A Duna menti településen több száz maskarás űzi el a telet a vidék legrégibb és legismertebb farsangi karneválján. A hagyomány eredetét az oszmán-törökök által meghódított Mohácson a XVII. században kell keresni. A Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült szláv eredetű, őslakos sokácok félelmetes maszkokkal, saját készítésű zajkeltőkkel csónakáztak át a Dunán, és igyekeztek kiűzni a törököket a helységből. Az 1687-ben felszabadult városba azonban csak néhány évtizeddel később telepítettek be nagyszámú sokácot, akik saját vidékükről származó népszokásukat végleg meghonosították ezen a tájon. Az első írásos forrás az eseményről 1783-ból származik, amikor II. József idejében be akarták tiltani a busójárást. A nevét azonban csak a múlt század ’20-as, illetve ’30-as éveiben kapta, egy budapesti újságírótól.

Az idei rendezvénysorozat február 27-én, csütörtökön délelőtt kezdődött és március 4-éig, húshagyókeddig tartott. A január 6-ai vízkereszttől kezdődő és a húshagyókeddel bezáródó farsangi időszak utolsó napjaiban meghirdetett kavalkádon látogatók tízezrei vesznek részt minden évben — az előzetes becslések szerint a szervezők összesen 100 000 érdeklődőre számítottak, ebből a hétvégén mintegy 40 000-re. A különféle étel- és italkülönlegességek kóstolása mellett a vendégeknek lehetőségük volt helyi jellegű tárgyak vásárlására, valamint zenés és szórakoztató műsorokból válogathattak. A program kiemelkedő elemei a szombat délutáni busólakodalmas menet, a vasárnapi busófelvonulás, valamint a keddi farsangi felvonulás. Mindezek mellett népművészeti és kézművesvásárok, néptánccsoportok és busócsoportok bemutatója, művészeti kiállítások is szerepeltek a gazdag kínálatban.

A gunarasi gyökerekkel bíró, ma már Mohácson élő Kovács Gordana évek óta szívesen látogat el az eseményre.

— A busójárásra minden évben eljövök. Mindig jó rendezvénysorozat várja a látogatókat, habár nekem az idén úgy tűnik, hogy kisebb a tömeg. A programok nagyon sokszínűek, a szervezés is kifogásolhatatlan. Érdemes eljönni, akár csak hétvégi kikapcsolódásként, hiszen az ember számos olyan dolgot láthat, amellyel eddig még nem is találkozott. 

A hungarikumként nyilvántartott eseményre nem csak magyarok látogatnak el. Évek óta a szomszédos országokból, de még a tengerentúlról is érkeznek érdeklődők. A négytagú, horvátországi Grbin család Pélmonostorról (Beli Manastir) utazott Mohácsra.

— Az elmúlt öt évben folyamatosan, minden esztendőben itt vagyunk. Igyekszünk nemcsak a párommal, hanem a gyermekeinkkel is jönni. Hihetetlenül jó légkör, kiváló műsorok és rendhagyó kínálat jellemzi a busójárást. Felejthetetlen élmény, és még akkor is megéri ellátogatni, ha az embernek hosszabb utat kell megtennie. Mi úgy látjuk, mindenki megtalálhatja a számára megfelelő kikapcsolódási lehetőséget.

A közeli, nagyobb városokból is sokan útra kelnek ilyenkor. A nagy érdeklődés miatt a MÁV és más társaságok is különjáratokat indítottak. Emellett a vajdasági utazási irodák kínálatában is szerepel a busójárás.

A négytagú Király család Tatáról látogatott el a rendezvényre. Lapunknak a családfő számolt be a tapasztalataikról.

— Félig-meddig ide kötnek a gyökereink, hiszen a feleségem innen, a szomszéd faluból származik. A busójárásra a feleségemmel már korábban is eljöttünk, viszont a gyermekeinkkel most vagyunk itt először. Szerintem szép hagyományról van szó, s fontos megőrizni. A kisfiam az óvodában is hallott az eseményről, így izgatottan várta, hogy élőben is láthassa. Az a legjobb, ha az ember sodródik az árral, a busók is szórakoztatóak, viccelődnek a látogatókkal. Néhány órát, de akár egy egész napot is érdemes eltölteni a városban, főleg a jó hangulat miatt.

A február végét és a március elejét a karneválok időszaka jellemzi, melyről Magyarországon kívül számos más európai államban, köztük Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban és Svájcban is megemlékeznek. A farsang lezárásával kezdődik a nagyböjt, mely a hamvazószerdától húsvétig tartó negyvennapos, bűnbánati, valamint előkészületi időszak.

A mohácsi busójárás 2009 óta az UNESCO szellemi örökségének reprezentatív listáján is szerepel, 2012 óta pedig hungarikumnak is számít. 2023-ban a National Geographic az esemény jelentőségét a Rio de Janeiróban és a Velencében megrendezett felvonulásokéval emlegette együtt. Jövőre a mohácsi csata 500. évfordulójának fényében számos fejlesztés, program valósul majd meg a városban, így a karnevál szervezésében is.

A szerző felvételei