- foto Kobrehel Beáta

Nemrégiben az újvidéki telepi óvoda nemcsak gyerekektől, hanem óvónőktől, szülőktől és nagyszülőktől volt zajos. Az érkező óvónők betekintést nyerhettek abba, hogy az ottani kolléganők milyen körülmények között dolgoznak, milyenek a munkafeltételeik, hogyan oldják meg a naponta felmerülő szakmai problémákat, s nem utolsósorban tapasztalatcserére is jutott idő. A vendégsereg farsangi vásárba érkezett, melyet immár ötödik alkalommal szerveztek meg a helybeli óvónők a Dunavirág óvodában.
A fenséges reggeli után Petrović Eszter, a rendezvény koordinátora üdvözölte a jelenlevőket és ismertette a programot. Közben a társai farsangi arcot ábrázoló, gyermekkezek készítette emlékláncot osztogattak. Három szobában már lázasan készítették a gyerekek a szebbnél szebb farsangi díszeket, használati tárgyakat és a harapnivalót. Mindenki bekapcsolódhatott a neki való kézműves-foglalkozásba, megvalósíthatta ötleteit. Fokhagymából készült szobadekoráció, papírzacskóból való álarcok, dióhéjból és facsíptetőből fabrikált hangszerek, narancsbábok, üvegdíszek aszalt gyümölcsből... és még sorolhatnám, hogy mi minden került ki az ügyes kisgyermekek kezéből.
Miközben a foglalkozások vége felé jártunk, egyre nagyobb lett a tömeg a folyosókon. Érkeztek a szülők és a nagyszülők. Mennyei farsangi fánkillat bódulatában kígyóztak a sorok a vásár megnyitójára. Ezt követte a tornateremben fellépő csoportok farsangi játéka. Az óvónők jelmezbe öltöztek, és medveként vagy gazdaként, esetleg néptáncosként bukkantak fel a gyerekek között. Miután a kicsiknek szóló táncháznak is vége szakadt, az érdeklődők az udvaron gyülekeztek, arra várva, hogy a kicsik a télűző kiszebabától búcsút vegyenek, rátűzve a csúnya félelmeiket elűző munkáikat. Amikor a tavaszba mosolygó, fogait megcsillantó napsugár is kitáncolt az égre, teljesen elégett a télbe veszett seprűbaba, elfogyott a finom ebéd, a szakmai értékelésre is sor került.
A nap társszervezője a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete volt dr. Szőke Annával az élen, aki összegezte és értékelte a farsangi vásáron látottakat:
- Mintegy 62 óvónő, pedagógus gyűlt össze Vajdaságból, hogy részese legyen egy igazi, archaikus télbúcsúztatónak. Szívvel-lélekkel készültek az óvónők a gyerekekkel erre a rendkívüli napra. Csodálatos volt látni, hallani a szebbnél szebb párválasztó, csúfolódó rigmusokat, botos-, télűző-, tavaszváró játékokat. Szinte az embernek a szeme láttán forrt egybe a három csoport, annyira szépen épült egymásra egyik-másik játék és tánc. Minden elismerés a helybeli hat óvónőnek: Petrović Eszternek, Falb Melindának, Lelik Teréznek, Takács Gabriellának, Hipik Margitnak és Sági Ilonának.
Petrović Eszter a helybeli óvónők nevében számolt be a farsangi vásár ötletének megvalósulásáról:
- A 60 gyerek közül csak az egyik nagymamája tudta, mi az a farsang. Néprajzi és gyermekjáték-gyűjteményekben kutattunk a régi szokások után. Dr. Szőke Anna mindig a segítségünkre sietett. Általában összefog a három csoport, ha valamilyen műsorra készülődünk. Minden évben változó a repertoár, mert arra törekszünk, hogy a farsangot más-más oldaláról világítsuk meg, más-más elemét emeljük ki. A gyermekekkel közösen készítünk el minden kelléket, használati tárgyat. A szülők többsége vegyes házasságban él, de rendkívül aktívan veszi ki a részét a munkából, a nagyszülők szinte versengenek, kinek lesz szebb és ízletesebb a fánkja.
Eszter elmondta azt is, hogy a minap a Városi Múzeumban egy serleget vehettek át, merthogy felvonultak a gyerekekkel, és a legeredetibb farsangi jelmezekért járó díjat nekik ítélték oda.
A szakmai témához röviden hozzászóltak mások is.
Petrovics Éva (Nagybecskerek):
- Azt hiszem, egy cipőben járunk, ami a helyzetünket illeti, mert nálunk is sok a vegyes házasság. Az ehhez hasonló rendezvények reményt csillantanak fel, hátha az átéltekből néhány dolog belopja magát a gyerekek és a szülők mindennapi életébe.
Kishegyesről Kőműves Gizella intézményvezető kért szót, és szívből gratulált a telepi óvoda dolgozóinak, amiért ilyen gördülékenyen elérték, hogy a szerb-magyar ajkú szülők is bekapcsolódjanak a rendezvénybe.
Pál Erzsébet a becseiek nevében beszélt:
- A kézművesség megnyerte a tetszésemet, és még a tömeg se rontott a színvonalon. Várjuk a folytatást!
Gulyás Gizella, a Pedagógiai Főiskola tanára meghívott vendégként vett részt a fogadáson. Nagyon örült, hogy sok egykori tanítványával újra találkozhatott, és csak gratulálni tudott a Dunavirág közösség színvonalas munkájához.