Dr. Varga Horgosi Zoltán

* Doktor úr, beszéljünk egy kicsit a gyomornyálkahártya-gyulladásról! Akinek ugyanis ezt a diagnózist állapítja meg az orvosa, az rögtön megijed, hogy ebből előbb-utóbb gyomorfekély keletkezik.

— A gyomornyálkahártya-gyulladás (orvosi néven gastritis) egy igen gyakori betegség, és azt kell mondanom, hogy a kettő között nincs ok-okozati összefüggés, leggyakrabban ártalmatlan betegség, mely nem jár lényeges panasszal, és szövődménye sem szokott kialakulni, viszont a gyulladásra hajlamos egyének esetében kezelés nélkül gyomorfekélyhez vezethet. A nyálkahártya-gyulladás a gyomornak a teljes felszínét vagy csak egy részét érinti, duzzanattal, vérbőséggel, emésztési panaszokkal, súlyosabb esetekben pedig fájdalommal, hányingerrel, hányással, étvágytalansággal jár. A fekély viszont egy olyan helyi, kisebb-nagyobb, mély seb a gyomron, amely belemaródik a gyomor struktúrájába.

* Hogyan alakul ki a gyomorfekély?

— A gyomor egy meglehetősen agresszív tartalmú szerv, hiszen benne található a gyomorsav, a fehérjebontó enzimek, azonkívül amit mi juttatunk a szervezetünkbe: például a különféle gyógyszerek vagy a nehezebben emészthető, zsíros, fűszeres ételek. Ide tartozik még a tartós stressz, a rendszertelen táplálkozás, a túlzott mértékű dohányzás és alkoholfogyasztás. Hogy ezeknek az agresszív hatásoknak a nyálkahártya ellen tud állni, abban a szervezet védő- és támadómechanizmusainak van fontos szerepük. A gyomor nyálkahártyasejtjeit védő mechanizmusok egyik legfontosabbika a nyálkahártyából termelődő nyák, mely sok károsító tényezőnek ellenáll, a többi közt a gyomorsavnak is. Ha valami oknál fogva megbillen a védő- és a támadómechanizmusok egyensúlya, vagyis ha meggyengül a védőmechanizmus, akkor nyálkahártya-gyulladás (gastritis) alakulhat ki, sőt, különböző nagyságú sebek, vagyis fekély keletkezhet. Mivel a fekély már a nyálkahártya mélyebb struktúráit érinti, és eléri a gyomorfal izomrétegét is, a gyógyítása is nehezebb, mint a gastritisé.

* Melyek a betegség tünetei?

— Az egyik legjellegzetesebb panasz a has felső részében huzamosabb ideje észlelt, általában étkezés után érezhető fájdalom. Figyelmeztető jel lehet még a gyomorégés, hányinger, hányás, súlyvesztés. Ha ezek a panaszok több nap elteltével is fennállnak, akkor tanácsos szakorvoshoz fordulni, és elvégeztetni a szükséges vizsgálatokat.

* A nyombélfekélynek is a fájdalom a legfőbb tünete?

— Igen, viszont ennél a fekélytípusnál általában üres gyomor esetén a legerősebb a fájdalom, az étkezés viszont átmeneti enyhülést hozhat. Mivel a nyombél a gyomrot közvetlenül követő bélszakasz, és mivel ez a szakasz kapja a legnagyobb mennyiségű, gyomorból kijutó savat, itt keletkezik leggyakrabban gyulladás, fekély. Mindkét fajta fekély kialakulásában nagy szerepe van a savnak. Nem gyomorsavtúltengésről van szó, hanem a már említett védő- és támadómechanizmusok egyensúlyának a felborulásáról, melynek következtében nagyobb a veszélye a fekély kialakulásának.

* Milyen súlyos következményei lehetnek a betegségnek?

— Egy mély fekély, mely jobban belemaródott a gyomorfalba, nehezebben gyógyul. Ha a gyomornedv szétmarja a környezetében levő ereket, akkor az kisebb-nagyobb gyomorvérzést idéz elő. Ennek következtében a beteg akár vért vagy kávézaccszerű gyomortartalmat is hányhat (noha kávét nem is ivott), szurokszéklete lesz, csökken a vérnyomása, kisebb-nagyobb vérszegénység mutatkozik. Ennélfogva életveszélyes, sokkos állapotba kerülhet. A másik ilyen súlyos, életveszélyes állapot az, amikor átlyukad a gyomor vagy a nyombél fala, és a benne levő tartalom a hasüregbe ömlik, majd ott diffúz gyulladást okoz. Ha ilyenkor nem végeznek sürgős műtéti beavatkozást, az állapot halállal végződik. Az sem mindegy, hogy hol helyezkedik el a fekély. Ha ugyanis a gyomor kijárati nyílása táján van, akkor a duzzanat és a környezeti retrakció miatt elzárhatja a táplálék útját, ezért a gyomor nem tud ürülni, felszaporodik benne az élelem, nagymértékben kitágul, feszül, aminek következtében visszatérő, bőséges hányás lép fel. A megoldás ebben az esetben is a sebészeti beavatkozás. A helikobaktérium, a gyógyszerek mellékhatásaként vagy az egyéb okok miatt keletkező seb, illetve fekély a gyomor jóindulatú kóros elváltozása, mely gyógyszerekkel eredményesen gyógyítható. A gyomorrák viszont rosszindulatú betegség, melyen nem segítenek az orvosságok. Fontos megemlíteni, hogy kezdeti szakaszában a gyomorrák endoszkóposan gyomorfekély képét mutathatja, ezért a tükrözésnek és a szövetmintavételnek kiemelten fontos szerepe van a korai felismerésben. Ha a szövetminta-vizsgálat eredménye nem egyértelmű, akkor feltétlenül meg kell ismételni a mintavételt. 

* A pontos diagnózis tükrözéses vizsgálattal állítható fel?

— Így van, ez a legbiztosabb módszer arra, hogy felmérjük a gyomor állapotát, egyúttal pedig mintavételre is lehetőség nyílik. A gyomortükrözés egy kissé kellemetlen vizsgálat, de a legtöbb beteg jól viseli. Altatásban is elvégezhető. Fontos megjegyezni, hogy ha gyomorfekélyre gyanakszunk, akkor először is Helicobacter pylori tesztvizsgálatot kell a betegnél elvégeznünk, pozitív eredmény után pedig mielőbb ki kell irtani a kórokozót a szervezetéből, mert az is előidézője lehet a fekélynek. Ezt a baktériumot is ugyanúgy visszük be szervezetünkbe, mint bármely másikat: étellel és folyadékkal, csakhogy a többi baktérium legnagyobb részét a gyomorsavunk elpusztítja, a helikobaktérium azonban ellenáll neki, sőt, jól megél a gyomorban az önmaga által kialakított, kedvező körülmények között. A helikobaktérium-fertőzés nem akutan életveszélyes, de ha jelen van, kezelni kell.

* Nyilván egyénfüggő, de meddig tart a gyógyulási szakasz?

— Korábban az volt az általános felfogás, hogy ha másfél hónapig tartó kezelés után nem gyógyul be a fekély, akkor meg kell műteni a beteget. Manapság hatékonyabb szereket alkalmazunk, illetve fokozott figyelemmel kísérjük a gyógyulás folyamatát. Ennek ideje a fekély nagyságától, előrehaladott állapotától és mélységétől függ. A kezelés alappillére a gyomorsav-elválasztás nagymértékű csökkentése, ezt a modern, úgynevezett protonpumpagátló készítményekkel végezzük.

* Miért újul ki tavasszal és ősszel ez a betegség?

— Néhány évtizede úgy tartották, hogy a gyomorfekély szezonális jellegű megbetegedés, de ma már nem érvényes ez a felfogás: az év minden szakában előfordulhat. Leginkább a negyven éven felüliek korosztályát érinti, de a fiatalokat is.

* Az egészséges táplálkozás hívei szerint naponta ötször kell étkezni, és minden alkalommal kis adagot fogyasztani, hogy megkönnyítsük a gyomor munkáját. Önnek erről mi a véleménye?

— Úgy vélem, hogy az ember akkor egyen, amikor éhes, ha pedig nem éhes, akkor ne egyen. Ez az én hozzáállásom.

* Hogyan előzhetjük meg a fekély kialakulását?

— Mivel a betegség létrejöttében a gyógyszereknek is részük van, oda kell figyelni a szedésükre. Például az aszpirin típusú vagy a reumára felírt, nemszteroid gyulladásgátló készítmények is előidézhetnek gyomorfekélyt. Ha valaki huzamosabb időn át fájdalmat érez a hasa felső részében, akkor kímélő étrend alapján táplálkozzon, vagy szedjen savcsökkentő készítményeket. Ha ennek ellenére sem múlnak el a panaszai, akkor viszont forduljon gasztroenterológushoz.