Szobrot avattak Palicson Sava Babić emlékére

Szobrot avattak Palicson Sava Babić emlékére

Sava Babić palicsi származású, kiváló műfordító több mint száz magyar alkotást ültetett át szerb nyelvre.

Születésének 85. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Tanács szobrot állíttatott, melyet vasárnap lepleztek le a Szabadkai Városi Könyvtár palicsi fiókkönyvtára előtti parkban.

Sava Babić szülei Hercegovinából érkeztek Vajdaságba. 1941 őszétől magyar nyelvű iskolába járt. A gimnáziumot Szabadkán végezte el. 1953-ban érettségizett, majd a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karán jugoszláv irodalmat tanult. Több könyvkiadónál és kulturális intézménynél dolgozott. 1974-től az Újvidéki Egyetemen, majd a Belgrádi Egyetemen tanított, ahol 1993-ban létrehozta a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéket, melynek 1999-ig, nyugdíjazásáig vezetője volt. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését. 2012-ben hunyt el Belgrádban.


A szerző felvételei

— Lovas Ildikó szabadkai író közvetlenül Sava Babić halála után kezdeményezte egy emlékmű felállítását Palicson. Köszönjük neki, hogy az ötlet megvalósítását vele együtt hajthattuk végre — mondta szoboravató, ünnepi beszédében Hajnal Jenő. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke így folytatta: — Az európai irodalmárok hagyományosan úgy tekintettek a fordításra, mint a népek közti szakadék áthidalását szolgáló nemes feladatra, mint egy kvintesszenciális, humanisztikus vállalkozásra. Ennek a humanisztikus vállalkozásnak fáradhatatlan, nagy munkabírású embere volt Sava Babić, akinek életrajzából, munkahelyeinek váltogatásából is kitűnik az, hogy dinamikus személyiség volt. Nem szerette az állandóságot, dolgozott lektorként, tanárként, múzeumigazgatóként, könyveket szerkesztett, volt kulturális köztisztviselő, tévéműsorokat szerkesztett, egyetemen oktatott, lexikonokat állított össze, közben fáradhatatlanul olvasott, írt és fordított. Tette a dolgát mindig, minden időben. Annak ellenére fordította a magyar műveket, hogy nem kapott megbízást a kiadóktól. Fordításainak száma sokszorosa az önálló alkotásaiénak, már kilencvenkötetnyi megjelent, és csaknem félszáz várja az érdeklődő szerkesztőket, kiadókat. Tevékenysége és műfordítói szerepvállalása egyedülálló a XX. századi szerb kultúrában.

Saját alkotásain kívül több mint száz magyar művet fordított szerbre, többek között Petőfi Sándor, Örkény István, Hubay Miklós, Illyés Gyula, Déry Tibor, Krúdy Gyula, Lukács György, Eörsi István, Sánta Ferenc, Popper Leó, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Göncz Árpád, Oravecz Imre, Weöres Sándor, Márai Sándor, Grendel Lajos, Sárkány Imre, Kopeczky László, Gál László, Majtényi Mihály, Fehér Kálmán, Papp József, Bodor Ádám, Szabó Lajos, Tolnai Ottó és Esterházy Péter munkáit. Hamvas Béla minden ismert könyvét lefordította. Néhány Hamvas-mű úgy jelent meg szerbül, hogy magyar nyelven még nem is adták ki. Meg nem jelent, friss fordításai közül kiemelendőek Madách Imre és Márai Sándor alkotásai. Első fordítása egyébként Cseres Tibor Hideg napok című regénye volt.

Sava Babić életét dr. Marko Čudić belgrádi tanszékvezető, egyetemi tanár, egykori tanítvány méltatta, műveiből Béres Márta és Vladimir Grbić olvastak fel. A magyar és a szerb kultúra kapcsolatának emlékére készült bronzszobor Sava Halugin szabadkai szobrászművész alkotása, melyet Ljiljana Babić, a műfordító özvegye választott, és melyet a szabadkai Antal Öntöde készített el. Leleplezése után megkoszorúzták az alkotást. Felállítását a Magyar Kormány, Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap és a Magyar Nemzeti Tanács támogatta. Az ünnepség társszervezője a Szabadkai Városi Könyvtár volt.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Szobrot avattak Palicson Sava Babić emlékére
Riport
Facebook

Támogatóink