home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Tanácskozás a romos templomok jövőjéről
Kónya-Kovács Otília
2022.05.19.
LXXVII. évf. 20. szám
Tanácskozás a romos templomok jövőjéről

A Szerbiai Katolikus Egyház a Nagybecskereken megrendezett konferenciájának ötletét az életből merítette, hiszen Vajdaság sok településén találhatóak romos templomok.  

— Most, amikor majdnem minden pénz Ukrajnába megy, külföldről nem igazán számíthatunk támogatásra a templomaink felújítására. A saját forrásaink viszont nagyon kicsik, mivel a katolikusok száma megcsappant régiónkban. Ennek tudatában vagy a helyi közösséggel és a szerbiai kormánnyal, vagy Magyarország Kormányával találunk új célt ezeknek az épületeknek a hasznosítására. Vagy, ami a legfájdalmasabb, ha valóban életveszélyessé válnak ezek az objektumok, akkor valamiképpen biztosítjuk vagy lebontjuk őket. Nyitottak vagyunk minden lehetőségre, a legfontosabb az emberek biztonsága, de az is, hogy jó benyomás alakuljon ki a katolikus egyházról. Ez a tanácskozás egy sorozat első epizódja, a további összejöveteleken nemcsak a helyzetet kell megismerni, hanem a konkrét lehetőségeket és megoldásokat is — nyilatkozta Német László nagybecskereki megyés püspök.

Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke három lehetőséget vázolt fel.

— Egyrészről mivel ezek a templomok már beáznak vagy dűlőfélben vannak, le kell őket bontani, és egy táblával megjelölni a helyüket. Ezt én civilizációs értékrendbeli és minden egyéb más szempontból elfogadhatatlannak tartom, vagyis ez egy elméleti lehetőség, ami gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A másik, hogy arra várjunk, hogy majd történik valami, valaki helyettünk megoldja a problémát. Nem gondolom, hogy ez felelősségteljes volna. A harmadik lehetőség, amiben én ebben a pillanatban prioritást látok, hogy meg kell óvni ezeket az épületeket, és újabb tartalommal fölruházni, gazdagítani, és azoknak a helyi közösségeknek, faluknak a funkciójába helyezni, amelyeknek a területén vannak ezek a templomok.

A szimpózium egyik előadója Csiszár Antonia Klára pasztorálteológus volt.

— Kérdés, hogy mi az, ami a katolikus egyház szempontjából felelősséggel vállalható, és milyen megoldásokat találhatunk annak a kritériumnak a figyelembevételével, hogy az a tér továbbra is lehetőleg az életet szolgálja. Akár szociális intézmény, múzeum vagy könyvtár formájában. Kreativitásra van szükség, illetve hogy a helyiekkel beszélgetve megtudjuk, mire lenne igényük, és ennek megfelelően döntsünk a templom sorsáról. Ne a múltba való kapaszkodás, a nosztalgiázás, a letargia, a szomorúság legyen az egyháznak a része, hanem az öröm, a szabadság és a jövőnek az alakítása. Ezen kell munkálkodnunk, amikor a liturgikus tereinkről döntünk.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke három olyan példát említett, amikor a romokból a magyarországi kormány támogatásával, a Vajdasági Magyar Szövetség és az MNT összefogásával új funkcióval bővült helyszínt hoztak létre.

— Az egyik a szabadkai zsinagóga belső terének a megújítása. A szakrális eleme megmaradt, de közösségi térként az alkalomhoz illő rendezvények megtartására és idegenforgalmi látványosságként is hasznosítható. A másik a nemrég felújított Szent Antal-templom Palánkán, amelyet az egyház a helyi művelődési egyesületnek adományozott. A szakrális jelleget sikerült megőrizni magában a templomban, ahol koncerttermet alakítottunk ki, a tornyot megújítottuk, a parókia és a padlástér beépítésével pedig olyan irodahelyiségek, helyszínek alakultak ki, ahol a palánkai szórványmagyarság otthont találhat. A legújabb példa a zsablyai templom. A sajkásvidéki magyarságot elűzték szülőföldjéről ’44—45-ben. A csúrogi templomot lerombolta az akkori hatalom, a zsablyai viszont ott maradt hosszú-hosszú évekig kihasználatlanul, és félő volt, hogy az enyészeté lesz. Ez az örökség azonban felelőssége a közösségnek, ezért a teljes körű felújításával úgy őrizzük meg a szakrális jellegét, hogy koncertek és más közösségi alkalmak rendezésére teremtünk teret. Mivel ott már alig él magyarság, havonta egy-két olyan eseményt szerveznénk, amire a közönséget is elhozzuk Temerinből, Újvidékről, a Tisza mentéről.

Az egybegyűltek az összejövetel befejeztével ellátogattak Módosra, ahol az igencsak rossz állapotban levő templomot tekintették meg.

Fényképezte: Kónya-Kovács Otília

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..