Bár az idén a termény jelentős részét tönkretette a rendkívüli forróság, jobb esetben a mennyiség vagy a minőség rovására ment az extrém, szűnni nem akaró kánikula, a füge egész biztosan minden kertben jól termett. A meleg a növény javát szolgálta, a szeptemberbe is benyúló nyárias időnek köszönhetően pedig a második termés is bőséges.
Sokan nem tudnak mit kezdeni a fügével, hiszen annak ellenére, hogy vidékünkön is megterem, nem sok felhasználási módja ismert errefelé. Szeretjük aszalva, helyet kap az asztalon a téli ünnepkörben, valamint frissen, a fáról is fogyasztjuk. Még most, az ősz elején is érik. Ha van fügefánk, érdemes összeszedni a termést, mert még lekvárt is készíthetünk belőle. A füge ősi és nemes gyümölcs, évezredek óta szolgál az ember táplálékául. Egészséges, könnyedén felhasználható.
A Földközi-tenger térségéhez és a Közel-Kelethez köthető a származása. Az ottani száraz és meleg klíma tökéletes a növény fejlődéséhez. A termés nagyon ízletes és tápláló, az édesség iránti sóvárgást is kitűnően csillapítja nyersen vagy szárított, feldolgozott formában is.
Története
A füge feltehetően az egyik legősibb, legrégebb óta termesztett gyümölcsfajta a világon. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már időszámításunk előtt 9000 körül is fogyasztották az emberek a mai Közel-Keleten. A Bibliában, valamint az ókori civilizációk művészetében is gyakran megjelenik, ami a vallási és a kulturális jelentőségét is alátámasztja. Ádám és Éva fügefa leveléből készített ruhát az édenkertben. Az ókori Egyiptomban fontos táplálékforrás volt a gyümölcs. A fáraók sírkamráiban is megtalálták a kutatók a füge maradványait. Először a Mediterráneumban, majd a Római Birodalomban kezdték meg széles körű termesztését. Az ókori görögök is szívesen fogyasztották frissen és szárítva is. A rómaiak úgy vélték, a füge a testet és a szellemet is táplálja, erősíti, a gyógyászatban is felhasználták. Romulus és Remus pedig a legenda szerint egy fügefa alatt találta meg a tökéletes helyet a város felépítéséhez. Ma már világszerte elterjedt a növény.
Termesztése, gondozása
A mediterrán országokban, Törökországban, Kaliforniában és a Közel-Kelet számos régiójában foglalkoznak ezzel a növénnyel a gazdák. Nálunk is megél. A napot, meleget kedveli, ebből errefelé is bőven kijut. A nyarak egyre forróbbak, a telek enyhék, így bátran ültethetünk néhány fügefát. Arra azonban érdemes figyelni, hogy télen egy-egy jelentősebb lehűlés idején szalmával vagy textíliával fedjük le a tövét, így elkerülhető a fagykár. Ezt főleg az első néhány évben érdemes megtenni. Jól szellőző, tápanyagban gazdag talajra van szüksége, valamint rendszeres öntözésre. Egy kifejlett fügefa évente több tíz kilogrammnyi termést adhat. Amellett, hogy hasznos, a fügefa dekoratív is. Jellegzetes alakú levelei jól mutatnak a kertben, a nagy lombozata pedig árnyékot ad a nyári hőségben.
Többszínű és -méretű füge létezik. A legelterjedtebb a zöld, a sárga, a lila és a fekete termésű gyümölcs. A friss füge puha és édes, a belsejében apró magok találhatóak, melyek enyhe, ropogós textúrát adnak.
Felhasználása
Rendkívül sokoldalú gyümölcs. Frissen is fogyasztható desszertként vagy uzsonnára, de salátákhoz és előételekhez is kiváló alapanyag. Dióval és sajttal is kombinálható. Édes íze a sonkát, a kolbászt vagy a sült húst is kiegészíti. Pitékhez, kekszekhez és egyéb süteményekhez is adható a frissen szedett vagy az aszalt változata. A fügéből főzött lekvár pedig nem csak a palacsintához lesz tökéletes, a sültekhez is tálalható.
Jótékony hatásai
A füge rostokban gazdag, melyek segítik az emésztést, és a bélrendszernek is jót tesznek. Magas antioxidánstartalmának köszönhetően pedig a sejtek védelmét is segíti, akár az öregedés folyamatát is lassítja. Kálium, kalcium és vas is található benne, mely ásványi anyagok a csontok egészségéhez és a megfelelő vérkeringéshez is hozzájárulnak. Az ókori orvosok székrekedésre, bőrproblémákra és gyulladások enyhítésére javasolták. Napjainkban is alkalmazzák természetes hashajtóként.
Házi fügelekvár
Hozzávalók: 500 g füge, 250 g barna cukor, 2 dl víz, fél citrom leve, 2 fahéjrúd, 1 vaníliarúd.
Elkészítése: A megmosott gyümölcsöket feldaraboljuk, majd miután eltávolítottuk a végeket, egy edénybe helyezzük. Felöntjük a vízzel, hozzáadjuk a fűszereket, felforraljuk, majd burgonyatörővel átdolgozzuk a masszát. Hozzáadjuk a cukrot, és alacsony lángon sűrűre főzzük. Ügyeljünk, nehogy odaégjen. Ha szeretnénk, botmixerrel pürésíthetjük a lekvárt. Végül a citrom levét is hozzáadjuk, és még egy kis ideig forraljuk. Akkor jó a lekvár, ha sűrű és ragadós. Sterilizált, jól zárható üvegbe tesszük. 20-30 percig pihentetjük, majd letakarjuk, így hagyjuk egy napig, hogy legyen ideje kihűlni. Sós és édes ételekhez is fogyasztható. A sajttálat is kitűnően kiegészíti.
Sonkás-sajtos füge
Hozzávalók: 3 db füge, 100 g sajt, 90 g száraz sonka, 1 ek. olívaolaj, só, bors.
Elkészítése: A fügéket félbevágjuk, a sajtot cikkekre szeljük, a sonkaszeletekből pedig rózsákat formálunk. Kis nyársakra húzzuk az alapanyagokat, majd meglocsoljuk olívaolajjal és megfűszerezzük. Előételként, vendégváró falatkákként tálalhatjuk.
Mézes sült füge
Hozzávalók: 600 g füge, 2 ág kakukkfű, 4 ek. méz, 1 ek. olívaolaj, 2 ek. balzsamecet, bors.
Elkészítése: A félbevágott fügéket egy tepsibe helyezzük. A kakukkfüvet felaprítjuk, elkeverjük a mézzel, majd a borsot, a balzsamecetet és az olívaolajat is hozzáadjuk. A keveréket a fügékre öntjük, 220 fokosra előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Sajttal és kenyérrel is felszolgálhatjuk vacsorára vagy ebédre, de sült húsok mellé köretként is alkalmazható.