Együtt-lét címmel tartották meg Zentán a VIII. Demográfiai, egészség- és szociálpolitikai konferenciát a helyi Lisieux-i Kis Szent Teréz-plébánia, a Polgármesteri Hivatal és a Zentai Közkórház szervezésében.
Az esemény első részében főként társadalmi, politikai és vallási oldalról közelítették meg a magyarságunk lélekszámának növekedési esélyeiről és a megoldások kereséséről szóló témakört, a délutáni szekcióban pedig egészségügyi, orvosi szempontból elemezték a helyzetet és a lehetőségeket.
A népességfogyás megállítása közösségünk egyik legnagyobb kihívása, mely közös gondolkodásra és összefogásra készteti a különböző területek szakembereit, politikusokat, egyházi méltóságokat, orvosokat, egyetemi tanárokat, a civil szervezetek képviselőit. A probléma minden generációt érint, a demográfiai mutatók kedvező alakulása ugyanis nemcsak a fiataloktól függ, hanem attól is, hogy a háttérben vannak-e segítőik, ott áll-e mögöttük a család, a közösség, az intézményrendszer, a társadalom.
Ökumenikus ima: Harangozó László, Nagy József, Dolinszky Gábor (Herédi Krisztián felvételei)
A rendezvény a Lisieux-i Kis Szent Teréz-templomban nt. Dolinszky Gábor szabadkai evangélikus püspökhelyettes, nt. Harangozó László szabadkai református lelkipásztor és Msgr. Nagy József zentai római katolikus plébános közreműködésével ökumenikus imával kezdődött.
A jelenlevőket dr. Kiss-Rigó László szeged—csanádi megyés püspök, dr. Bártfai György, a Diczfalusy Alapítvány elnöke és Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere köszöntötte.
Kiss-Rigó László
Dr. Bártfai György, a konferencia egyik megálmodója elmondta, az aggasztó demográfiai mutatók késztették őket arra, hogy 2018 januárjában Kecskeméten útnak indítsák az egész Kárpát-medencére kiterjedő előadás-sorozatot. Az volt a céljuk, hogy elsősorban a döntéshozók előtt, de szélesebb körben is nyilvánvalóvá tegyék, milyen súlyos helyzetben van Magyarország, a Kárpát-medence, de egész Európa is. Véleménye szerint a nemzet jövőjét az ország gazdasági ereje, lakosságának száma, a polgárok egészségi állapota és életminősége határozza meg, míg a morális feltételek között első helyen a hazaszeretet, a hit és a hagyományok megőrzése áll.
Pásztor István
Pásztor István, a VMSZ elnöke A magyarság megmaradása szülőföldjén címmel tartott előadást, melyben hangsúlyozta, a fogyatkozás realitásával való szembefordulásra van szükség, mert el kell hinnünk, hogy megmaradhatunk magyarként itt, ahol élünk. Beszédében kifejtette, jelenleg kétféle nézet uralkodik, ezekből az egyik az önmagunkat és a helyzetet elsirató negatív hozzáállás, mely a lemondásról, a feladásról, a folyamatok visszafordíthatatlanságáról szól.
— Az én alapállásom nem ilyen. Fontosak a realitások és az itt elhangzott számok, de nekem az a szilárd meggyőződésem, hogy nem a számok, nem a realitás határozza meg elsősorban a kibontakozásnak, a befutható útnak a milyenségét, hanem az, hogy képes-e egy közösség szembefordulni a realitásokkal. Azt látom, hogy a magyar nemzet egyrészről tisztában van a realitásokkal, másrészt szembefordul azokkal, és megpróbálja megváltoztatni őket. Ami velünk az utóbbi öt-tíz évben történt, az a mi életünk közösségi forgatókönyvében nem volt benne. Úgy került bele, hogy szembefordultunk a realitásokkal, és azokat megpróbáltuk megváltoztatni. Ehhez sikerült erkölcsi, politikai, anyagi támogatást szerezni az anyaországból, itt, Szerbián belül pedig olyan társadalmi-politikai miliőt kialakítani, amely ezt a szándékot nem ellenségesen éli meg, az itteni magyar közösséget nem kockázati tényezőként kezeli.
Pásztor István arra is rámutatott, hogy száz évvel ezelőtt akaratunkon kívül született meg az a döntés, amely kisebbségi sorsba taszított bennünket, de soha, egy pillanatra sem adtuk fel ragaszkodásunkat a nemzethez, és ez tartott meg bennünket. Nem érzelmi, hanem racionális megközelítésből vesszük tudomásul a döntést, és abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia felemelkedjen, előre haladjon.
A fórum folytatásában dr. Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere a hagyománytiszteletet a pozitív tudatformálás eszközeként emelte ki, dr. Kozma Gábor, a szegedi Gál Ferenc Főiskola rektora pedig Hit, család és nevelés: nemzeti megmaradás címmel értekezett.
Megumi Teshima és Kálmán Imre
Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Közös értékeink — közösségi léptékeink című összefoglalójáról a következőket nyilatkozta:
— A legfontosabb értéke egy közösségnek a gyermek, a család, a közösség, a hit, a kultúra, a hagyomány és a nemzet. Ezek azok az alapvető értékek, amelyek meghatározzák itt a Délvidéken, hogy az MNT-nek milyen feladatai vannak, hogyan tudjuk ezeket az értékeket megőrizni, erőssé tenni, fejleszteni, és milyen léptékeket rendelhetünk melléjük. Európai, Kárpát-medencei magyar döntéseket kell hozni azért, hogy ez a közösség megmaradjon, éppen ezért az élet minden területén igyekszünk segíteni — elsősorban a családos embereknek —, hogy itt maradjanak a szülőföldjükön.
Msgr. Nagy József püspöki helynök, zentai plébános a Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplomot magáénak valló hívőközösséget mutatta be, ft. Baricz Lajos szentszéki tanácsos, marosszentgyörgyi lelkész az egyház és a szórványmagyarság kapcsolatát taglalta, dr. Vasas Mihály, a Zentai Közkórház volt igazgatója a szociális és az egészségügyi intézkedések fontosságát, dr. Párducz László, a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság elnöke pedig a család fontosságát emelte ki.
Dr. Slobodan Živković és Bártfai György
A második szekció témái között olyan gyakorlati kérdések kaptak helyet, mint a szűrővizsgálatok fontossága, az orvostudomány küzdelme a meddő párokért, a családbarát szülészet, az anyanyelv jelentősége az egészségügyi és a szülészeti ellátásban — a zentai gyakorlatról dr. Slobodan Živković, a kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának főorvosa számolt be, illetve arról is beszélt, hogy a nevelés és a képzés eszközei hogyan járulhatnak hozzá a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságának növeléséhez. Emellett bemutatkozott a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége, és egy kutatási program tapasztalatai is elhangzottak Nagyszülőkre is szükség van címmel.
A szakmai rendezvényhez művelődési program kapcsolódott, melyben az alkalomhoz illő versek hangzottak el, valamint fellépett Megumi Teshima hegedűművész, Kálmán Imre gordonkaművész és dr. Borbély Zoltán orgonaművész is. A színvonalas konferencia sikerességéhez a fővédnökök, valamint a számos szervező és támogató áldozatos munkája járult hozzá.