Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeli. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található.
Csíksomlyói búcsú (Kép forrása: katolikus.ma)
Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösdkor nagy búcsút tartanak, ahová évek óta hatalmas tömegek érkeznek, főként Erdélyből, Magyarországról, Vajdaságból, Felvidékről, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról. A búcsú helyszíne a csíksomlyói kegytemplomhoz közeli Kissomlyó-hegy és Nagysomlyó-hegy közötti nyereg, ahol a nagyszabású szabadtéri mise zajlik.
A veresegyházi Szentlélek templom figurális üvegfestménye – kozterkep.hu/Göröntsér Vera
Hungarikummá nyilvánította a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét.
Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és királynéválasztás.
Pünkösdi rózsa
