Nagy vihart kavart a helyi önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény módosítása is, vagyis hogy a bérek után befizetett adóból ezután kevesebb jut a községek költségvetésébe. Pontosabban az eddigi 80 százalék helyett a városoknak 77, a községeknek pedig 74 százalék marad.

Ezekről a kérdésekről, illetve arról beszélgettünk Pék Zoltán köztársasági képviselővel, a VMSZ frakciójának, valamint a szerb parlament pénzügyi bizottságának a tagjával, hogy a megszorítások hoznak-e belátható időn belül kedvező változást az államháztartásban.   

— Mivel az idén még nem láttam papíron a költségvetést, én is csak a kormányfő kijelentéseire alapozhatok. Az azonban bizonyos, hogy a bér és a nyugdíj csökkentése kedvező hatást fejtett ki, amit már az idei büdzsé elkészítésénél láttunk, de az igazi eredményt ennek az évnek kell meghoznia. Azt is emlegetik, hogy nemcsak a deficit lett kisebb, hanem szufficitről, vagyis bevételi többletről is beszélhetünk. Ezt azonban csak akkor jelenthetjük ki teljes felelősséggel, ha a jövő évi költségvetés a parlament elé kerül, mert akkor válik világossá, hogy a különböző intézkedések számbelileg mit hoztak. Ami fájdalommentesebb, mint a bér és nyugdíj csökkentése, az magának az adópolitikának a végrehajtása. Természetesen vannak erre vonatkozó törvények, de azokat sohasem tartották be, vagyis hiába volt meghatározva az adó nagysága, nem tudták behajtani. Most viszont elmondhatjuk, hogy a megfizettetés jelenleg sokkal nagyobb ütemben és százalékban történik, mint korábban. Persze nem az észak-vajdasági községekre gondolok, ahol ezen a téren sohasem volt gond. A költségvetés szempontjából nagyon fontos lenne a szürke- és a feketegazdaság felszámolása is, hiszen az ott dolgozók nem fizetnek adót. A nyugati társadalomban, mely után vágyakozunk, az adóeltitkolásért nagyobb büntetés jár, mint a testi sértésért. Mi állandóan azt szeretnénk, hogy nyugati fizetésünk és életkörülményeink legyenek, de ahhoz az adórendszert is tiszteletben kellene tartani.

* Mikor kerül a szerb parlament napirendjére a jövő évi költségvetés?

— A most hatalmon lévő párt egy jó gyakorlatot vezetett be, az elmúlt években ugyanis nem az utolsó héten került sor a költségvetés megvitatására. Régebben ezt a fontos kérdést szinte december 31-én tárgyalták meg a képviselők. Az utóbbi időben már október vége felé megkapjuk az anyagot, ami azért jó, mert a dokumentum legalább ezeroldalas, nehéz átnézni, de így van időnk a felkészülésre.

* És mi a helyzet az önkormányzatok bevételének megnyirbálásával?

— Igaz, hogy az önkormányzatok jövedelme kisebb lett, de ez nem először történik meg, én ugyanis a politikai karrierem során már találkoztam ilyen esettel. 2009-ben, amikor polgármester voltam, 50-60 millió dinárral rövidítették meg Zentát, ami a mostaninál sokkal drasztikusabb intézkedésnek számított. Az valóban nagy érvágás volt, de nem járt ekkora pánikkeltéssel a médiában. A csökkentés ellenére sem maradtak el a nagyberuházások, hiszen például abban az évben vásároltuk meg — részben saját eszközökből — a kendergyárat, és kezdtük el a sportcsarnok építését. Aztán 2011-ben az addigi 40 százalék helyett 80 százalékra emelték a bérek után befizetett adóból az önkormányzatoknak jutó részt, hogy legyen miből pénzelniük az infrastrukturális befektetéseket. Az ügyes községek ezt ki is használták, de ezeknek a száma sajnos elenyésző volt. A nagy többség, mivel nem volt igazi ellenőrzés, másra költötte el az ölébe pottyant összeget, például pótolta a költségvetési hiányt, vagy növelte a fizetést. Ezt a törvényt valójában nem illesztették be a rendszerbe, inkább csak ideiglenes tűzoltásként hozták meg a választások előtt. 2011-ben nem voltam köztársasági képviselő, de akkor a mi képviselőcsoportunk ellene szavazott, mert úgy láttuk, nem fog eredményt hozni, inkább csak a deficitet növeli a költségvetésben. Öt év után ez be is bizonyosodott, de szerencsére nem 40 százalékos lett a csökkentés, hanem jóval kisebb mértékű. A polgárok ezt az elvonást közvetlenül nem érzik meg, hiszen úgyis fizetik az adót, de az önkormányzatoknak kevesebb lesz a bevételük, ezért bizonyos tételeket csökkenteniük kell a költségvetésben. Én bízom benne, hogy befektetések továbbra is lesznek, mert azoknak a községeknek, illetve polgármestereknek, akik ügyesek, és vannak előre elkészített infrastrukturális vagy nagyberuházási projektumaik, lehetőségük nyílik pályázni a költségvetési eszközökre. A polgármestereknek lobbizniuk kell a befektetőkért, ide kell vonzani őket, hogy csökkenjen a munkanélküliség. Elemeztük Vajdaságban a munkanélküliek, a dolgozók és a nyugdíjasok számát, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a 45 község közül csak kettőben, Újvidéken és Szabadkán van több munkás, mint nyugdíjas. Zentán például a nyugdíjasok száma majdnem a kétszerese a munkaviszonyban lévőkének. A gazdaság pedig ezt nem igazán tudja elviselni.

Szalai Attila illusztrációja

* Előfordulhat-e, hogy valóban lesz bér- és nyugdíjemelés?

— A VMSZ parlamenti frakciója úgy véli, rendszerben kell gondolkozni, a különféle törvényeknek egymásra kell épülniük. Tudni kell, hogy hosszú-hosszú éveken át a költségvetést teljesen „kilőtték”, hatalmas hiteleket vettek fel magas kamattal, ezért most rengeteg pénzt kell elkülöníteni ezeknek a kamatoknak a fedezésére. A kormányelnök azzal próbálkozik, hogy a kamatokat átütemezze, ami egyfajta megoldás ugyan, de hosszú távon akkor is megmarad a kölcsön, viszont a teher kisebb lesz. Vannak olyan hitelek, amelyeket 2007-ben, 2008-ban vett fel az akkori kormány, de majd csak 2020-ban kezdjük el őket törleszteni. Én pénzügyesként ezen nagyon megdöbbentem, hiszen ezzel is csak a pillanatnyi vészhelyzetet oldották meg, de senki sem gondolkozott, hogy mi lesz később. Most látok esélyt rá, hogy a megszigorításokat egy kicsit megengedjék. A kormányfő már jelezte a fizetés- és nyugdíjemelést, melyet bizonyos értelemben szintén lehetségesnek tartok, de erről majd a tények alapján beszélgethetünk, amikor átadják a költségvetés tervezetét. A politikában sajnos kevesen tartanak ki az elveik mellett. Mi 2011-ben sem szavaztunk a nagy emelésre, mert láttuk, hogy hiányt okoz, ami be is igazolódott, most viszont megszavaztuk a csökkentést, mert úgy érezzük, jó hatással lesz az államháztartás hiányára.