A civil szervezetek finanszírozására vagy társfinanszírozására kiírt környezetvédelmi pályázat négy területre fókuszál, mégpedig a levegő minőségének javítására, a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, a város területén található természeti értékek és biológiai sokféleség megőrzésére, valamint egyéb, a környezetvédelem és a környezettudatosság növelésére irányuló projektumokra. Bognár Pásztor Hajnalka kiemelte, nagy hangsúlyt szeretnének helyezni a lakosság, illetve az érdekelt személyek képzésére, mivel alacsony szinten van a környezettudatos gondolkodás.

Bognár Pásztor Hajnalka, a városi tanács mezőgazdasági ügyekkel megbízott tagja

A civil szervezetek egy-egy projektummal pályázhatnak, és fél év áll rendelkezésükre megvalósítani a programot, az év végén pedig el kell számolniuk. A pályázatot jövőre is szeretnék elérhetővé tenni, hogy azok az egyesületek, amelyek az idén belekezdenek egy nagyobb projektumba, folytathassák a munkát, hiszen a civil szervezetek és a média bevonása nélkül nem lehet javítani a környezettudatos gondolkodást — tette hozzá Vitković Aleksandar. Mint mondta, szem előtt kell tartani, hogy a környezetünket, melyet használunk, legalább olyan állapotban kellene továbbadni, illetve megőrizni, mint amilyenben mi azt átvettük. Erre kellene minden egyes polgárnak törekednie. Kiemelte, hogy a szervezetenkénti 150 000 dinár nem sok pénz, csodát nem lehet belőle csinálni, de például a kisebb illegális szemétlerakók felszámolása nem kerül többe. A civil szervezetek viszont elsősorban a képzések, illetve különféle akciók szervezésével tudnak hatást gyakorolni a környezettudatosság javítására.

A pályázati kiírás szövege és a szükséges űrlap Szabadka Város hivatalos honlapjáról, a www.subotica.rs oldalról tölthető le. Az érdekelt szervezetek a pályázatra május 10-én 14 óráig jelentkezhetnek, az eredményeket pedig június 4-én teszik közzé.

Emberhiány a jégvédelmi kilövőállomásokon

A város területén 23 jégvédelmi állomás található, az eddigi jelek szerint azonban emberhiány miatt az idei idényben ezek közül 13 fog üzemelni. A kiszámíthatatlan időjárás miatt viszont nagy szükség van a jégvédelmi rendszer működésére, a közelmúltban például Györgyén környékén hatalmas jégverés pusztított, akkor 70 jégvédelmi rakétát lőttek fel a kisboszniai állomásról, ennek ellenére is károkat okozott a vihar.

— Március elején a 23 jégvédelmi állomás közül még csak 10 helyre jelentkeztek lövészek, majd a későbbiek folyamán további 3 személy. Így Kisboszniában, Békován, Ludason, Csikérián, Csávolyban, Királyhalmán, mindkét mikićevói állomáson, Sándorban, Felső- és Alsótavankúton, Bajmokon és Mérgesen üzemel majd a jégvédelmi kilövőállomás. További 10 állomásról hiányzik lövész, a nagyfényi és az újzsedniki helyszíneket azonban már nem is lehet üzembe helyezni, mert ismeretlen elkövetők teljesen tönkretették őket, majd a felelőtlen polgárok odahordták a szemetet — mondta Bognár Pásztor Hajnalka. Hozzátette, hogy a város területén jégvédelmi tekintetben vannak fehér foltok, de a legproblematikusabb helyszíneket le tudták fedni, viszont ha egyik-másik kiesne, akkor gondok léphetnek fel.

Kilövő személyzetre továbbra is nagy szükség van, így arra kérik az érdeklődőket, hogy ha szeretnének ezzel foglalkozni, akkor jelentkezzenek a mezőgazdasági és környezetvédelmi titkárságnál. A jégvédelmi rendszer működtetését a város, illetve a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet finanszírozza.

A rakétakilövő állomások üzemeltetőinek 24 000 dinárt fizet a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet a teljes idényre, és az önkormányzat is 24 000 dináros támogatást irányzott elő. Az idény hat hónapig tart, április 15-étől október 15-éig, amikor fokozottan fordulhat elő jégverés. A város részéről a kifizetés két részletben történik, az elsőt az idény elején, a másodikat pedig a végén utalják. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet pedig egyszerre fizet, az idény végeztével — tette hozzá Vitković. Mint mondta, ez az összeg nem túl magas, ezért hálásak azoknak, akik elvégzik ezt a felelősségteljes feladatot, melyet leginkább munkanélküliek és nyugdíjasok vállalnak el. Aktív dolgozók ezt a szerepet nem tudják betölteni, mert nem tudnának idejében reagálni. Márpedig egy jégverés esetén minden másodperc óriási összegbe kerülhet a gazdáknak, ha nem sikerül idejében aktiválni a rakétákat. A lövészek egyébként akkor is megkapják az egy idényre járó illetményüket, ha nem volt munkájuk, mivel készültségben voltak.

A város költségvetésében nem csak a rakétaállomások üzemeltetésére különítettek el eszközöket: 2 millió dinárt irányoztak elő a jégvédelmi rakéták vásárlására, ezek ára a hatótávolság függvényében változik, így ez az összeg mintegy 40 rakéta beszerzését teszi lehetővé. Köztársasági forrásból ugyanennyi jut Szabadkára, sőt tavalyról is maradt, így lesz elegendő rakéta, hiszen évente általában 40-45-öt lőnek ki.

A bajsai radarközpont az idei év második felére tervezi a jégvédelmi rendszer fejlesztését — tették hozzá az illetékesek. A Fruška gora térségében már 118 állomást automatizáltak, ezeket a központból lehet irányítani, vagyis nincs szükség külön személyzetre. Ez a megoldás hamarosan egész Vajdaságban is elterjed, így a jégvédelem többé nem lesz emberfüggő, és gyorsabban lehet majd reagálni az időjárási viszontagságokra.

Vitković Aleksandar, a mezőgazdasági és környezetvédelmi titkárság titkára
 

Fókuszban a környezetvédelem

Biomassza-termelés céljából létesítettek energiafűz- és olasznádültetvényt a Szabadkai Regionális Hulladéktároló Kft.-ben. Egy kísérleti projektum keretében 1 hektár területen 14 000 energiafűzfát telepítettek az E3 International vállalattal együttműködve. Dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke elmondta, hogy a gyorsan növő fákból származó biomasszát összekeverik a szennyvíztisztítóból származó előkezelt és komposztált iszappal, s az így kapott keveréket az illegális hulladéklerakók területének talajjavítására lehet majd használni. Mint mondta, nem csak Szabadkáról van szó, hiszen a regionális hulladéktároló működése hét helyi önkormányzat területét öleli fel. Dr. Gligor Gellért, a Szabadkai Regionális Hulladéktároló Kft. megbízott igazgatója kiemelte, hogy a szabadkai az első olyan hulladéktároló az országban, amely ezt a környezetvédelmi technikát alkalmazza. Hangsúlyozta, a gyorsan növő energiafűznek több szerepe is van: tisztítja és méregteleníti a talajt, felszívja a felesleges vizet, szélvédő övezetet alkot, valamint nagy mennyiségű oxigént termel.

Dr. Pásztor Bálint és dr. Gligor Gellért (fotó: suboticainfo)