November 1-jétől minden 25 000 dinár feletti fizetésből tíz százalékot levonnak. Ez a teljes összegre vonatkozik, tehát nem csak a 25 000 dinár feletti részre. További csökkentéssel kell számolni amiatt is, hogy módosították a holtmunka elszámolását, emellett a nyugdíjat is mérsékelik. Földi Márta, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság elnöke szerint a kormány mostani takarékossági intézkedései csupán az első lépések.
A mélyreható, lényegbevágó gazdasági reformok majd csak ezután következnek.
* A november 1-jén életbe lépő megszorításoknak lesznek-e valódi eredményei?
— Úgy vélem, ez csupán az egyik szegmense az intézkedéseknek. A reformok útján többféle takarékossági lépésre kerül sor. Persze ez most egy eléggé népszerűtlen rendelkezés, melyet az emberek közvetlenül a saját pénztárcájukon éreznek meg. Ezek az intézkedések körülbelül 780 000 embert érintenek, hiszen ennyien dolgoznak a közszférában, és megközelítőleg 1 700 000 nyugdíjast.
* Az embereknek a mostani takarékoskodási intézkedésekkel az a gondjuk, hogy amíg a kormány az egyik kezével elvesz, addig a másik kezével továbbra is szórja a pénzt.
— A kormány például egy január 1-jei szabályozással megtiltotta a közszférában az alkalmazottak létszámának a bővítését, pontosabban külön minisztériumi engedély kell hozzá. Az önkormányzatoknál a köztársasági költségvetésben előírtak alapján limitálva van az állandó alkalmazottak és a meghatározott időre felvett dolgozók száma. De a kormány más területeken is igyekszik takarékoskodni.
* A közgazdászok szerint hány évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a mostani takarékossági intézkedések eredményt hozzanak?
— Az ország célja az európai uniós tagság. Ehhez meg kell felelnünk bizonyos elvárásoknak, és ezekre a rövid távú intézkedésekre a többi közt ezért van szükség. Szerintem két évre bizonyára szükség lesz ahhoz, hogy elérjük a megfelelő hatást. Az a véleményem, hogy ezzel egyidejűleg a hosszú távú intézkedéseket is meg kellene kezdeni, melyek közül a legfontosabb az új munkahelyek létrehozása kellene hogy legyen, illetve külföldi befektetőkre is szükségünk van. Egy ország gazdasági mutatóját az ipari termelésének nagysága szabja meg. A tavalyi évhez képest a magánszektorban, a feldolgozóiparban 9500-an veszítették el az állásukat, és ezt a folyamatot valahogyan meg kell állítani.
* Ennek ellenére a nemrég napvilágra került adatok szerint Szerbiában a tavalyi évhez képest 0,5 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma. Ezt a kormány büszkén be is jelentette.
— Sokan nyugdíjba mentek, illetve kikerültek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásából. A statisztikai adatok egy kissé megtévesztőek, hiszen a valóságban nem nőtt a foglalkoztatottak száma. Az is félrevezető, hogy augusztusban mindig magasabb a dolgozók száma, ami az idénymunkának tudható be.
* Ön szerint a kormányban van potenciál az ország gazdaságának helyreállítására?
— Szerintem van. Az ország megtette az első lépéseket, és elindult a reformok útján. A termelőiparban kevesen dolgoznak, egyszerűen nem tudják eltartani a közszférát és a nyugdíjasokat. Az ország kényszerpályán mozog, más út nincs, csak a reformok útja. Szerintem 2020-ig kell tervezni. Szerbiának szüksége van jövőképre, és tanulnia kell más államok rossz tapasztalataiból. Meg kell határozni azt az utat, amely számunkra járható. Ha egyébként nem mi kezdünk el takarékoskodni, akkor a külföldi hitelezők sem segítik ki az országot. Mindent összevetve szemléletváltásra volna szükség.
