földrajzi egységet, ahol évszázadok óta országos viszonylatban híres bort termeltek. A történelmi borvidékek jelentős szerepet töltöttek be az árutermelésben és a kereskedelemben egyaránt

Egy-egy történelmi borvidék jellemzője, hogy főbb tulajdonságaiban hasonló jellegű borokat állítottak elő, amit a nagyjából azonos talaj- és éghajlati viszonyok mellett egy-két jellemző szőlőfajta vezető szerepe tesz lehetővé. Ez korábban nem mindig volt így, mivel a filoxéravész előtt a fajtaösszetétel a történelmi borvidékeken belül is igen változatos volt, ennek megfelelően az egyes szőlőhegyeken termett borok minősége is erősen különbözött.

A történelmi borvidékek nevüket többnyire egy-egy városról vagy faluról kapták, pl. Egri, Verseci, Tokaji, Szekszárdi, Villányi stb., de ezen kisebb-nagyobb vidékek borait értették, és gyakran nem is a névadó hely nyújtotta a legjobb minőséget. Kisebb részben valódi tájnevek, pl. Duna—Tisza közi, Érmelléki, Fertőmelléki, Hegyaljai, Szerémségi stb. után nevezték el a borvidékeket. Főbb történelmi borvidékeink a XVI. század elejére alakultak ki. Az egész középkorban a leghíresebb történelmi borvidék a Szerémségi volt. Az idők folyamán egyes szőlőtermő területek megszűntek bortermőnek lenni, míg mások felemelkedtek, és a mai napig őrzik hírnevüket. Fontos megjegyezni, hogy a történelmi Magyarország egész területén termeltek bort, de csak kevésnek sikerült megtartania a történelmi borvidék megnevezést.

A történelmi borvidékek első hivatalos beosztását Keleti Károly szőlészeti statisztikája alapján a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium készítette el 1880-ban, megjelölve a szőlőterületek nagyságát, az átlagos évi bortermés mennyiségét, valamint azt, hogy ebből mennyi a fehér- és mennyi a vörösbor. Ez a beosztás kevéssé vette figyelembe a kialakult hagyományokat. A közigazgatási egységekhez, a kerületekhez és a megyékhez igazodott, és valamennyi bortermelő községet besorolta a történelmi borvidékek sorába. 1896-ban, a filoxéravész után, az állami támogatással végbemenő rekonstrukció idején készült el a történelmi borvidékek második beosztása. A rendelet célja a rendszerezés mellett azoknak a szőlőfajtáknak a meghatározása volt, amelyek az egyes vidékeken mennyiségileg és minőségileg a legjobb termést adják. Ezzel kívánták megszüntetni a termelt fajták korábbi sokféleségét, és garantálni az egy-egy történelmi borvidéken termelt borok azonos karakterét. Ami nagyon fontos volt, hogy ez a beosztás fokozottan figyelembe vette az évszázadok alatt kialakult hagyományokat. Ekkor jelölték meg a Szerémi és a Versec—Fehértemplomi borvidéket.

 

Szerémi borvidék

A Szerémi vagy Szerémségi (szerbül: Sremski rejon) történelmi borvidék Szerbia és részben Horvátország területén, a Szerémségben, a Tarcal-hegység lejtőin (a Fruška gora Nemzeti Park területét kivéve) és a Duna mentén található. Már a római korban létezett, a sirmiumi származású Probus római császár jelentős mértékű szőlőtelepítést folytatott itt. A török hódoltságig a Magyar Királyság legjobb bortermő helyének számított — a szerémi borokat a középkorban a borok királyaként ismerték. A fejlődést viszont gyorsan lerombolta a török hódítás. A szőlőművesek más tájakra, egyebek között a Tokaji borvidékre költöztek. A törökök kiűzése után, az Osztrák—Magyar Monarchia időszaka alatt a szerémségi szőlő- és borkultúra újra felvirágzott. Aztán a trianoni békeszerződés elszakította hagyományos piacaitól, s így visszafejlődve élt tovább, bár a borkészítés nem szűnt meg. A II. világháború után csak az állami gazdaságoktól kerülhetett kereskedelembe bor, a minőségi szempontokat pedig felülírták a mennyiségiek. Jugoszlávia szétesése tette újra lehetővé a magángazdaságok működését. Számos szőlőfajta származási helye Szerémség: ezek a furmint, szerémi zöld, bakator, ezerjó, kövidinka stb. Innen terjedt el a kadarka, mely a törököktől átvett fajta volt már az 1440-es években. A kadarka erjesztésének vélhetően már akkor a héjon áztatásos édesbor-technológia volt az alapja.

 

Versec—Fehértemplomi borvidék

A szerb és a román határnál helyezkedik el, ahol Románia területére belép a Duna. Központi szerepe két városnak, Versecnek és Fehértemplomnak van. A török hódoltság után elnéptelenedtek a települések, ám 1690-ben Versecre szerbek, majd 1717-ben németek jöttek, akik fellendítették a helyi borászatot. Drucker Jenő elmondása szerint (1905): „Az e vidéken termő borok csekély savtartalommal bíró, zöldesfehér színű, elég testes asztali borok, melyek savanyú borok házasítására igen alkalmas anyagot szolgáltatnak.” A kadarkát a szőlőtermő táj királynéjának nevezték, emellett nagy mennyiségben díszlett a kövidinka és a szlankamenka is. Ez a terület a XIX. század végére a világ legnevesebb bortermelő helyei közé tartozott. Ma az itt élő borászok ismert világi szőlőfajtákat termesztenek, és ebből az alapanyagból készítik a kiváló italokat.

Vajdaságban minőségi asztali borokat készítettek és készítenek ma is a Horgos—Királyhalmi, a Tisza menti, a Telecskai és a Közép-bánsági borvidékeken. Ezek a régiók természetesen nem tartoznak a történelmi borvidékek csoportjába.

A szőlő és a gabona az itt élő népek két legfontosabb terméke: azaz a kenyér és a bor, melyeknek a bibliai időktől hangsúlyos szerepük van az életünkben mint alapélelmiszereknek. Az újabb kor viharos viszontagságai közepette is tiszteljük és becsüljük meg drága értékeinket.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..