Mivel a nemzeti közösségi nyelveken sugárzó médiumok kérdése volt a téma, érdeklődéssel figyeltük a nemrégiben Belgrádban megtartott Nemzeti Kisebbségek Tanácsának üléséről szóló híreket. Azt már mindenki tudja, hogy az önkormányzati alapítású médiumok magánosítási határideje október 31-ére tolódott ki.
A tanácskozásról kiderült, a kormányelnök személyesen bízta meg az illetékes államtitkárt, hogy találjon megoldást a kisebbségi médiumok sorsára, mert nem hallgathatnak el október végén.
Ez akár biztató is lehet, de mi lesz azokkal a rádiókkal, amelyek nem kerültek be a privatizációs folyamatba? Nemrégiben a Temerini Rádióval foglalkoztunk, most viszont a Törökbecsei NB Rádióból érkeztek kedvezőtlen hírek. Mivel a rádió magánosítását a községi képviselő-testület nem szavazta meg, október végéig sem jogosult az önkormányzattól származó támogatásra. Az illetékesek ismertették a dolgozókkal az előállt helyzetet, és azt is közölték, hogy két hónapig még talán tudnak gondoskodni a fizetésről.
A rádiónak egyébként hét állandó és két szerződéses dolgozója van, közülük egy a magyar műsorért felelős. Bizonyára felkínálják nekik az ingyenes részvényeket, de valószínűleg nem merik majd vállalni, hogy ők működtessék a rádiót, mert tudják, mennyi pénzt kellene havonta előteremteniük.
Ha egy-két hónapon belül elhallgat az NB Rádió, a Törökbecse környékén élő magyarságnak jócskán sérül az anyanyelvű tájékoztatáshoz való joga, hiszen hétfőtől csütörtökig napi négy-, vasárnap pedig háromórás magyar műsort sugároztak, ez heti 19 óra. A vajdasági magyar rádiózás pedig egy újabb színfolttal lesz szegényebb.