Bár az idén a termény jelentős részét tönkretette a rendkívüli forróság, jobb esetben a mennyiség vagy a minőség rovására ment az extrém, szűnni nem akaró kánikula, a füge egész biztosan minden kertben jól termett. A meleg a növény javát szolgálta, a szeptemberbe is benyúló nyárias időnek köszönhetően pedig a második termés is bőséges.
Sokan nem tudnak mit kezdeni a fügével, hiszen annak ellenére, hogy vidékünkön is megterem, nem sok felhasználási módja ismert errefelé. Szeretjük aszalva, helyet kap az asztalon a téli ünnepkörben, valamint frissen, a fáról is fogyasztjuk. Még most, az ősz elején is érik. Ha van fügefánk, érdemes összeszedni a termést, mert még lekvárt is készíthetünk belőle. A füge ősi és nemes gyümölcs, évezredek óta szolgál az ember táplálékául. Egészséges, könnyedén felhasználható.
A Földközi-tenger térségéhez és a Közel-Kelethez köthető a származása. Az ottani száraz és meleg klíma tökéletes a növény fejlődéséhez. A termés nagyon ízletes és tápláló, az édesség iránti sóvárgást is kitűnően csillapítja nyersen vagy szárított, feldolgozott formában is.
![]()
Története
A füge feltehetően az egyik legősibb, legrégebb óta termesztett gyümölcsfajta a világon. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már időszámításunk előtt 9000 körül is fogyasztották az emberek a mai Közel-Keleten. A Bibliában, valamint az ókori civilizációk művészetében is gyakran megjelenik, ami a vallási és a kulturális jelentőségét is alátámasztja. Ádám és Éva fügefa leveléből készített ruhát az édenkertben. Az ókori Egyiptomban fontos táplálékforrás volt a gyümölcs. A fáraók sírkamráiban is megtalálták a kutatók a füge maradványait. Először a Mediterráneumban, majd a Római Birodalomban kezdték meg széles körű termesztését. Az ókori görögök is szívesen fogyasztották frissen és szárítva is. A rómaiak úgy vélték, a füge a testet és a szellemet is táplálja, erősíti, a gyógyászatban is felhasználták. Romulus és Remus pedig a legenda szerint egy fügefa alatt találta meg a tökéletes helyet a város felépítéséhez. Ma már világszerte elterjedt a növény.
![]()
Termesztése, gondozása
A mediterrán országokban, Törökországban, Kaliforniában és a Közel-Kelet számos régiójában foglalkoznak ezzel a növénnyel a gazdák. Nálunk is megél. A napot, meleget kedveli, ebből errefelé is bőven kijut. A nyarak egyre forróbbak, a telek enyhék, így bátran ültethetünk néhány fügefát. Arra azonban érdemes figyelni, hogy télen egy-egy jelentősebb lehűlés idején szalmával vagy textíliával fedjük le a tövét, így elkerülhető a fagykár. Ezt főleg az első néhány évben érdemes megtenni. Jól szellőző, tápanyagban gazdag talajra van szüksége, valamint rendszeres öntözésre. Egy kifejlett fügefa évente több tíz kilogrammnyi termést adhat. Amellett, hogy hasznos, a fügefa dekoratív is. Jellegzetes alakú levelei jól mutatnak a kertben, a nagy lombozata pedig árnyékot ad a nyári hőségben.
Többszínű és -méretű füge létezik. A legelterjedtebb a zöld, a sárga, a lila és a fekete termésű gyümölcs. A friss füge puha és édes, a belsejében apró magok találhatóak, melyek enyhe, ropogós textúrát adnak.
![]()
Felhasználása
Rendkívül sokoldalú gyümölcs. Frissen is fogyasztható desszertként vagy uzsonnára, de salátákhoz és előételekhez is kiváló alapanyag. Dióval és sajttal is kombinálható. Édes íze a sonkát, a kolbászt vagy a sült húst is kiegészíti. Pitékhez, kekszekhez és egyéb süteményekhez is adható a frissen szedett vagy az aszalt változata. A fügéből főzött lekvár pedig nem csak a palacsintához lesz tökéletes, a sültekhez is tálalható.
Jótékony hatásai
A füge rostokban gazdag, melyek segítik az emésztést, és a bélrendszernek is jót tesznek. Magas antioxidánstartalmának köszönhetően pedig a sejtek védelmét is segíti, akár az öregedés folyamatát is lassítja. Kálium, kalcium és vas is található benne, mely ásványi anyagok a csontok egészségéhez és a megfelelő vérkeringéshez is hozzájárulnak. Az ókori orvosok székrekedésre, bőrproblémákra és gyulladások enyhítésére javasolták. Napjainkban is alkalmazzák természetes hashajtóként.
Házi fügelekvár
Hozzávalók: 500 g füge, 250 g barna cukor, 2 dl víz, fél citrom leve, 2 fahéjrúd, 1 vaníliarúd.
Elkészítése: A megmosott gyümölcsöket feldaraboljuk, majd miután eltávolítottuk a végeket, egy edénybe helyezzük. Felöntjük a vízzel, hozzáadjuk a fűszereket, felforraljuk, majd burgonyatörővel átdolgozzuk a masszát. Hozzáadjuk a cukrot, és alacsony lángon sűrűre főzzük. Ügyeljünk, nehogy odaégjen. Ha szeretnénk, botmixerrel pürésíthetjük a lekvárt. Végül a citrom levét is hozzáadjuk, és még egy kis ideig forraljuk. Akkor jó a lekvár, ha sűrű és ragadós. Sterilizált, jól zárható üvegbe tesszük. 20-30 percig pihentetjük, majd letakarjuk, így hagyjuk egy napig, hogy legyen ideje kihűlni. Sós és édes ételekhez is fogyasztható. A sajttálat is kitűnően kiegészíti.
![]()
Sonkás-sajtos füge
Hozzávalók: 3 db füge, 100 g sajt, 90 g száraz sonka, 1 ek. olívaolaj, só, bors.
Elkészítése: A fügéket félbevágjuk, a sajtot cikkekre szeljük, a sonkaszeletekből pedig rózsákat formálunk. Kis nyársakra húzzuk az alapanyagokat, majd meglocsoljuk olívaolajjal és megfűszerezzük. Előételként, vendégváró falatkákként tálalhatjuk.
![]()
Mézes sült füge
Hozzávalók: 600 g füge, 2 ág kakukkfű, 4 ek. méz, 1 ek. olívaolaj, 2 ek. balzsamecet, bors.
Elkészítése: A félbevágott fügéket egy tepsibe helyezzük. A kakukkfüvet felaprítjuk, elkeverjük a mézzel, majd a borsot, a balzsamecetet és az olívaolajat is hozzáadjuk. A keveréket a fügékre öntjük, 220 fokosra előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Sajttal és kenyérrel is felszolgálhatjuk vacsorára vagy ebédre, de sült húsok mellé köretként is alkalmazható.