Ezt persze nem muszáj kivárni, hiszen a pártok a legtöbbször már a választás éjszakáján bejelentik győzelmüket (vagy elismerik vereségüket), most viszont kiderült, nem biztos, hogy előre kellett volna inni a medve bőrére, például Nišben. Ez az írás nem fog kiterjedten foglalkozni a dél-szerbiai városban történtekkel, legyen elég annyi, hogy első körben mind a Szerb Haladó Párt, mind az ellenzék a saját győzelmét jelentette be, majd választási csalásról beszéltek, végül a vita az SZHP javára dőlt el.

Voltak kérdések egyes belgrádi községekben is, de a nagyobb vihart az okozta, hogy a decemberihez képest most jelentősen alulteljesítő baloldali ellenzék, mely egyébként az utóbbi fél évben darabjaira is hullott, végül úgy döntött, nem vesz részt a városi képviselő-testület munkájában. Vagyis a Savo Manojlović vezette Mozdulj, változtass! nevű lista képviselői ugyan átveszik megbízásukat, ám utána kivonulnak a testületből. Persze majd meglátjuk, hogy mindez hogyan zajlik akkor, amikor megalakul a belgrádi vkt, ahová egyébként a Vajdasági Magyar Szövetség egy politikusa, Nebojša Marjanović is bejutott a haladók listáján. A 110 tagú testületben az SZHP listájának 64 hely jutott.

A Szerb Haladó Párt tehát végül négy település — Topolya, Magyarkanizsa, Zenta és Tutin — kivételével mindenhol győzni tudott, ezeken a településeken pedig a győztessel koalícióban fogja irányítani a helyi ügyeket.

Fotó: Kartali Róbert

Vajdaság 23 önkormányzata

Érdekesebb azonban számunkra Vajdaság, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség 23 önkormányzatban indult önállóan, és ezek közül 3 helyen — Topolyán, Magyarkanizsán és Zentán — győzni is tudott, míg a többi 20 településen a második helyen végzett a Szerb Haladó Párt koalíciós listája után.

Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Pannon RTV Közügyek című műsorában közölte, a voksolás előtt kitűzött célt tudták teljesíteni, megőrizték azokat a polgármesteri helyeket, amelyekkel korábban is rendelkeztek.

— Mindenhol, minden önkormányzatban, ahogy a választások kiírását megelőzően is mondtuk, a koalíciót folytatni fogjuk, tehát a Szerb Haladó Párttal koalícióban fogunk működni, hiszen valahol ez a mi kárunkra történik, valahol pedig a mi javunkra, például a szórványközösségekben. Mi a teljes képet nézzük, az összvajdasági magyarságot, éppen ezért annak ellenére, hogy abszolút többségünk van, Topolyán is, és Magyarkanizsán is koalíciós városvezetés lesz, de ahogy mondtuk a kampányban is, nem mindegy, hogy mely párt tölti be a polgármesteri tisztséget, és egyértelmű az, hogy Magyarkanizsán, illetve Topolyán VMSZ-es maradt a polgármester. Testületi döntést még nem hoztunk, de én azt gondolom, hogy teljes mértékben nyilvánvaló, hiszen elmondtuk a kampány során is azt, hogy a jelenlegi polgármesterek fognak a tisztségükben maradni, az összes többi tisztségről pedig majd zajlanak a tárgyalások a következő hetekben — fogalmazott a pártelnök, aki hozzátette, Zentán is a listavezető, vagyis Burány Hajnalka kellene, hogy betöltse a polgármesteri tisztséget a következő négy évben.

Kezdjük tehát ezekkel a településekkel. Zentán éppen csak egy kicsivel maradt le a VMSZ arról, hogy abszolút többsége legyen. A 29 tagú zentai községi képviselőtestületben eddig 13, a következő négy évben 14 képviselője lesz a legnagyobb délvidéki magyar pártnak. Topolyán az elmúlt időszakhoz hasonlóan a következő négy évben is 19 képviselője lesz a pártnak, ez a 35 tagú testületben abszolút többség. Hasonló a helyzet Magyarkanizsán is, ahol a 29 képviselői helyből most 19 jutott a VMSZ-nek, vagyis 1-gyel kevesebb, mint 2020-ban, viszont ez az abszolút többséghez még mindig elég.

A többi helyen második lett a Vajdasági Magyar Szövetség, de azért nézzük meg ezeket is. Óbecsén például a 36 tagú kkt-ben az eddigi 11 helyett 9 képviselője lesz, míg Adán ugyanilyen mandátumcsökkenés történt, a 29 tagú testületbe az eddigi 11 helyett 9 VMSZ-tag került be. Törökkanizsán 2020 és 2024 között a Vajdasági Magyar Szövetségnek 10 képviselője ült a 31 tagú kkt-ben, és ez a következő négy évben is így lesz, míg Csókán négy évvel ezelőtt a 25-ből 9 helyet szerzett a VMSZ, a következő négy évben viszont 1-gyel kevesebb magyar politikus tevékenykedik majd a településen képviselőként. Kishegyesen 2020-ban nagyon kiegyenlített volt a helyzet a VMSZ és az SZHP között, mindkét pártnak 12 mandátuma volt, ám a polgármester a haladók közül került ki, mert ők szereztek több szavazatot. Ezúttal nem lesz mandátumegyenlőség, a VMSZ 11, az SZHP 13 tagot delegálhat a kkt-be.

Újvidéken az eddigi 2 helyett 1 VMSZ-es képviselő lesz, Törökbecsén, Kevevárán és Nagybecskereken a 3 helyett 2, Nagykikindán, Apatinban, Magyarcsernyén és Szenttamáson 2 helye maradt a Vajdasági Magyar Szövetségnek, Temerinben 6 helyett 5, Zomborban 5 helyett 4 VMSZ-es politikus ülhet be a vkt-be, Begaszentgyörgyön 3 helyett 4 képviselői helyet szerzett a VMSZ, Pancsován, Antalfalván és Zichyfalván pedig 1 képviselője maradt a pártnak, azzal, hogy Zichyfalván korábban az SZHP listáján került be Pintér Anna-Mária, most pedig az önállóan induló VMSZ-listán.

Szabadkán a 67 képviselői helyből ezúttal 19 lesz a VMSZ-é a korábbi 22 helyett. 2020-ban a VMSZ 17 131 szavazatot szerzett, most pedig 13 779-et. Ez jelentős csökkenésnek számít, de mindannyian emlékszünk rá — és dr. Pásztor Bálint is közzétette a Facebookon —, 2020 rendkívüli év volt. A koronavírus-járvány mindannyiunk életét felborította, minden bezárt, a külföldön dolgozók többségének ezért jobban megérte hazajönni, de amúgy is lehet, hogy hazajöttek volna sokan a pünkösdi ünnepek miatt, emellett pedig az ellenzék bojkottálta a voksolást. Ez volt az a választás, amelyről valaki azt mondta, az SZHP „szétnyerte” magát. A 250 parlamenti helyből 188 lett a haladóké, vagyis úgy lett kétharmaduk, hogy nem is törekedtek erre. És ebből a szempontból nézve a VMSZ is „szétnyerte” magát, hiszen soha annyi képviselőt nem tudott a köztársasági parlamentbe — és számos helyi képviselő-testületbe — delegálni. Emellett nem feledkezhetünk meg az elvándorlásról, a lassú fogyásról, a „kihalásról” sem, hiszen a vajdasági magyarság korfája eléggé szomorú képet mutat.

A VMSZ elnöke a június 2-ai urnazárás után tartott sajtótájékoztatón Szabadkáról szólva úgy fogalmazott: a VMSZ továbbra is a második számú politikai erő a városban, ahogy 2008 óta mindig is volt. „Utoljára húsz évvel ezelőtt tudtunk itt nyerni, 2004-ben” — tette hozzá. A VMSZ elnöke nem mondta, de a 2023. december 17-ei parlamenti választás alkalmával Szabadkán 13 231-en szavaztak rájuk, vagyis az önkormányzati választáson körülbelül ötszáz szavazattal többet szereztek.

A VMSZ elnöke a Facebookon azt írta, pártja összesen 57 547 szavazatot kapott azokban az önkormányzatokban, ahol önállóan indult. Ez a szám ugyan 2020-ban 68 324 volt, négy évvel korábban azonban sokkal alacsonyabb, pusztán 43 286, 2012-ben pedig 53 189. Eszerint tizenkét évvel ezelőtt erős volt a VMSZ, aztán nagyon meggyengült, majd visszaerősödött, hogy most újra gyengébben teljesítsen? Lehet, hogy így van, lehet, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség teljesít máshogyan. De az is lehet, hogy a szavazópolgárok nem mindig ugyanúgy voksolnak, és a szavazási tendencia hullámzik. Az utóbbi évtizedeket figyelembe véve láthatjuk, hogy a Demokrata Párt a 2000-es demokratikus fordulat, majd Zoran Đinđić miniszterelnök meggyilkolása után folyamatosan erősödött, és egyre többen szavaztak rá, egészen 2012-ig, amikor akkorát esett a támogatottsága, mint — ahogy mondani szokták — az ólajtó. Az utóbbi tizenkét évben ugyanennek a tendenciának az eleje figyelhető meg a Szerb Haladó Párt esetében, vagyis folyamatosan nő a támogatottsága, illetve a szavazóinak a száma. A VMSZ viszont ilyen szempontból stabil számokat hoz, néha egy kicsivel többen, néha egy kicsivel kevesebben szavaznak rá, de úgy látszik, ez mindig elegendő a fennmaradáshoz, majd a megújuláshoz.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy pontosan fogalmazott Pásztor Bálint, amikor a választás éjszakáján azt mondta: „Talpon maradt a Vajdasági Magyar Szövetség, talpon maradt politikai értelemben a vajdasági magyar közösség is.”