Szabadka, Szeged és Zenta szecessziós építészeti motívumvilágát csodálhatta meg a szabadkai közönség a Képzőművészeti Találkozó Modern Galériájában megnyílt Századfordulós ékkövek — tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában című kiállításon.
A Diamond elnevezésű projektum a Magyarország—Szerbia IPA határon átnyúló együttműködési program keretében valósul meg. Célja a Szabadka, Szeged és Zenta közötti turisztikai és örökségvédelmi együttműködés fejlesztése, valamint a határon átnyúló, közös kulturális, társadalmi, gazdasági kapcsolatok erősítése. A projektum fő célja a szerbiai oldalon a világörökségi védettségű szabadkai zsinagóga északkeleti homlokzatának a felújítása, valamint a Raichle Ferenc építész életútjáról, munkáiról szóló monográfia elkészítése, konferenciák és szakmai műhelyek megszervezése.
A szecesszió specifikussága és gazdagsága felbecsülhetetlen értéket képvisel, mind a kultúrában, mind az építészetben. Ezt hivatott bemutatni az a Željko Vuković fotóiból készített összeállítás, amely a századfordulós építészet sajátságait igyekszik bemutatni — a határ mindkét oldalán. A Diamond gyönyörködtető értékeket ismertető kiállítása az újrafelfedezés szépségével hat, a szecesszió stílusában épült létesítmények részleteit tárja elénk.
A kiállítást eredetileg csak Zentán tervezték bemutatni, a nagy érdeklődésre való tekintettel azonban Szabadkára, a Képzőművészeti Találkozó Modern Galériájába is elhozták. A közönséget Nela Tonković művészettörténész, a galéria igazgatója köszöntötte. A kiállítást Ágoston Pribilla Valéria művelődéssel megbízott polgármesteri tanácsos és Nagy Kiserős Melinda projektmenedzser nyitotta meg.
A szecesszió egy korszak életfelfogásának, közérzetének a jelképe, és csak a művészetek összességének univerzumában mutatkozik meg. Ezért az építészeti bravúrokon kívül a szobrászok, üvegművészek, festők, keramikusok munkái hívják fel rá a szemlélő figyelmét.
Mindaz, amit látunk, része lesz az életünknek, így vagyunk ezekkel az épületekkel és részletekkel is. A mindenkori szemlélő is újra felfedezi, megteremti, megépíti a maga számára ezeket az épületeket, részletek. A művészi szándéknak ugyanis mindig közreműködőkre van szüksége, építtetőkre és az utókorra, olyan partnerekre, akik az értékőrzés, -mentés és a kutatás nyomán újra felfedezik ezeket a kincseket.
Valójában a projektum célja is éppen ez: vegyük észre a kovácsoltvas remekműveket, játékosan kialakított erkélyeket, faragványokat, virágmintákat, ablakokat keresztező ornamenseket, ólmozott üvegablakokat. Megéri.