Vajda Fangyó csapata tizenöt győzelmet, két döntetlent és mindössze egy vereséget jegyezve 3 ponttal maradt le a bajnok, 50 pontot gyűjtött Zemun mögött. Írásunk pillanatában még nem lehet tudni, hogy a 2. helyezés Szuperligát ér-e, vagy a csapat újra az I. Ligában kezdi a következő idényt.

Logikus érvek alapján a lányoknak a magasabb rangfokozatban volna a helyük. A kruševaci Napredak idény közben kilépett a Szuperligából, a héttagú mezőny utolsó helyezettjének, a kragujevaci Radnički 1923 csapatának pedig a józan ész szerint ki kellene esnie a legjobbak társaságából. Ebben az esetben az I. Ligából két együttes, a bajnok Zemun és a második TSC Magyarkanizsa kerülne fel a legmagasabb rangfokozatba. Viszont Szerbiában nem mindig a logika és az észérvek játsszák a főszerepet, így a magyarkanizsai lányoknak, a vezetőségnek és a szurkolóknak egyelőre nem maradt más, mint az idegtépő várakozás.

— Várjuk a Szerbiai Labdarúgó-szövetség illetékes bizottságának döntését, és bízunk a kedvező végkifejletben — kezdte a beszélgetést Kazi Zsolt klubelnök. — Ha a számokat nézzük, akkor elégedettek lehetünk a közelmúltban zárult idénnyel. A bajnokságban mi szereztük a második legtöbb gólt, szám szerint hetvenet, és a miénk a legjobb védelem, hiszen mindössze tíz gólt kaptunk. Két hazai mérkőzés miatt azonban nem lehet felhőtlen az öröm, hiszen az őszi idényben Magyarkanizsán elhullajtott pontok a bajnoki címbe kerültek. A Rad és a Zemun elleni találkozók sajnos nem úgy sikerültek, ahogyan elterveztük. A Rad ellen végig uraltuk a mérkőzést, 1:0-ra vezettünk is, ám a bírói ráadásban a lányok összehoztak egy védelmi hibát, melyből a vendégek egyenlítettek. A Zemun elleni rangadón a mutatott játék alapján rászolgáltunk volna legalább a döntetlenre. A mérkőzésen sajnos nagyon sok helyzetet kihagytunk, a vendégek pedig saját lehetőségeiket maximálisan értékesítették, és elvitték tőlünk az értékes pontokat. Nyáron több olyan játékost igazoltunk, aki húzóembere volt csapatunknak. Elsőként az egykori válogatottat, az újvidéki Vojvodinától érkezett Marija Jonovićot emelném ki, aki a középpálya motorja volt az elmúlt idényben. Meg kell említeni a szintén Újvidékről érkezett Željka Belovant is, aki a védelemben betöltött feladatai mellett négy gólt — hármat szabadrúgásból — szerzett a bajnokságban. A házi gólkirályi címet a tizenhét gólig jutó Milana Janković szerezte meg, továbbá jól teljesített a már több éve húzóembernek számító Balázs Bettina is, aki tíz alkalommal vette be az ellenfelek kapuját. Körmöczi Csilla végig stabilan játszott hátul, a kapuban pedig Maja Ubović állt helyt kiválóan. Az egész csapattal elégedettek lehetünk, kitűnő csapatszellem alakult ki a lányok között.

A TSC Magyarkanizsa csapata a szurkolóival, a Blue Betyársszal

Vajda Fangyó, a csapat vezetőedzője szerint is a Rad és a Zemun elleni őszi találkozókon úszott el a bajnoki cím.

— Egyik mérkőzésen sem játszottunk rosszul, egyszerűen elpártolt tőlünk a szerencse. Annak ellenére, hogy a téli átigazolási időszakban három meghatározó játékosunk nélkül maradtunk, a tavaszi idényben sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtottunk. Nagyon sajnálom, hogy a Zemunt nem győztük le idegenben. Végig jobban játszottunk, sokkal több helyzetet dolgoztunk ki, de két szerencsétlen gól miatt 2:2-es döntetlent értünk el. A csapat egész idényben nyújtott teljesítményével elégedett lehetek, hiszen az együttest úgyszólván a nyáron raktuk össze, az ősz folyamán a csapat még nem szokott össze a kellő mértékben, a tavasszal azonban jól felismerhető játékot mutattunk. Büszke vagyok a lányokra. Még az ősszel, a szuperligás niši Mašinac elleni kupameccsen 2:1-es vereséget szenvedtünk idegenben, de hatvan percig egyenrangú partnerei voltunk az ellenfélnek, mindkét gólt a kapusunk sérülése után kaptuk. A lányok bebizonyították, hogy szuperligás csapatok ellen is helytállnak, így a magasabb rangfokozatba való lépés esetén három játékos és egy kapus leigazolását tervezzük. A lányok júniusban pihenőt kaptak azzal, hogy a hónap második felében egyéni program szerint készülnek, a tényleges felkészülést pedig minden valószínűség szerint július elején kezdjük meg. Két hétig Magyarkanizsán készülünk, majd Topolyán egy nemzetközi tornán szerepelnénk, melyen a Ferencváros, az Osijek és a montenegrói Breznice vesz részt. Ezután egy tíz-tizenkét napos bosznia-hercegovinai edzőtáborba utaznánk, ahol több felkészülési meccset is lejátszanánk. Ha a Szuperligában folytatjuk szereplésünket, akkor az edzőtábor után még egy hét itthoni munka vár ránk, augusztus közepén pedig már kezdődik a bajnokság. Köszönet illeti Zsemberi Jánost, a TSC Labdarúgóklub elnökét és a topolyai akadémiát, hiszen ez a csapat nélkülük nem jött volna létre. Hálásak vagyunk a médiának és a szurkolóknak is, akik az egész idényben végigkísértek bennünket.

Sóti Réka, a kiváló ütemű becsúszásairól is elhíresült csapatkapitány elégedett a lányok és saját maga teljesítményével. A csapatban érzékelhető kiváló hangulatot emelte ki, mely mindenképp a siker egyik tényezője volt.

— Az ősszel a nem a legjobban sikerült mérkőzéseken is nekünk volt több helyzetünk, a labdát is többet birtokoltuk, viszont olyan védelmi hibák csúsztak be, amilyenekkel nem számolhattunk. A lányokkal könnyű együtt dolgozni, csapatkapitányként elfogadnak, hallgatnak rám. Úgy érzem, össze tudom fogni a társaságot, és a nyelvi nehézségeket is könnyűszerrel leküzdjük. A Zemun elleni idegenbeli, műfüves pályán, nagyon meleg időben lejátszott mérkőzésen alaposan próbára lett téve a védelem, illetve a Mašinac elleni kupameccset is a nehéz mérkőzések közé sorolnám. A felkészülés alatt minden bizonnyal nehezebb időszak elé nézünk, hiszen a várható új játékosokkal össze kell szoknunk. Mindannyian nagyon szeretnénk a Szuperligában játszani, bízunk a kedvező döntésben. A munkám miatt nehezebben tudom megoldani az edzéseket, de minden foglalkozáson részt veszek, és próbálok minél tovább a csapatban maradni.

A tíz gólig jutó Balázs Bettina úgy érzi, hogy a csapat kihozta magából azt, ami benne volt. Saját teljesítményével is elégedett, hiszen játékával és góljaival hozzá tudott járulni a csapat sikeréhez.

— Az őszi idényben még ismerkedtünk az újonnan érkezett lányokkal, az összeszokottság hiányát lehetett felfedezni a csapaton. A tavasszal javult a helyzet, ami az eredményeken is meglátszott. Legszívesebben a Zemun elleni idegenbeli találatomra emlékszem vissza, mivel az nagyon fontos gól volt, viszont a legszebbnek a Kolubara ellen szerzett gólomat tartom, amikor a labdát a kapus felett emeltem át. A Zemunnal vívtuk a legnehezebb mérkőzést, melyen rengeteget futottunk, sokat küzdöttünk, de győznünk sajnos nem sikerült. A társaság és a foci hiányozni fog ebben az egy hónapban, de az egyetem miatt bőven lesz elfoglaltságom, úgyhogy unatkozni nem fogok.

Körmöczi Csilla a védelem egyik oszlopa, emellett góllövésben is jeleskedik, hiszen a Lavice Dubočica ellen játszva kétszer is betalált a leskovaci hálóba.

— Úgy érzem, hogy a csapat is, és én is az eddigi legjobb idényen vagyunk túl. A tavaszi szezon első mérkőzésén sérülés miatt csereként az 56. percben álltam be, majd három perc múlva a tizenhatoson kívüli lövéssel megszereztem első gólomat, valamivel később pedig a kapus mellett elgurított labdám is célba talált. Minden álmunk a Szuperligába jutás. Hat éve itt játszom, természetesen a TSC Magyarkanizsa színeiben folytatom a pályafutásom.

A csapat továbbra is Magyarkanizsán játssza mérkőzéseit. A pálya hamarosan önműködő öntözőrendszert kap, majd a lelátók felújítása következik, így az augusztusi rajtra a létesítmény új köntösben várja a focikedvelőket.

A klub 15 éven aluliakból álló csapata a Vajdasági Fejlesztési Liga északi csoportjának 4. helyén áll. A vezetőség sikeresnek ítéli a kislányok teljesítményét, hiszen a csapat egyik felét óbecsei, a másikat pedig csantavéri, oromi és tornyosi játékosok alkotják, így az együttes nagyon keveset tudott együtt készülni a megmérettetésekre.

Reméljük, mire e sorok megjelennek, a szövetség illetékesei kedvező döntést hoznak, és augusztustól szuperligás mérkőzéseken szurkolhatunk majd a magyarkanizsai-topolyai csapatnak.