Ezen a télen azok a magánszemélyek, akiknél az elszámolást a fűtési felület alapján végzik, 7,25 dinárt fizetnek naponta négyzetméterenként, a kaloriméterrel rendelkezőknek is ugyanennyit számláznak, de megawattonként és óránként. A másik változás, hogy a tartozást havonta kell kiegyenlíteni, a Srbijagas ugyanis megszüntette az egész évi törlesztés lehetőségét, a község viszont nem tudja felvállalni az esetleges következményeket. Az a döntés sem örvend nagy népszerűségnek, hogy azokat a polgárokat, akik lemondtak a távfűtésről, továbbra is húsz százalékos hozzájárulás terheli. A városban egyébként az intézmények mellett 2200 háztartás van rákapcsolva a vezetékre.

Zentán ezt a szolgáltatást kezdetektől fogva a cukorgyár végezte, ám magánkézbe került. Éppen ezért az elmúlt tíz évben, amikor jelentős eszközök érkeztek Szerbiába a távfűtés felújítására, a Tisza-parti város egy dinárt sem kapott. 2011-ben az akkori önkormányzat nem engedélyezte a cukorgyárnak az árkorrekciót, ezért az olasz tulajdonos úgy döntött, nem foglalkoznak tovább olyan tevékenységgel, amely veszteséget termel. Komoly tárgyalások után egy-két évig még vállalták a szolgáltatást, ám a karbantartás átkerült az Elgas közvállalathoz.

— Ily módon jutottunk el addig, hogy a rendszerünk teljesen elavult, és a fenntartása is igen drága — hangsúlyozta Ceglédi Rudolf polgármester, és kitért arra is, hogy hosszú távú megoldásként a belga WindVision vállalattal kötöttek szerződést, amely a drága földgáz helyett biomasszát kíván használni. — Az idei árkalkuláció 240 millió dinár, amiből csak a gáz 204 millióba kerül. Ez is bizonyítja, ha olcsóbb energiahordozót találunk, a jövőben jelentősen csökkenhet a távfűtés ára.

— A 16,5 százalékos áremelés valóban sok, éppen ezért a lakosságnak tudnia kell, mi áll a dolgok hátterében — magyarázta Borbély Ferenc alpolgármester. — 2012-ben a cukorgyár elvesztette a közellátói jogát, amelynek következtében 34 dinár helyett 41 dinárt fizet a gáz köbméteréért. Ezért a távfűtés esetében az 5,70 din./kW árnak a 7,50 din./kW-ra való emelését kérte, de akkor a képviselő-testület csak tíz százalékos drágítást hagyott jóvá. A végelszámolásnál viszont kiderült, a cukorgyár hiánya 41 millió dinár. Szerencsére úgy döntöttek, ezzel az összeggel nem terhelik meg a lakosságot, inkább „lenyelték” a vesztességet. Amikor az idő rövidsége miatt az új vezetőség az idei fűtési idény kezdetéig nem tudta megoldani a problémát, a vállalat csak úgy bocsátkozott újabb tárgyalásokba, ha a megtermelt energia kilowattjáért 6,37 dinárt számolhat fel, amihez még hozzájött 0,88 dinár az Elgas közvállalat költségeinek a fedezésére. Ez tulajdonképpen kevesebb, mint amennyit a cukorgyár korábban megállapított.

Mint ismeretes, a köztársasági előírások értelmében a szociálisan hátrányos helyzetben élő polgárok havonta bizonyos mennyiségű ingyenes áramra és gázra jogosultak. Zentán a 42 kérelmező közül 36-an kapták meg az áramkedvezményt, a gázfogyasztásra csak egy, a távfűtésre viszont egyetlen beadvány sem érkezett.

Nagy Zoltán, a községi tanács kommunális tevékenységgel megbízott tagja kifejtette, hogy az Elgas közvállalat a lehető legminimálisabb költségeket számolta fel, 8,2 százalékot a fix kiadásokra, 5,5 százalékot pedig a későbbi fejlesztésekre. Varga Viktor községi gazdaságfejlesztési tanácsos az elhangzottakhoz hozzáfűzte: a cukorgyárra nem vonatkozik a gáz árának sokat emlegetett 3,5 százalékos csökkentése, mert nem közellátó. 2011 előtt azok az egyének, akik lekapcsolódtak a távfűtési rendszerről, 30 százalék hozzájárulást fizettek havonta. A mostani 20 százalék többek között azért is jogos, mert ezekben a lakásokban az áthaladó csőrendszer miatt továbbra is 15-16 fokos a hőmérséklet.

A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a volt kendergyár 6,5 hektáros telkét az önkormányzat továbbra sem tudja átengedni, pontosabban eladni a WindVision belga cégnek, mert a köztársasági szervektől már közel hat hónapja hiába várják a jóváhagyást.