home 2024. október 11., Brigitta napja
Online előfizetés
Száguldás a pokol tornácán
Brasnyó Zoltán
2015.06.08.
LXX. évf. 22. szám
Száguldás a pokol tornácán

Az új Mad Max-film egy kétórás, soha véget nem érő autós üldözés. Kétórányi tömény akcióorgia, melyet a világ minden kincséért sem szabad kihagyni, hiszen már az is felér egy kisebbfajta csodával, hogy a film egyáltalán elkészülhetett.

A Földből egy véget nem érő sivatag lett egy világháború után, mely olyan régen volt, hogy már arra sem emlékszik senki, kik vívták. Akik életben maradtak, azok törzsekbe verődve próbálják összegyűjteni a még fellelhető nyersanyagot. Az életben maradáshoz vízre és üzemanyagra van szükség: az egyik a Földön maradt félszerzeteket, a másik a bizarr járműveket tartja életben. A kietlenséget, a reménytelenséget és a nélkülözést senki sem tudta igazán feldolgozni. Őrült vallási fanatikusok, eltorzult vagy megcsonkított emberek, hisztérikusan hörgő vadállatok uralják a világot. A hallgatag túlélő, Max Rockatansky és Furiosa, a katonanő azonban megpróbálnak értelmet találni a teljes káoszban. A Citadella urától elmenekülve a nő megpróbálja megkeresni az édent, mely talán csak az álmaiban létezik.

A Mad Max-univerzum felélesztését nagy várakozás előzte meg. George Miller trilógiájának utolsó darabja jó harminc évvel ezelőtt jelent meg. Ő maga írta és rendezte az eddigi mindhárom Mad Max-filmet. A producerek néhány, az elmúlt években általa készített szupercuki rajzfilm után mégis megdobták 150 millió dollárral, hogy hetvenéves korában leforgathassa történetének újabb fejezetét. Hollywood nem a lojalitásáról híres, sokkal inkább a várható nézőszám érdekli. Ezért is rendkívül furcsa, hogy egy olyan rendező, aki harminc éve nem forgatott akciófilmet, megvalósíthatott egy ilyen projektumot. Főleg úgy, hogy a trilógia harmadik része annak idején csúnyán megbukott. Hogy volt-e isteni sugallat a döntés mögött, azt talán sosem tudjuk meg, mindenesetre a Mad Max — A harag útja korszakalkotó, friss, újszerű és izgalmas akciófilm.

George Miller valójában leiskolázta a fiatal rendezőket. Képi világa ijesztő és groteszk, sodró lendülete azonban nem hagyja, hogy sokáig szörnyülködjünk a látottakon, mert minden jelenet kétszázzal pörög tovább a következőre. A harag útjában Tom Hardy vette át Mel Gibsontól a marsallbotot, ami remek döntésnek bizonyult. A főszereplő talán húsz sort sem mond el a filmben, de élni akarása és tettei arra a hősre emlékeztetnek, akin harminc évvel ezelőtt generációk nőttek fel. Charlize Theron is parádésat alakít Furiosa szerepében — jó néhány cikkre való elmélkedési lehetőséget adva azoknak a kritikusoknak, akik elsősorban feminista filmként látják az új Mad Maxet. És máris készül a folytatás, a Wasteland, ugyancsak Millerrel a rendezői székben.

Apokalipszis négy keréken: a Mad Max világa

George Miller 1979-ben rendezte a Mad Max első részét az akkor még teljesen ismeretlen Mel Gibsonnal. Az első film még nem egy posztapokaliptikus világot mutat be, sokkal inkább egy olyat, amely lassan, de biztosan halad a végzete felé. Motorosbandák uralják a kietlen ausztrál sivatagot, Max pedig a családja és a barátja gyilkosait üldözi. Tizenkét héten át forgatták mindössze 350 000 dollárból, melyet Miller maga spórolt össze sürgősségi orvosként — ez ugyanis az eredeti szakmája. Annyira be kellett osztaniuk a pénzt, hogy a filmben összetört kisbusz George Miller sajátja volt. A második résszel már nem voltak anyagi gondok. A Mad Max sikere után 1981-ben elkészült Az országúti harcos, mely a posztapokaliptikus mozik prototípusa volt, a teljes szubzsáner erre épült. Hatalmas díszletekkel, látványos autós üldözésekkel és tömegjelenetekkel teletűzdelt tömény akciófilm, mely leginkább egy atomháború után játszódó westernre hasonlít, itt azonban a lovakat autókra cserélték. A rajongók természetesen ezt az epizódot tartják a legjobbnak. A harmadik rész, Az igazság csarnokán innen és túl nem igazán osztja meg a rajongókat: mindenki ugyanúgy fintorog, amikor szóba kerül. A film elkészítését beárnyékolta Miller producerének és jó barátjának a helikopterbalesete, aki éppen használható helyszíneket keresett a Mad Max 3-hoz. A halálhír után Miller csak nehezen folytatta a munkát, és kizárólag akciójeleneteket volt hajlandó leforgatni. Ezért történhetett meg, hogy az 1985-ben bemutatott mozi valójában egy olyan ifjúsági film lett, amelybe beleerőltették Mad Max karakterét. A helyzetet csak súlyosbította a fő gonosz, akit Tina Turner alakított. Színészi teljesítményénél talán csak a frizurája volt ijesztőbb.

 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..