
Holland kutatók néhány hónappal ezelőtt egy érdekes kísérletbe fogtak, melynek eredményeit augusztus végén tették közzé a PLOS One magazinban. Ebben arra a kérdésre igyekeztek választ találni, hogy a Mars, illetve a Hold talaja mennyiben felel meg a növénytermesztés követelményeinek — a teszt sikerrel zárult, ám fontos kérdések maradtak nyitva.

A Mars talaja megfelel a növénytermesztésnek
Holland kutatók néhány hónappal ezelőtt egy érdekes kísérletbe fogtak, melynek eredményeit augusztus végén tették közzé a PLOS One magazinban. Ebben arra a kérdésre igyekeztek választ találni, hogy a Mars, illetve a Hold talaja mennyiben felel meg a növénytermesztés követelményeinek — a teszt sikerrel zárult, ám fontos kérdések maradtak nyitva.
A szakemberek munkájuk során a Mars, valamint a Hold talajának összetételét utánzó, ahhoz nagyon hasonló mintákat használtak fel, melyeket a NASA jóvoltából bárki beszerezhet. Ezekben helyezték el a tesztre kiszemelt növényeket — köztük bükkönyt, répát, paradicsomot, búzát stb. —, összesen 840 cserépben. Kiderült, hogy a kiválasztott egyedek egészen jól tűrték a marsi és a holdi talajhoz hasonló „másolatokat”, növekedésük ütemében semmilyen rendellenesség nem volt tapasztalható, mi több, a marsi minták esetében jobb eredményeket kaptak, mint a holdi, illetve a tápanyagokban szegényebb, a Rajna folyó alatt mintegy tízméternyi mélységből származó talajból.
Az eredménnyel kapcsolatban fontos leszögezni, hogy a felhasznált talaj a Földről származik: az „álmarsi” változat például a Hawaii-szigetek vulkanikus tevékenységben gazdag részéről, a Holdét utánzó talaj pedig az arizonai Flagstaff környékéről való. Jelentős eltérés azonban az eredetihez képest, hogy ezek a minták nitrátokat és ammóniát is tartalmaznak, mely természetesen a földi légkörből ered — a Holdon és a Marson ez nem található meg, ezért a kutatók a nitrogén átalakítására alkalmas baktériumok, illetve az emberi és az állati ürülék felhasználását említik szóba jöhető megoldásként.
Káros a szacharin
Energiamentes édesítőszerek megváltoztatták a bélflórát, és ennek hatására nőtt a kísérleti állatok vércukorszintje — írja a Nature legfrissebb száma. A kutatók az állatkísérletek eredményeit embereken tesztelték. Megvizsgálták mintegy 400 ember baktériumflóráját, s azt tapasztalták, hogy — az egerekéhez hasonlóan — az édesítőszert és a cukrot fogyasztó emberek belének baktérium-összetétele jelentősen eltér. Az édesítőszer-fogyasztást összefüggésbe hozták az elhízás miatt bekövetkező betegségek bizonyos tüneteivel is, például az emelkedett vércukorszinttel, illetve a csökkent glükóztoleranciával.
Ezután a szerzők erőteljes édesítőszer-diétára fogtak hét olyan önkéntest, aki korábban sosem fogyasztott ilyen anyagot. A részvevőknek a megengedett maximális mennyiségű — 5 mg/testtömeg — szacharint kellett bevinniük a szervezetükbe. Ez mintegy 40 doboz diétás kóla édesítőszer-tartalmának felel meg. Négy részvevőnek négy nap után megemelkedett a vércukorszintje, és a bélflórája is megváltozott. A kísérlet eredménye tehát megegyezett az egereken végzett kutatáséval.
Kozmikus becsapódás
Kozmikus becsapódás okozhatta 12 800 évvel ezelőtt Észak-Amerika területén a fiatalabb driászként ismert hirtelen eljegesedést — állítja egy nemzetközi kutatócsoport, melynek eredményeit a The Journal of Geology című folyóirat ismerteti.
Az eljegesedés egybeesett az olyan nagy testű állatok kihalásával, mint a masztodon vagy a kardfogú tigris.
A kedvezőtlen klimatikus viszonyok megtizedelték a korabeli népességet is, így például a fiatalabb driász időszakára teszik a paleoindián Clovis-kultúra eltűnését is. Többféle elmélet született az északi féltekét mindössze néhány hónap alatt jégbe borító drámai események megmagyarázására, melyeket egyebek között óriási erejű vulkanikus jelenségekkel és napkitöréssel is összefüggésbe hoztak — olvasható a Chicagói Egyetem honlapján.