Palába tört
2019.01.11.
LXXIV. évf. 2. szám
Palába tört
Palába tört csontok szitálják
arcodra napok zöldes fényét
összezsugorodsz, nem akarsz
megmaradni önálló lényként.
 
rabságod fakó mámora
zavar fel csillámalga felhőt
Barázdált alagút mélyén
kitaszított testedet várom,
s szemeid fölött őrködöm
tízezer nyárból raklak össze:
szép leszel mély és álnok,
szél leszel hűs és áldott.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szépirodalom rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..