A két legnagyobb magyarországi, illetve szerbiai civilszervezet, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a hazai Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) 2010 végén kötött együttműködési szerződést. A pártoktól független két szervezet vállalja a közéletiséget, és mindkettő feladatának tekinti a határ mindkét oldalán élő magyarokkal való kapcsolattartást. Egybehangzó céljuk - ami immár közös - a két ország magyar ajkú, egyházhoz közel álló polgárainak a kapcsolattartása. Elnevezésükben az ,,értelmiségi' kifejezésen a létmódot kell érteni: az igényes szellemi, lelki életet élő embert. A két szervezet vezetősége - dr. Osztie Zoltán, a KÉSZ, illetve Szabó Károly, a KÉK elnöke vezetésével - április 24-én Kiskunfélegyházán, Petőfi és Móra városában tartotta évi megbeszélését. Ehhez a helyszínt Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén fekvő városban a KÉSZ elnökségi tagja biztosította: Makányné Óvári Éva, a Kiskunfélegyházi Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény igazgató asszonya.
Mindkét szervezet továbbra is kulcsfontosságúnak tartja a történelmi régiók magyar közösségeinek szoros együttműködését. Ennek érdekében áttekintették a személyi és szervezeti kapcsolatépítés konkrét, a közeljövőben aktuális feladatait, lehetőségeit. Prioritás a Kárpát-medencei egység és a kommunikáció magasabb szintre emelése. Ehhez az anyagi és a szellemi források megteremtése szükséges. És természetesen a lelki vezetők bevonása is, hiszen ahol a plébános a csoport mellett áll, ott hatványozottan sikeres a munka. Az idén mintegy tíz közös program keretében több száz szervezeti tag találkozik egymással a határ mindkét oldalán, Magyarországon, illetve Szerbiában. Kulcsfontosságú a helyi csoportok kapcsolatfelvétele is. A testvérszervezetek igen komolyan vették az együttműködést. A munka tervszerű, folyamatos, alapos és szerteágazó. Ezt alátámasztandó máris elkezdődött a jövő évi közös tevékenységek tervezése is. Határozat született arról, hogy a keresztény értékek képviseletében minden lehetséges fórumon együttesen lépnek fel.
A tanácskozás részvevői örömmel értesültek arról, hogy a bencés rendi oktatás az Alföldön is megtelepszik. A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolát eddig egy alapítvány működtetette. Ennek az anyagi lehetőségei mára kimerültek, ezért a tanári kar, a szülők és a diákok is azt szeretnék, ha a bencések tartanák fenn a továbbiakban az intézményt. Ezért kereste fel az iskola vezetősége a bencés rendet, s kedvező visszajelzést kapott. Mivel az iskola épülete a város tulajdonában van, a használati jog átadásáról kell döntésnek születnie. A tárgyalások után a bencés rend átveheti a kiskunfélegyházi, 140 éves múltra visszatekintő iskola irányítását. A KÉSZ és a KÉK vezetősége üdvözölte ezt a kezdeményezést. Az eddig itt működő egyházi intézmények munkája már bizonyította, hogy ennek a nevelési formának kiváló értékteremtő szerepe van. Annál inkább, mert - ahogyan a bencés rend a Pannonhalmi Bencés Főapátság példájával is töretlenül igazolja - ideológiák és pártrendszerek fölé emelkedve az értékrenden alapuló oktatás szilárd példaképévé lett. A bencések a római katolikus egyház egyik szerzetesrendje, a kereszténység egyik legősibb szerzetesközössége, az első katolikus szerzetesrend. Hatásuk a tudomány- és kultúrtörténetben, valamint a katolikus szerzetesség kialakulásában Európa-szerte igen nagy.