A tej bolti ára csökkent, de ennek az árcsökkentésnek a levét a tejtermelők itták meg, hiszen a szerbiai tejgyárak jókora haszonkulccsal működnek. Az alacsony felvásárlási ár szorosan összefügg a tejfelesleg problémájával, ami még 2007-ben kezdődött. Tavalyelőtt ugyanis az állam engedélyezte mintegy 4000 tonnányi tejpor behozatalát - ezért kapnak a termelők kevesebb pénzt a nyers tejért -, és az így keletkezett tejporfelesleg miatt voltak kénytelenek a tejgyárak mellőzni a nyers tej vásárlását.
Fejleszteni kell a gazdaságokat
- A szabadkai tejgyár egy írásos üzenetet tett közzé, melyben az állt, hogy február 28-ától nem veszi át a tejet a kishegyesi és a bácsfeketehegyi tejgyűjtő állomásokon - emlékezik vissza Bácsi Gábor, a kishegyesi önkormányzat mezőgazdasági osztályvezetője. - Amikor kapcsolatba léptünk a gyárral, akkor azt a magyarázatot kaptuk, hogy túlkínálat van a piacon, és nagy a raktárkészletük, és nem tudnak mit kezdeni vele. Ezután Fremond Árpád köztársasági képviselő úr segítségével a mezőgazdasági minisztériumhoz fordultunk segítségért.
Kishegyesen több embernek - mintegy száz családnak - a tej jelenti az egyedüli bevételi forrást. Az előállt helyzet miatt most sokuknak kérdésessé vált a megélhetésük. Emellett több helyütt probléma keletkezhet a jószágállomány felszámolásából is, hiszen a hasas teheneket nem szabad levágni, a minisztérium támogatást ad minden törzskönyvezett üsző után, és azokat 3 évig nem szabad eladni, vagy vágóhídra adni, de mivel többen kölcsönt vettek fel, az adóságokat törleszteni is kell.
- Egy folyamodványt adtunk át a mezőgazdasági minisztériumnak, melyben kértük, hogy szüntessék meg a tejporbehozatalt, az állam vásárolja fel a felesleges tejet, vagyis a tejport, ezáltal tehermentesítsék a piacot. A minap tanácskozott a minisztériumi bizottság, melyen a termelőkön kívül jelen volt még Daniel Kovačić köztársasági mezőgazdasági tanácsadó és a tejgyár képviselője. Az összejövetelen abban állapodtunk meg, hogy március végéig nyitva tartanak a tejátvevő állomások, de hogy utána mi lesz, azt nem tudni - mondja Bácsi Gábor.
A tanácskozáson a tejtermelők azt is javasolták, hogy ha nincs más kiút, akkor a szabadkai tejgyár szabja meg a tejátvétel alsó határát. A többi gazdának az egyedüli esélye abban van, ha létrehoznak egy társulást, és közösen képviselik az érdekeiket.
- Szükség van a szemléletváltozásra, ezt a termelőknek is be kell látniuk. Változnak a viszonyok, piacgazdálkodás van, vagyis fejleszteni kell a gazdaságokat - véli Bácsi Gábor.
,,Túl nagy léptekkel haladunk Európa felé''
Papp Tibor tíz éve foglalkozik tejtermeléssel, azóta, amióta elvesztette a munkahelyét. Családi gazdaságában 10 tehén van. Kishegyes községben tavaly ő termelte a legtöbb tejet, naponta 100 liternyit ad át a szabadkai tejgyárnak.
- Úgy gondolom, hogy túl nagy léptekkel haladunk Európa felé, ezért a kisgazdák nem tudják utolérni a nagyokat, és a távolság egyre nő közöttük. Közös kádban hordjuk a tejet, ezért nem is csoda, hogy a minősége naponta változik, és a tejgyár keveset fizet érte. Szerencsére nagyobb kölcsönbe nem mentem bele. A helyzet nagyon bizonytalan, még álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a tej a nyakunkon marad, hiszen mindig arra ösztönöztek bennünket, hogy minél többet termeljünk - részletezi gondjait Papp Tibor. A tej felvásárlási ára alacsony, a gazdák panaszkodnak, hogy abból a pénzből, amennyit kapnak érte, nem fedezhetik a kiadásaikat. Emellett ki vannak szolgáltatva a tejüzemek kényének-kedvének, a kishegyesi gazdáknak nincs módjukban a szabadkai tejgyáron kívül más felvásárlót találniuk. Ez idáig csak elutasító választ kaptak mindenhol.
Domonkos Gábor, a csantavéri termelők klubjának elnöke elmondja, hogy a faluban 5 feldolgozóüzem vásárolja fel a tejet, közülük a szabadkai a legnagyobb. A múlt hónapban jött a hír, hogy a szajáni és a csókai tejgyár többé nem vásárolja fel a tejet Csantavéren.
- Némi minisztériumi közbenjárással ezt a döntést felülbírálták, egyedül a tejátvevő állomások változtak, és ez nem kis riadalmat keltett a gazdák körében, de hamarosan minden a helyére került - mondja az elnök.
Csantavéren a tejet átveszik, de a gazdák elégedetlenek az árával, és a kifizetés módjával, ütemével. A nagyobb termelőknek kétszer, a kistermelőknek pedig havonta egyszer fizetnek.
- Van olyan felvásárló is, aki tavaly december óta nem fizetett.
Érdemes-e ezek után tejtermeléssel foglalkozni?
Ludason két felvásárló, a szabadkai Tejüzem és a kispiaci sajtfeldolgozó üzem veszi át a tejet. Sebők Tibor fiatal ludasi tejtermelő tehenei naponta 100 liter tejet adnak. A szabadkai Tejgyárnak és a házhoz járó magánszemélyeknek adják el.
- Ludason bizonytalanságot váltott ki a szabadkai Tejgyár által közzétett közlemény, mely szerint március elsejétől tőlük már nem veszik át a tejet. A kistermelők kérvényben folyamodtak a Tejgyár illetékeseihez???????? s annyit sikerült elérniük, hogy még márciusban átveszik tőlük a megtermelt mennyiséget. Az érintettek nagy része földműves nyugdíjas, akik szerény járandóságukat tejtermelésből pótolják. Az emberek tanácstalanok, nem tudják mitévők legyenek: számolják fel az állományt vagy a tejet etessék fel a jószággal? - kérdezi a fiatal gazda.
A felvásárlás körüli gondokon kívül a tej alacsony felvásárlási ára is állandóan nyomasztja a termelőket.
- A 3,85%-os zsírtartalmú tejért januárban 16,25 dinárt, a 4,2-es zsírtartalmúért pedig 17,52 dinárt kaptunk. Ez az összeg még az önköltségi árat is alig éri el - mondja Sebők, és már mutatja is az állítását igazoló hivatalos papírokat. - Kérdés, érdemes-e ilyen körülmények között folytatni a tejtermelést. Egy éve még 30 dinárt kaptunk egy literért, a mai ár pedig még a legalapvetőbb költségeket sem fedezi. Ez a munka valószínűleg csak nagybani termeléssel lenne kifizetődő, ha saját nagykapacitású, mondjuk 300-400 literes tározójuk lenne. A faluban jelenleg három tározó van, a lakosságnak pedig több mint a fele foglalkozik tejtermeléssel, a háromnegyedrészük pedig kistermelő. Hogy velük április elsejétől mi lesz, nem tudni - mondja Sebők.
,,Hej, ha újra ötvenéves lehetnék!''
Kispiacon a szabadkai Tejgyár három felvásárlóhelyén kívül még három magánüzem - egy zentai és két helybeli - is átveszi a tejet. Varbai Magdolna három tehene naponta 60-65 liter tejet ad. Elmondta, hogy kétségbeesés lett úrrá a kistermelőkön, amikor a Tejüzem értesítette őket, hogy a nem veszi át a tejet.
- A húsz helybeli kistermelő március 31-éig fellélegezhet, hiszen a kispiaci átvevőállomás addig biztosan működik. De hogy később mi lesz, azt nem tudni. A tejügy főleg az idősebb termelőket érinti érzékenyen, hiszen ők már a koruknál fogva sem foglalkozhatnak mással, se dohányt, se paprikát nem termeszthetnek.
A tehéntartás és a tejtermelés egyáltalán nem könnyű munka. Itt nincs se szabadnap, se ünnepnap, hiszen esténként és reggelenként ha törik, ha szakad, meg kell fejni. A tej felvásárlási ára azonban nincs arányban a munka nehézségével, s bizony a gazdák jogosan elégedetlenkednek.
- A felvásárlási árról inkább ne kérdezzenek semmit! Katasztrofális, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Eddig 22,50 dinárt kaptam érte, de januárban nagyon rossz lett a tejmintám, így mindössze 17 dinárt fizettek. Már régóta fontolgatom, hogy felszámolom az állományt. Eddig még nem vitt rá a lélek, azonkívül szükség is van rá, mert azt az 5000 dinárnyi járandóságomat, amelyet földművesnyugdíj címén kapok, valahogy pótolnom kell. Ez a néhány tehén eddig legalább a rezsiköltségemet fedezte. Nem tudom, mihez kellene fognom. Talán csakugyan az volna a legjobb, ha felszámolnám az állományt, és szociális segélyt igényelnék. Annak az összege is ugyanakkora, mint a földművesnyugdíjé - évődik Magdolna.
A szintén kispiaci Ágoston Kálmán a kistermelők csoportjába tartozik, hiszen egyetlen tehenének napi 14-15 liter tej a hozama. Kálmán bácsi nem nyugtalankodik a tornyosuló gondok miatt, mivel az egyik magánfelvásárló április elseje után is átveszi a kistermelőktől a tejet.
- Engem leginkább a tej felvásárlási ára aggaszt. Régebben kifizetődő volt ez a munka, a mostani 22-23 dináros tejár mellett azonban nem az, hiszen ennyiből még a takarmány árát sem lehet fedezni. A tej zsírtartalma is állandóan változik, hol 3,9%-os, hol 4,2%-os, pedig mindig ugyanazt a táplálékot adom a tehenemnek. Addig volt jó, amíg muzsikáltam, akkoriban megéltünk a három hektárnyi földből és néhány tehénből. A mai földművesnyugdíjból bizony nagyon nehéz kijönni. A feleségemmel termelünk egy kis búzát, kukoricát, dohányt, de így is nehéz az élet. Hej, ha újra ötvenéves lehetnék, bizony megváltanám ezt a feje tetejére állított mostani világot! - mosolyog huncutkásan Kálmán bácsi.
A kistermelők gondjai csak átmenetileg oldódtak meg. Márciusban még van némi értelme a tejtermelésnek, de mi lesz azokkal a kistermelőkkel, akik áprilistól már nem számíthatnak a megélhetésüket biztosító szerény havi jövedelmükre? Vagy az utolsó pillanatban olyan megoldás születik, amely mindenkinek megfelel? Majd meglátjuk...