Bácsfeketehegyen a hétvégén nagy sikerrel zárult a tamburazenekarok első fesztiválja, melyet a helyi művelődési egyesület szervezett. A megnyitón Pál Károly, a művelődési egyesület elnöke elmondta: a fesztivált minden évben meg szeretnék tartani, majd nemzetközivé tenni, hogy a hagyományos tamburazene ezáltal is új életre keljen. A településen régóta ápolják a tamburazenét, az ezzel a hangszerkísérettel előadott népdalokat — most is három ilyen csoport működik. A keleti fronton a bácsfeketehegyi katonáknál ott volt a tambura is, amin — ha alkalmuk adódott — eljátszották kedvenc nótáikat, kézről kézre adva a hangszert, s a földijeikkel együtt énekelve. Mesélik, hogy ez a szokásuk még az őrmesterüket is felháborította: „Az istenit neki! Maguk otthon mást se csinálnak, csak tamburáznak!?” Minden valamire való legényeknek illett jártasságot szerezni a tamburázásban, aminek az ára egy zsák búza volt az 1900 évek elején, hallottuk Perlaki Adriannától, aki az est háziasszonya szerepét töltötte be.
A tamburazenekarok Zentáról, Csantavérről, Golubinciről, Szabadkáról érkeztek, a helyieket pedig az általános iskola csoportjai, a Csalogány és az Árvalányhaj együttes képviselte. Az együttesek jó hangulatot teremtve szórakoztatták a közönséget a zsúfolásig megtelt színházteremben. A hagyományteremtés szándékával megtartott első fesztivál az összes együttes közös produkciójával zárult.
SZABÓ Attila képriportja