Az esemény — melynek fővédnöke Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke volt — délelőtti része a csodálatosan felújított Rónay Aladár-kúriában zajlott, ahol a jelenlévők a Rónay családra vonatkozó állandó kiállítást és Borsi Sándor helytörténeti összeállítását is megtekinthették. A vendéglátó civil szervezet nevében Endrész Erzsébet elnök köszöntötte az egybegyűlteket, alkalmi műsorszámmal Szekeres Máté és Rácz Kirill lépett fel.

Az első három előadással a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k. e. e.) vármegye létrejöttének 100. évfordulójára emlékeztek. Ez a közigazgatási egység Arad és Torontál vármegye Magyarországon maradt területrészeinek, továbbá a szinte teljes egészében Magyarországra került Csanád vármegyének az összevonásával keletkezett, a székhelye Makó volt, és hat járásra oszlott. Neve a II. világháború után először Csanád vármegyére, majd megyére változott, 1950-ben pedig megszűnt, hiszen a területét felosztották Békés és Csongrád megyék között. 

Marjanucz László történész A csonka vármegyék beillesztése a polgári közigazgatásba (1919—1924), Marosvári Attila történész-levéltáros Az ún. torontáli háromszög ügye a párizsi békekonferencián, Zeitler Ádám pedig Csanád megye megszűnése 1950-ben címmel értekezett.

A találkozó a civil szervezetek bemutatkozásával folytatódott, melynek célja egymás megismerése, illetve a kapcsolatok felvétele, együttműködés létrejötte volt. Dr. Ősz Károly a Honismereti Szövetségről és a honismereti egyesületekről, Dömösi Emese az Anyatermészet Egyesületről beszélt. Tájékoztató hangzott el a makói Honismereti Egyesület és a Szirbik Miklós Egyesület, a ferencszállási Nyugdíjasklub, valamint a klárafalvi Apraja-nagyja Kulturális Egyesület tevékenységéről.

Vajdaságból Tóth Lívia, a Hét Nap főszerkesztője, a Csókai Települési Értéktár Bizottság elnöke azokat a csókai értékeket vette számba, amelyek már bekerültek a Vajdasági Magyar Értéktárba. Mihók Kucora Eszter, a rábéi Vadvirágok Művelődési Egyesület elnöke Szórványlét és megtartóerő címmel Törökkanizsa község magyar közösségének meghatározó civil szervezeteiről, rendezvényeiről, épített örökségéről számolt be. Fehér Viktor, a Banaticum Kutatóközpont elnöke, a VMMI Vajdasági Magyar Értéktárral megbízott munkatársa az Arankaközi füzetek című sorozat második részét, a Kincsek az Aranka mentén című kiadványt ajánlotta a megjelentek figyelmébe. Az összeállítás a magyar—szerb—román hármas határtól, a Triplex Confinium emlékműtől induló és az Arankán átívelő kilenclyukú hídnál végződő túrán kalauzolja végig az olvasót az Aranka mente településeire, bemutatva a vidék rövid történetét, kulturális örökségét és rendezvényeit.

A nap zárásaként a csoport megtekintette Kiszombor műemlék épületeit, a rotundát, a Rónay Tibor-kúriát és a Rónay-kastélyt, ahol a vállalkozóbb szelleműek a toronyba is felmehettek — ezekről azonban a Hét Nap egy következő számában olvashatnak.