Szomszédolás

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Szomszédolás

A Temes folyón átívelő betonhídKétszázhárom (203) négyzetkilométernyi területével Ópáva a dél-bánsági körzet legkisebb községe. Az öt évvel ezelőtti népszámlálás még valamivel több mint tizenegyezer lakost jegyzett, csaknem négy százalékos csökkenő természetes szaporulattal. Négy településse...

A Temes folyón átívelő betonhíd

Kétszázhárom (203) négyzetkilométernyi területével Ópáva a dél-bánsági körzet legkisebb községe. Az öt évvel ezelőtti népszámlálás még valamivel több mint tizenegyezer lakost jegyzett, csaknem négy százalékos csökkenő természetes szaporulattal. Négy településsel -- Szekerény (Sefkerin), Báránd (Baranda), Torontálsziget (Sakule) és Ópáva (Opovo), a községi székhely -- és mérhetetlenül nagy vízfelülettel (tavakkal, csatornákkal) rendelkezik -- ez utóbbiak az itt kanyargó Temes folyó elvitathatatlan tartozékai! --, amely meghatározó forrástényezője a vidék gazdaságilag még nyereséggel üzemelő ágazatának. Füzesek, jegenyesorok, kőrisek és akácerdők szolgálnak lakhelyül megannyi apróvadnak, a tavalyelőtti áradásokban megroggyant talapzatú szekerényi betonhídról pedig a halászok szerszámai csobbannak a vízben. Magával a vakmerőséggel határos felkapaszkodni rá a nekitámasztott rozoga lajtorján, ám egyelőre így találkozhat leggyorsabban a két part, vagyis a pícézők a Pancsovai rétből a horgok bánsági szerelmeseivel. Hermann Antal etnográfus, egyébként a magyarországi néprajzoktatás meghonosítója és a szegedi néprajzi iskola megteremtője a Pancsova és vidéke című, múlt század eleji korrajzában Bárándot szerb nyelvű, Ópávát szerb--német, Szekerényt pedig szerb--oláh nyelvű ,,földmívelő nagyközség”-ként emlegeti. Megjegyzi, hogy Torontálsziget határában láthatók egy vár romjai, amelyet némelyek az ősi Torontál vár romjainak tartanak, és hogy a környék pórnői igen szép szőnyeget és vásznat készítenek. Minderről ma már lassacskán a szájhagyomány is megfeledkezett, akár arról a bárándi fejkendős nénikéről, aki előbb rácsodálkozott mérföldeket gyalogló kicsiny csapatunk magával ragadó lendületességére, majd meghatódva morzsolt szét arcának ráncredőin néhány csillogó könnycseppet. Amióta férjhez ment, rebegte, szinte ajkára sem vehette édesanyja nyelvét. Asszonysors. És nem párját ritkító.
Sokukat mégis reménnyel teli bizakodással tölti el az a tény, hogy ezen a tájon is ígéretesen bontogatja szárnyait a falusi turizmus. Az idei tavaszban például e Temes menti falvakat egy filmes csoport is meglátogatta, nemcsak a rendíthetetlen hűséggel visszatérő piros csőrű ,,bébifuvarosok”. Hej, be jó is lenne, ha a lencsevégre kapott templomok harangjai valahogy mégis keresztelőkor kondulnának meg inkább! Mert a felmorzsolódás valahogy nagyon kézzel fogható (és közös!) bánsági sors. Itt, a Temes folyó mentén, ahol az utak és a hidak nem elválasztanak, hanem összekötnek minket egymással.

Címkék: Szomszédolás
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Szomszédolás
Bánáti Újság
  • M. I.
  • 2008.05.07.
  • LXIII. évfolyam 19. szám
Facebook

Támogatóink