Mára egyre nyilvánvalóbbnak látszik, hogy a világ első számú nagyhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a gyors tempóban feljövő Kína dominanciája közepette nem lesz a közeljövőben hozzájuk hasonló kaliberű, erős hatalom. Az Európai Uniót ugyan korábban még sokan esélyesnek látták, ahogyan például Indiát és Oroszországot is. A jelenlegi perspektívából kevés esély van arra, hogy a két szuperhatalomnak legyen egy igazi harmadik vetélytársa, illetve hogy a kétpólusú világrend többpólusúvá váljék.
Az Európai Unióban még próbálják különféle, többnyire nehézkes mechanizmusokkal működő eszközökkel egyben tartani a közösséget. Az Egyesült Királyság távozása azonban — ha még minden nem is látszik olyan tisztán — egy hatalmas „gyomros” volt a közösség számára, és az is elképzelhető, hogy valójában a bomlás kezdete lesz hosszabb távon.
A forradalmi átalakulás térségünket sem kerüli el, rengeteg esélyt és egyúttal buktatót vagy csapdát is rejt. Sokak véleménye szerint az uniós bankrendszer sem tudott lépést tartani azzal, amit az USA és Kína is megvalósított már, s a helyzet jelenlegi állása szerint a jövő egy nullához közelítő költséggel működtethető, digitális bankrendszer bevezetése.
A pandémia globális szinten történő visszaszorítása a korábbi globalizációs trendek újbóli erősödését hozhatja, de a világ azzal már nem lesz olyan, mint amilyen volt, vagy amilyennek jövendölték. Felgyorsul az úgynevezett megarégiók fejlődése, és a világkereskedelem ennek tükrében fog átalakulni. A nyögvenyelősen döntéseket hozó, belső konfliktusok mentén működő EU gyorsuló térvesztésével lehet számolni, miközben — paradox módon — a területén meglévő gazdasági összefonódás erősödhet is.
A digitális átmenet sok mindenre kiváló, gyakran pedig egyetlen válaszlehetőség. A gyakorlat viszont azt jelzi, kevesen képesek ezt gyorsan, illetve az élet minden területén megvalósítani. Az államnak kell vezérelnie az átállást, ezzel együtt pedig az állam szerepét is újra kell gondolni.
Egy-egy országban az oktatás, az egészségügy, a védelmi és a biztonsági rendszerek, a teljes közszféra nagyon gyorsan jelentős hátrányba kerülhet más államok rendszereihez viszonyítva. A világjárvány pozitív hatással volt a nemzetközi digitalizációs folyamatokra, a bankrendszer digitalizációs szintje érdemben javult. A 2010-es évek eleje óta megháromszorozódott az európai fintechcégek száma. A járvány hatására népszerűbbé vált az online kiskereskedelem. Az érintésmentes, digitális megoldások a pénzügyi tranzakciók lebonyolításában is meghatározóak. A digitalizáció egyre inkább stratégiai fontosságúvá válik. Az elmúlt időszakban világszerte intenzívebbek lettek azok a beruházások és fejlesztések, amelyek erre irányultak.
Az előző amerikai elnök jelentős figyelmet szentelt Kína növekvő világgazdasági befolyásának megtörésére. Utódja sok szempontból a szöges ellentéte, ám Kínával szemben ugyanaz a viszonya. Az USA láthatóan szeretné leválasztani ipari termelését és technológiai ellátási láncait Kínáról, miközben a hatalmas ázsiai ország termelési oldalon a világ domináns, egyes piacokon pedig majdnem kizárólagos szereplőjévé vált. Közben viszont hiába akar Kína is megszabadulni az amerikai dollártól és azzal együtt az amerikai pénzügyi befolyástól, az USA központi szerepe megmaradt. A fajsúlyát veszítő EU pedig csak néma szemlélője ennek a róka fogta csuka, csuka fogta róka felállásnak.
