Az esemény kezdetém a gyerekek szüleik segítségével megtervezték, majd kifaragták töklámpásaikat, és miközben dolgoztak, dr. Silling Léda osztott meg velük érdekes tudnivalókat. Az elkészült lámpások mécsessel a belsejükben világítottak, a gyerekek pedig büszkén álltak munkáik mellett.

– A tökvicsori vagy a töklámpás készítése a vidékünkön is elterjedt volt az 50-es, 60-as években, az idősebb generáció tud róla, sőt a gyermekjáték gyűjteményekben is benne van. Ilyenkor ősszel a terményekből, leginkább a tökből, a gyerekek játékot készítettek. Az őszi ködös időben a fiúk előszeretettel faragták ki a tököt, beletettek egy gyertyát, és amikor a lányok mentek haza, ezzel ijesztgették őket. A hagyománya, vagy az eredete jóval korábbi, 1000 után valamivel már tudunk történelmi adatokat arról, hogy magyar nyelvterületen ismert volt a töklámpás készítése. Az a bizonyos Salamon-torony, ami Visegrád fölött van, arról híres, hogy László király bezárta oda Salamont, és hogy megfigyelés alatt tarthassák éjjel, elrendelték, tegyenek lámpásokat a torony köré. Ezek a lámpások világítottak, a dunai hajósok ezt látták, és innen jön a mondás „fénylik, mint Salamon töke”. Ez a legkorábbi írásos emlékünk a töklámpás faragásáról. Amit tudunk történelmileg, hogy Angliában répát vagy retket faragtak, de a kivándorlók átvitték a hagyományt Amerikába, ott elterjedt és egy könnyebben faragható terményt, a tököt választották. Az jött ide vissza, habár az amerikaiaknak is van egy ehhez kapcsolódó hagyományuk – hallottuk Silling Lédától.  

Később kezdetét vette a táncház, elsőként a gyerekek rophatták egymással és a szüleikkel, majd a felnőtteké lett a parkett. Szakács Tamás és Szakáll Nikolett táncoktatók segítségével gördülékenyen haladt a táncmozdulatok elsajátítása.

– Mi a Szekeres László Alapítványban már régóta szervezünk táncházakat, ezek a mulatságok elsősorban a néptánc és a népzene köré szerveződnek. A táncoktatókkal megbeszélve, a jelenlevő közönség számára „fogyasztható” táncokat tanítgatunk. A kisebbeknek gyerekjátékokat, vonulós játékokat, körtáncokat, egyszerűbben elsajátítható lépéseket mutatunk, dalokat tanítunk, amelyek az éppen aktuális témához kapcsolódnak. A táncház plusz tartalmaként néprajzi előadásokat szervezünk, hagyományokról beszélünk, mint például most a tökfaragás. A táncház mindig egy szabad szórakozási forma volt, mi igyekszünk ezt biztosítani. A SZLA-ban jól fogadnak minket évek óta, és folytatjuk ezt a hagyományt, amit a magyarországi Csoóri Sándor Alap támogat – mondta Juhász Gábor, a Juhász zenekar vezetője.