A Törökkanizsa községhez tartozó Rábé határában javában folynak a feltárási munkálatok, a tervek szerint a régészeknek és segítőiknek az elkövetkező négy-öt évre bőven akad tennivalójuk. Ez az egyik legnagyobb bronzkori lelőhely a környéken. A Maros-kultúra a Tiszántúl déli részén, a mai Magyarország, Románia és Szerbia területén található. Északon Mártély és Hódmezővásárhely környékéig, délen az Aranka folyóig terjedt, nyugati határát a Tisza vonala jelölte ki, keleten pedig nagyjából a mai Arad környékéig húzódott. A régészek arra keresik a választ, hogy a rábéi lelőhely területén volt-e a társadalmi elit központja, avagy kereskedelmi központ lehetett-e, illetve milyen szerepet töltött be — magyarázta dr. Amy Nicodemus, az amerikai Wisconsin Egyetem tanársegéde, a kutatócsoport vezetője.

— Ez egy nagyon fontos projektum, félig amerikai, félig szerbiai — az egyetem partnere a SANU balkáni intézet, melyet dr. Miroslav Marić képvisel. Ez egy nemzetközi feltárás, hiszen a csapatban magyarországi, szlovéniai és horvátországi ösztöndíjas hallgatók is részt vesznek — nyilatkozta Amy.

Parditka Györgyi és dr. Amy Nicodemus

Parditka Györgyi, a University of Michigan PhD-hallgatója a kutatócsoport tagja. A fiatal lány Salgótarjánban született, a Szegedi Tudományegyetem régészet és történelem szakán tanult.

— Az egyetem elvégzése után Szegeden dolgoztam, egy régészeti cégnél, így kerültem kapcsolatba több nemzetközi projektummal, ez keltette fel az érdeklődésemet, hogy esetlegesen kint, az Amerikai Egyesült Államokban kezdjem meg a doktori tanulmányaimat.

* Hogyan lehet bekerülni egy ilyen nemzetközi kutatócsoportba?

— Többféle úton-módon, a legtöbb esetben van egy helyi múzeum vagy régészeti szervezet, mely kapcsolódik a feltárásokhoz, illetve egyetemi tanárok által. Én június 26-án érkeztem, és július 20-áig veszek részt a munkában.

* Mi a ti feladatotok ezen a lelőhelyen?

— Az amerikai diákok között vannak tapasztaltabbak, valamint olyanok is, akik első alkalommal vesznek részt egy feltáráson. Ilyen esetben összepárosítják a kezdőket a haladókkal, ez utóbbiaknak az a feladatuk, hogy segítsék a terepi tapasztalat nélküli kollégákat, útba igazítsák őket, megmutassák, hogyan történik a feltárás, milyen papírmunkával jár, hiszen fontos, hogy tudjuk dokumentálni, konkrétan mi lett feltárva, hogy idővel mások számára is elérhető legyen, és maguk a későbbi publikációk is ezen alapulnak. Én részben ezt csinálom, illetve a leletanyagok közé tartozó kerámia leírásával foglalkozom, amikor nem a terepen vagyok, másokkal, többek között a projektum vezetőjével együtt. Vannak a sárgás-szürkésebb részek — magyarázza, és mutatja a lelőhelyet a hozzáértő szemével. — A szántott réteget korábban feltárták, a mélyedések a szántások nyomai, ahogyan az eke belekapott a régészeti rétegekbe. Ezek alatt megjelentek a bronzkori, valószínűleg építményekhez köthető maradványok. A szántott réteg eltávolítása után feltártuk azokat a gödröket, amelyek a legfiatalabbak voltak, időrendi sorrendben haladunk. Ezután takarítjuk a felszínt, hogy egyértelműen látszódjon, hol vannak a határok. Abban a sarokban az első része volt feltárva az első épületmaradványnak. Különböző padlórétegek megjelenése várható, agyagpadlót, tűzhelyet vagy ahhoz hasonló jelenséget már sikerült feltárnunk, ezek az erős narancssárga, égett részek. Nagyon sok kerámiatöredék is előkerül.

Szűcs Balázs és Újhelyi Nándor

Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója elmondta, a lelőhely(ek)en talált leletek ez utóbbiakba kerülnek, az egyetemek, régészek publikációi által pedig a tudomány gazdagodik egy-egy feltárással. Emellett a turizmus is profitálhat — az idegenforgalmi célokat kiszolgáló régészeti parkok létesítésével.

— Az itteni lelőhely nagyon gazdag, egy kincs az archeológusok számára. Az intézet a jogi környezetet teremti meg a feltáráshoz, aláírtunk egy szerződést a Wisconsini és a Massachusettsi Egyetemmel, valamint a nagykikindai múzeummal. Mivel a mi illetékességünkbe tartozik ez a terület, a munka felügyeletét is mi végezzük egy külső munkatársunk által. Intézetünknek, akárcsak a városi múzeum(ok)nak, egy archeológusa van, aki egyedül nem győzné a területünkön zajló, négy feltárással járó terepi és felügyeleti munkát. Ásatás folyik Bácsfeketehegyen, Horgoson, de a gázvezeték állandó bővülése, illetve a vasúti felújítások is mindig újabb munkákat adnak.

Újhelyi Nándor, Törökkanizsa Községi Képviselő-testületének elnöke is a turizmus jelentőségét emelte ki a régészeti feltárások kapcsán, amikor meglátogatta a valamikori Sasülés tanyavilág helyén található régészeti lelőhelyet.

— A bronzkor óta folyamatosan lakott terület ez. A műemlékvédelmi intézettel nagyon jól együttműködünk, még egy projektumunk fut, párhuzamosan az ittenivel, mely magyar szempontból sokkal fontosabb, hiszen az a Szent István-i kort mutatja be. A Majdány területén lévő, a Szent Gellért püspök legendájából ismert egykori Oroszlánmonostoron egy határon átívelő IPA-pályázatnak köszönhetően látogatóközpont épül ki. Javában folynak a munkálatok, lesz egy olyan épület, amely helyet ad az ott feltárt leleteknek, másrészt a középkori templomnak a falait fogjuk felemelni másfél méter magasságban, illetve két sírhelyet üveglapokkal szeretnénk lefedni. Az idegenforgalom szempontjából ez egy nagyon fontos beruházás az önkormányzat területén. Az itteni lelőhelyet illetően készül majd egy kiadvány és egy virtuális kalauz is.

Arra a kérdésemre, hogy van-e létjogosultsága a hármashatár ölelésében lévő települések idegenforgalmáról beszélni akkor, amikor a hatalmas migránsáradatról és annak következményeiről híresültek el, az önkormányzat képviselője elmondta, egy gazdasági szempontból nem erős község számára a turizmusban rejlik a kitörési lehetőség, a migránshelyzet nem tarthat örökké, nem csinálhatjuk azt, hogy fogjuk magunkat, és elköltözünk, vagy átengedjük a szülőföldünket valakiknek, akik illegálisan tartózkodnak itt, feladva a múltunkat, a jelenünket és a jövőnket.

A Maros-kultúra fontos lelőhelye Rábé határában

Nemzetközi csapat végzi a feltárást

Épületek bukkannak elő a munka során