— Pontosan egy éve kezdtük el gyártani, a piac megkívánta — mondja Bagi Zsolt vállalkozó. — Azon gondolkodtunk, mi lenne az, amit a mezőgazdasági hulladékból elő tudnánk állítani. A környéken nagyon kevesen gyártanak nagyobb termelési kapacitással brikettet. Minden ismeretlen volt, az összeállítása, az összetevők aránya, a gépkezelés, az alkatrészek utángyártatása. Kellett egy fél év, mire megismertük a gép csínját-bínját. Én kísérleteztem ki, hogy melyik nyersanyagból mennyi kell ahhoz, hogy megfelelő minőséget kapjunk. Tömören, keményen ég, és amikor elveszti a vörös parazsat, akkor hullik szét. A kukoricaszár tartalmazza a levelet, magát a szárat és a csutkát. A repceszár egy kicsit olajosabb. Ehhez kerül még a cirokkalász.

A kész brikettben felismerhető a nyersanyag

A környékbeli termelőktől vásárolják fel a nyersanyagot vagy cserélik brikettre, és a saját földön termesztett növényi hulladék is a gyártás részévé válik. A nyersanyag a tárolóból kézi adagolású darálóra kerül, ott már eleve keverednek az alapanyagok, majd egy szerkezeten át, mely össze van kötve a brikett-tároló tartályával, jut bele egy újabb keverőbe. A présgép következik, ahol egy végtelenített menetre kerül, és egy kés vágja le magát a brikettet. Helybelieket alkalmaznak, hogy a faluban élőket segítsék munkához jutni. Jelenleg két váltásban dolgoznak az üzemben, és naponta 1,5-2 tonna tüzelőanyagot állítanak elő. Eddig mindent önerőből szereltek fel és működtettek, egyelőre nem találtak megfelelő pályázatot. Helyben értékesítenek, emellett Zentán, Magyarkanizsán és Szabadkán kapható a termékük két-két helyen. Telefonon is megrendelhető, ha szükséges, házhoz szállítják, legalább 4 tonna vásárlása esetén ingyen. 1 tonna brikett 18 000 dinárba kerül.

Bálából brikettbe

— A minap Zomborból vittek el próbára 50 kg brikettet, majd miután tesztelték, 8 tonnára kaptunk megrendelést. Amit legyártunk, azonnal értékesíteni tudjuk, ám ennek ellenére azt mondhatom, hogy nehéz az embereket átszoktatni a jó brikettre. Sokat vásároltak máshol, de nem voltak megelégedve. Adtunk mintát, hogy próbálják ki a miénket, és nagy változás volt, amikor látták, hogy ez nem az, amit használtak. Többen gyártanak brikettet gabonaszalmából, csutka és fűrészpor hozzáadásával javítják az állagát, a minőségét, ám annak rengeteg a hamuja. Óriási a különbség a kettő között! Mi hosszú távra tervezünk, minőségi alapanyaggal dolgozunk, nem célunk átvágni az embereket.

Aprítás előtt

Alapanyag

A vállalkozó szerint a brikettnek rengeteg előnye van, nem kell vágni, hasogatni, bármelyik évszakban ugyanazt a minőséget kapja a vevő, ami a fáról már nem biztos, hogy elmondható. Egy átlagos családi ház felfűtésére egy idényben 4-5 tonna brikettre van szükség. További fejlesztésekben gondolkodnak, mesélte Bagi Zsolt, szeretnének még egy gyártósort üzembe helyezni, és újabb munkaerőt alkalmazni.

Csomagolva, vevőre várva

Sorakoznak a kész brikettek

Szállítás előtt