Sikeres a gazdasági együttműködés Szerbia és Magyarország között, emellett pedig a szerb—magyar politikai együttműködés is szoros — hangsúlyozta belgrádi látogatása alkalmával Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Hozzátette: Magyarország tagja az Európai Uniónak, Szerbia viszont nem, ez azonban nem okoz hátrányt, inkább lehetőségeket tartogat. „Egy olyan ország, amely befektetési lehetőségeket keres a világban, nehezen találhatna ennél kedvezőbb politikai és gazdasági terepet” — hangsúlyozta arra utalva, hogy a legjobb területet választaná Abu-Dzabi, ha itt fektetne be.
A belgrádi összejövetelen a szerb és a magyar delegáció mellett egyesült arab emírségekbeli küldöttség is részt vett — jelen volt az arab ország trónörököse, Hálid bin Mohamed bin Zájed Ál Nahajan sejk is. A szerb elnök és a magyar miniszterelnök a találkozó keretében bemutatta a szerb—magyar gazdasági együttműködést és annak sikereit. „Meggyőződésem, hogy megfelelően tudjuk a közös szerb—magyar perspektívát képviselni a térség iránt érdeklődő harmadik országok és a befektetők előtt” — húzta alá.
Orbán Viktor kijelentette: Magyarország minden konfliktusban a párbeszéd híve volt, azokat ugyanis csak párbeszéd útján lehet megoldani. „Semmilyen szankciót nem támogatunk semmilyen ország ellen” — fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a sajtótájékoztatón közölte: fontos témákról volt szó, beszéltek infrastruktúráról, de állattenyésztésről is. Rámutatott, Szerbiának és Magyarországnak nincs tengere, nincsenek kikötőik, így Konstancától, Szalonikitől és Pireusztól függnek, ezért új megoldási lehetőségeket kell találni az áruik exportjára és importjára, valamint a víz- és élelmiszer-biztonságra, illetve az energiabiztonságra is. Mint mondta: közös vállalatot hoznának létre a gáz- és olajszállítás, valamint az energia-infrastruktúra fejlesztésére. Ez különösen Szerbiában fontos, ahol csak egy olaj- és egy gázvezeték van — magyarázta.
A találkozón szó volt a munkaerő szabad mozgásáról, valamint a szarvasmarha- és juhtenyésztés területén létrehozandó közös vállalatról is, hogy megállítsák az állomány csökkenését mindkét országban. A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztésének szükségességéről is beszéltek, hiszen Szerbiában a mezőgazdasági területek mindössze 5-6 százalékán van öntözőrendszer.
Aleksandar Vučić megállapította: minden lényeges témáról szó esett, mely Európát és a világot érinti, valamint Szerbia európai integrációs útjáról is.
A belgrádi tárgyaláson részt vett Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is, aki aznap szerb kollégájával, Ivica Dačićtyal is tárgyalt Magyarország és Szerbia közös projektumairól. A magyar tárcavezető leszögezte: Budapest és Belgrád együttműködésében „ez a mostani időszak a stratégiai összekapcsolódások időszaka”. Rámutatott, hogy Európa súlyos válsággal néz szembe, és „ezek közül is kiemelkedik az energiaellátás válsága, így azok érezhetik majd magukat biztonságban a következő években, akik a lehető legtöbb ponton össze tudnak kapcsolódni a szomszédaikkal, a közeli országokkal annak érdekében, hogy ki tudják egymást segíteni, illetve tudjanak egymásnak szállítani a szükséges energiahordozókból”.
Az együttműködések közül a gáz, a kőolaj és a villamos energia területén létező partnerségeket emelte ki. Mint mondta: Szerbia és Magyarország jól áll a közös gázkereskedelmi vállalat működésének elindításával, a céget már bejegyezték. Ez a vállalat egyedi ebben a térségben. „Ez az energiaellátásunk biztonsága szempontjából egy fontos előrelépés, hiszen gyakorlatilag a szerb—magyar gázbeszerzéseket, a szerb—magyar földgáz-kereskedelmet össze tudjuk hangolni, és két ország piaca már sokkal érdekesebb a nemzetközi szereplők számára.” Rámutatott továbbá, hogy zajlik a két ország közötti kőolajvezeték megépítésének az előkészítése is. „Az elmúlt években világossá vált, hogy egy új kőolajvezeték Közép-Európa számára az ellátásbiztonságot jelentősen növeli. Ezt mi, magyarok is a saját bőrünkön érezhetjük, hiszen Ukrajna és Horvátország is sokszorosára növelte a tranzitdíjakat. Éppen ezért egy új kőolajvezeték megépítése, amelynek a kapacitása az előzetes egyeztetések szerint valahol az 5—5,5 millió tonna között lesz évente, növeli a versenyhelyzetet a térségben, ezáltal az ilyen ellenséges áremelések megakadályozásában is majd fontos szerepet játszhat” — részletezte.
Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy folyamatban van a két ország közötti villamosenergia-hálózatokat összekötő vezeték kapacitásának duplájára emelése, és 2028-ra ez készen lesz. „Azért nagyon fontos a 2028-as céldátum, mert a következő évtized a 2030-as évek elejétől Magyarország villamosenergia-termelési kapacitása jelentős mértékben növekedni fog az új paksi blokkok működésbe állításával” — tette hozzá.
A vajdasági magyarság számára fontos beruházásokról is beszélt a miniszter, aki közölte: október 24-én elindul a személyforgalom a Szeged—Szabadka vasútvonalon. A Szabadkát Szegeddel összekötő vonal szerb oldalán öt, a magyar oldalán pedig két megállót alakítottak ki, a vonat menetideje körülbelül 1 óra 15 perc lesz. „Ezt majd jelentősen tudjuk csökkenteni akkor, ha végre a vonatnak nem kell megállnia mintegy fél órára a határellenőrzésre. Viszont abban már sikerült megállapodnunk, hogy a határellenőrzés egy helyszínen fog zajlani, mégpedig Magyarország területén, ahol a magyar és szerb határőrök közösen fogják azt végrehajtani, így jelentősen le tudtuk csökkenteni a vonat állásának az idejét” — hangsúlyozta, majd hozzátette: ez egy versenyképes, jó közlekedési lehetőség lesz a határ mentén élők számára.
Fotó: Tanjug
