Az animáció vagy életre keltés az anima (lélek) latin szóból ered. Olyan mozgóképeket takar, amelyek a tárgyakat és a rajzokat úgy rendezik el, hogy azok sorozatban fényképezve vagy mozgóképen kivetítve szabályozott mozgás illúzióját keltik.

Több alműfaja van. Az alapfelosztása: sík- és háromdimenziós animáció. A használt technikát figyelembe véve van: hagyományos rajzfilm, kollázsfilm, árnyfilm, félplasztikus bábfilm, tárgyanimáció, filmrelief, festményfilm, gyurmafilm, emulzióra karcolt film, homokanimáció, papírkivágásos technikával dolgozó film, a pixillációs (élő embereket bábokként mozgató) eljárást alkalmazó film és a legmodernebb a számítógépes technikával készült animációs film.

A magyar animáció több mint százéves múltra tekint vissza, hiszen 1914-ben Kató-Kiszly István már foglalkozik animációval. Papírkivágásos technikát alkalmazva készíti el a Zsirb Ödön című animációs filmjét. Az I. világháború nem kedvezett a rajzfilmeknek sem, főleg rajzos híradók, mozgó karikatúrák (Vértes Marcelltől származik az első) és reklámok készültek animációs technikákkal. 1928-ban megnyílik a Műhely reklámművészeti iskola Botnyik Sándor festőművész vezetésével, és megindul a professzionális magyar rajzfilmgyártás. A legnagyobbak tanulnak nála: Halász János (Angliába költözik), Macskássy Gyula (reklámstúdiót alapít Magyarországon, és mintegy százötven reklámfilmet készítenek különféle technikákkal), Kassovitz Félix, Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely). Közülük azonban sokan külföldre költöznek a II. világháború előtt.

A negyvenes években nem készülnek egész estés rajzfilmek, hiszen az amerikai rajzfilmek tömege beáramlik az európai mozikba, ezzel nem tudnak versenyezni. 1957-ben megalakul a Pannónia Filmstúdió. 1951-ben kerül a vászonra az első magyar színes meseanimáció, A kiskakas gyémánt félkrajcárja (Macskássy Gyula és Fekete Edit munkája). A filmtörténeti alkotást sok másik követi a sorban, és ezek a nemzetközi elismerést is meghozzák a magyar animációnak.

A hatvanas években megindul egy speciális rajzfilmes képzés is az Iparművészeti Főiskolán, innen kerül ki Nepp József, Dargay Attila, Csermák Tibor, Kovásznak Gábor, Gémes József, Jankovics Marcell, Várnai György, Szabó Szabolcs, Szoboszlay Péter. Velük meg is kezdődik az animációs újhullám. Nepp József Gusztáv-sorozatát, mely 1961-ben készült, több mint hetven országban vetítik. És végre 1968-ban a Magyar Televízió is támogatni kezdte az animációt, így megindultak a televíziós animációsfilm-sorozatok, elsőként A Mézga család különös kalandjai, majd sorban jött a többi: Frakk, a macskák réme, Süsü, a sárkány, Mazsola, Kukori és Kotkoda, Mirr-Murr, a kandúr, Mekk Elek, az ezermester, Kérem a következőt! (Dr. Bubó), Mikrobi, A kockásfülű nyúl, Magyarázom a jövőt, Varjúdombi mesék és még sok más. És akkor jött Jankovics Marcell, a rajzoló, akinek fantáziájából 1978-ban kipattantak a Magyar Népmesék képsorai. Ez a sorozat már nem csak gyerekek számára készült, a felnőtteknek is tartogatott (néha rejtett) üzenetet.

A hetvenes évek végétől több animációsfilm-sorozatnak elkészült az egész estés változata a mozik számára, például a Vízipók Csodapók, Misi Mókus kalandjai, Vuk, Mátyás, az igazságos, majd utána a nyolcvanas években Pom-pom meséi, Sebaj Tóbiás, A nagy ho-ho-horgász. 1980-ban a magyar animációsfilm-gyártás a legjobb formáját hozza. A Pannónia Filmstúdiót a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye között emlegetik, a Walt Disney vagy a Hanna-Barbera mellett. Megjelennek a fiatal tehetségek: Varsányi Ferenc, Kaim Miklós, Macskássy Kati, Ternovszky Béla, Cakó Ferenc, Hegyi Füstös László, Pásztor Ágnes, Horváth Mária, Pásztor Ágnes stb.

A magyar animációs filmesek rengeteg elismerésben és díjban részesülnek. Ennek csúcsán pedig Rofusz Ferenc áll, aki A légy című filmjéért elhozta az Oscar-díjat. Az 1971-ben megalakult Kecskeméti Műterem 1985-ben megrendezi az első animációsfilm-szemlét. Ez az első magyarországi fesztivál, ahol animációs filmeket mutatnak be. Ekkor kezdenek -- éppen a fesztiválok hatására -- a rajzfilmesek több egész estés filmet készíteni. A hetvenes években már megjelent ez a forma, így a Lúdas Matyi, a János vitéz, őket követték a nyolcvanas évek mozijai, a Fehérlófia, a Misi Mókus kalandjai, a Szaffi vagy a Macskafogó.

1989 után megvonják az állami támogatást, az alkotók saját lábukra próbálnak állni, sokan külföldre költöznek, és ott folytatják munkásságukat. A Magyarországon maradt alkotók azonban tovább dolgoztak, elkészül az Ab Ovo, az Ujjhullám és Jankovics Marcell nagyszabású vállalkozásának első darabja, Az ember tragédiája. Megalakul a Magyar Mozgókép Alapítvány, mely által a filmek pályázati támogatásból születnek meg. 1992-ben pedig a Magyar Cartoon az Európai Unió médiaprogramjához kapcsolja a magyar animációsfilm-gyártást és az alkotókat.

A 2004-ben készült Nyócker már a számítógépes technikát hívja segítségül, ahogyan a 2007-ben megjelenő első 3D-s magyar animációs film is, az Egon&Dönci. Ahogyan mindenhol a világban, Magyarországon is átalakul az animációsfilm-gyártás. A számítógép megkönnyíti a munkát, teret ad a kísérletezésnek, és kényelmesebb is, mint minden képkockát többször lerajzolni, így egyre többen nyúlnak ehhez a megoldáshoz. A kérdés, hogy a régi technikákkal készült animációs filmekhez képest ez mennyire lelketleníti el az újakat.

1995-ben tíz nagyobb rajzfilmstúdiót és két bábstúdiót tartottak számon Magyarországon. Az animációsfilm-gyártás virágkorában a Pannónia mellett két jelentősebb rajzfilmes műhely is létrejött. Varga Csaba Pécsett indította el 1988-ban a Varga Stúdiót, mely az első magánkézben lévő animációs műhely volt akkoriban, ahol a legnagyobbak, mint a BBC, a Music TV is folyamatosan rendeltek. A szintén magyar származású Csupó Gábor pedig a világ másik oldalán húzta ki mélypontjáról az animációt a Simpson család sorozatával.

A mai napig rengeteg animációs film készül Magyarországon, viszont a visszhangjuk sajnos már nem ugyanolyan. Sokan még mindig Mézga Gézát, Frakkot, Vukot, Süsüt emlegetik vagy a Magyar Népmesék kezdődallamát dúdolják.

Ezért hát legyünk újra gyerekek, és nézzünk meg néhányat a nagy magyar animáció filmes mestereinek alkotásaiból. Jó lesz őket újra átélni, s talán még olyat is találunk, amit eddig nem láttunk. A hűvös őszi délutánokat csak Gombóc Artúr és a csokoládé tudja még szebbé tenni.

Kattints az alábbi képre, és nézd meg a szerző adatlapját is:
Szerda Zsófi

De ne hagyd ki Zsófi honlapját se! >>> www.szerdazsofi.net