Törökbecsén és a vele összenőtt Aracson tíz templom és kápolna volt. A zsinagóga lebontása után kilenc maradt. Ritkaságszámba megy, hogy két, egymás mellett fekvő településnek ennyi egyházi épülete legyen. Lazar Meèkiæ, Törökbecse és Aracs helytörténésze egy képeslapra lefestette a kilenc objektumot. A szerzőről ugyanis tudni kell, hogy a helytörténeti kutatások mellett a festészet is érdekelte. Mintegy nyolcszáz festményt készített Törökbecséről és Aracsról. Igaz, hogy a szomszédos Kumánd (Kumane) faluban született, és Belgrádban él, de a szíve Aracshoz kötötte, mert ott járt iskolába.
Ha ezt a képet szemléljük, akkor balról jobb felé haladva először a magyar gyülekezet lutheránus kápolnáját látjuk. Ezt a kis épületet a törökbecsei főutca és a Népfront utca sarkán az 1860-as években emelték -- legalábbis a körülmények erre engednek következtetni. Megbízható adataink ugyanis nincsenek.
Mellette az 1903-ban épült Szent István-templom látható, amely az aracsi főutcán, a Josip Marinkoviæ u. 71-es szám alatt található. Két éve a hitközség jelentős renoválási munkába kezdett. Lecserélték a tetőt és a tornyot is kijavították, jelenleg szerény előkészületek folynak a belső kifestésére.
A törökbecsei Assisi Szent Klára-templom 1805 és 1809 között készült el, a főutca és az Ivo Lola Ribar utca (Kumándi út) kereszteződésénél található. Kegyúrnője, vagyis támogatója Sisányi Klára volt, ezért lett a védőszentje Szent Klára.
Az aracsi Keresztelő Szent János pravoszláv templom 1807-ben épült, jelenleg renoválják a külsejét. Érdekes megfigyelni, hogy a toronynak mind a négy oldalán látható a szerb nemzeti címer két angyal között, alatta az 1903-as évszám.
A törökbecsei Szent Miklós pravoszláv templom 1792 és 1796 között került a Petar Drapšin (Kis utca) és az Ivo Lola Ribar utca sarkára. Sisányi Klárát, a törökbecsei katolikus templom kegyúrnőjét itt temették el 1830. szeptember 9-én. Mivel a fiát Miklósnak hívták, a család pedig jelentősen támogatta a pravoszláv egyházat, Szent Miklós lett a templom védőszentje.
A háromtornyú kiskápolna az aracsi szerb temetőben tekinthető meg, Szent György tiszteletére szentelték fel. Homlokzatán feltüntették, hogy Milanko Stankoviæ és neje, Sofija Grujiæ adománya. 1926-ból jegyzik, vagyis a legfiatalabb egyházi épületnek számít a vizsgált területen.
A kiindulópontunkul szolgáló kép alsó sarkában balról az első a zsinagóga. 1865-ben épült, 1946-ban a hatóság eladta és lebontották. Úgy vélték, a zsinagógára többé nincs szükség, mivel a zsidó lakosság a második világháború áldozatává vált, illetve elhagyta Törökbecsét. Helyén ma már csak a hatágú csillagot láthatjuk a régi vaskapun, amely megmaradt a Žarko Zrenjanin utca 16-os számú házánál.
Középen az aracsi Pusztatemplom helyezkedik el. Amióta a törökök 1551-ben elfoglalták a vidéket, azóta nincs élet a romtemplom környékén. Számos adat utal arra, hogy Szent István korában épülhetett a háromajtós, még a jelenlegi állapotában is impozáns objektum, amelynek kitűnő az akusztikája. Amióta Vajda János Tordán megalakította a Pusztatemplomot védő társaságot, azóta megnőtt iránta az érdeklődés. A figyelmet méltán meg is érdemli, hiszen nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ez a Délvidék legszebb egyházi és magyar emlékműve.
Városunkban a Pusztatemplom után a legidősebb, de egyben a legkisebb is a pravoszláv kápolna, amit Nagy Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel. 1741-ben emelték közvetlenül a Tisza partján, a töltés város felöli oldalán. Védőszentjének napján a helyszínen ünnepséget tartanak, mert búcsújáró hely is egyben.
A tizedik szent hely nem került rá az említett festményre, de külön képen megtalálható. Ezt a kápolnát a törökbecsei katolikus temetőben építtette Daniel Kresman és Emerich Pulay 1861-ben, amiről a külső falán német nyelvű kőtábla tanúskodik. 2002-ig nagyon elhanyagolt állapotban volt, akkor a hívek adakozásából, a helyi vállalatok és a társadalmi közösség segítségével teljesen felújították. A kápolna Szent Katalin nevét viseli. Szintén a külső falon, a város felöli oldalon, oda van erősítve Keleti Várady Mihály (1819--1898) nyugalmazott magyar királyi törvényszéki elnök sírköve. Ez egyébként a közelben feküdt a földön, amikor 2001-ben ráleltek. A jó szándékú emberek úgy vélték, meg kellene őrizni az utókornak. A kápolna falát alkalmasnak találták az elhelyezésére, amit msgr. Huzsvár László bánsági püspök úr engedélyével, a család késői leszármazottjainak a pénzügyi támogatásával meg is tettek.