Bálint Ferenc, a Pro Communitas Civil Szervezet elnöke elmondta, 2015 márciusában tartósan vették bérbe a moholi főutcán lévő épületet, melyet közösségi házként használnak a helybeli egyesületek, csoportok és polgárok. 2020-ban Magyarország Kormánya Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően megvásárolhatták az ingatlant, mely ezáltal a szervezet saját tulajdonává vált. Az örömüket egyelőre nem oszthatják meg másokkal, de amint a járványhelyzet engedi, vendégeket hívnak és ünnepséget rendeznek.

Bálint Ferenc, Baranyi Ibolya (Baranyi István lánya), Világos Tibor

A Pro Communitas — magyar nyelven: a közösségért — egyesületet 2012-ben hozta létre néhány lelkes, szívesen cselekvő személy. Az elsődleges céljuk az volt, hogy segítsék a kisemberek mindennapjait, építsék és fejlesszék a közösséget, hogy az megmaradhasson itt, a szülőföldön. Sok olyan programot szerveztek — a többi közt látogatást a Parlamentbe és a csíksomlyói búcsúra, mezőgazdasági kiállítások megtekintését stb. —, amely az identitástudatot is erősíti.  

A közösségi ház bejárata

— Amikor megnyitottuk a közösségi házat, Mohol és Ada polgárainak szántuk, hogy legyen hol összegyűlniük. Baráti társaságokat és egyesületeket is vártunk, sőt, most már azok a civilek, akiknek nincs saját székhelyük, erre a címre is bejegyeztethetik magukat. Az objektumot a Pro Communitas öt éve folyamatosan használja előadások, bemutatók tartására, a falugazdász-szolgálatnak is itt van a fogadóirodája. A nyugdíjasok minden szerdán eljönnek kártyázni, sakkozni, időnként mások is elkérik a helyet különféle eseményekre, például születésnapra vagy halotti torra. Van könyvklubunk, lehet tévét nézni, Budakalász testvértelepülésünktől ugyanis kaptunk egy síkképernyős készüléket, gyakoroltak itt már a tamburások, az asszonyok az Aranykezek kézimunkacsoportban gyülekeztek, a gyermekeknek az ünnepek közeledtével kézműves-foglalkozásokat tartottak, és több hasonló esemény is volt nálunk, de a járvány kitörésekor, reméljük, csak ideiglenesen, szinte minden megszűnt — ismertette a helyzetet Bálint Ferenc, aki természetesen a házvásárlás utáni tervekről is beszámolt.   

Mindenképp szeretnék a 130 négyzetméteres épületet kívülről és belülről teljesen felújítani, valamint rendbe tennék az udvart is — a 800 négyzetméteres telek két portán fekszik. Fedett teraszt építenének, bográcsozási és grillezési lehetőséget teremtenének, játszóteret létesítenének mászókákkal, csúszdával, hintákkal, valamint a nagyobb gyermekek számára mászófalat és minigolfpályát. Az objektumot nagyobb rendezvényteremmel bővítenék, valamint egy kiállítási teremről is gondolkoznak, mivel ezzel az igénnyel is többen megkeresték őket.

Monográfiakötet — harmadszor

Megjelent a helybéli Baranyi István, vagyis Baranyi Pista bácsi harmadik helytörténeti kötete. A nyugalmazott anyakönyvvezető ezt már sajnos nem érhette meg. Ahogyan Világos Tibor, a Moholi Családok Egyesületének elnöke fogalmazott, mintha megérezte volna, hogy így történik, átadta neki a könyv elektronikus változatát, majd mintegy három hónap múlva elhunyt.

A fehér és a zöld könyv

— Az első, a Mohol rendezett tanácsú nagyközség — mezőváros (zöld könyv, ahogy a helybeliek hívják) tíz-tizenkét évvel ezelőtt jelent meg, majd az Útban Moharévétől Moholig módosított és bővített kiadás, vagyis a fehér könyv következett két-három évvel ezelőtt. Ez a két kötet igazából nagyon hasonló volt, a most megjelent piros borítójú, a Mohol mezőváros monográfiája harmadik, posztumusz kiadás viszont 200 oldallal terjedelmesebb, mint a korábbiak. Megjelenését a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944—45 Alapítvány támogatta, gondozását a Pro Communitas Civil Szervezet és a Moholi Családok Egyesülete vállalta. A 200 példányban elkészült könyvben 560 oldalon, 1100 képpel illusztrálva olyan mennyiségű statisztikai adathalmaz van összesűrítve, amely sokak érdeklődését felkeltheti.

Az első tíz fejezet nagyjából megegyezik az előző könyvek tartalmával, de vannak kibővített részek, mint például a 10. fejezet is, mely a II. világháború moholi áldozatairól szól, részletesen kifejtve a szerzőnek az 1944—45-ös időszakra vonatkozó kutatását. Újdonság a 11. fejezet, mely Bács-Bodrog vármegye moholi, adai és zentai magyar nemesi családjait mutatja be, a 12. pedig Pista bácsi apai ági családfáját, rokonságát vázolja fel, több mint 1200 név található benne rövid leírásokkal, képekkel. A 13. fejezet a moholi megkövesedett kenyerek legendájával foglalkozik, kiegészítve Boja Patyi Sarolta anekdotagyűjteményével — hangzott Világos Tibor ismertetője a monográfiáról, majd hozzáfűzte, a járványhelyzet után természetesen könyvbemutatót terveznek.

Baranyi István új monográfiakötete

A beszélgetés során elhangzott, hogy a Pro Communitas és a Moholi Családok Egyesülete számos szervezettel hozott létre partneri viszonyt. Ezek sorába tartozik a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége, emellett együttműködést alakítottak ki Békésen, Gyulán, Budakalászon, Nemesnádudvaron, Tiszavasvárin, Pereden és Lövétén. 

2020-ban két nagy Bethlen Gábor-os projektumot kellett elhalasztaniuk, jelenleg is vannak beadott pályázataik. A tavasszal viszont sikerült megszervezniük a Nők a mezőgazdaságban című fórumot, augusztusban a családalapítás előnyeiről beszélgettek — mindkét alkalommal az Újvidéki Rádió közreműködésével —, és remélik, hogy a falugazdászprogram által a jövőben is sikeres bemutatók és utazások valósulnak meg. Mindkét civil szervezet vezetője úgy véli, az épület megvásárlásával, mely biztos alapot nyújt a közösségnek, egyfajta otthonteremtési programot valósítanak meg, és egyúttal új lehetőségeket kínálnak fel a helybeli polgároknak. 

(Kállai Göblös Nikoletta és a Pannon RTV felvételei)