home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Olajfoltok
Tóth Péter
2022.07.12.
LXXVII. évf. 27. szám
Olajfoltok

A növekvő, illetve már egyébként is magas árak miatt az infláció és az azt kísérő gazdasági lassulás nemcsak nálunk, de világszerte is megfigyelhető jelenség. Ilyenkor mindig szokás párhuzamokat keresni, a múltban történt hasonló eseményeket vizsgálni, mert az esetleg tanulságos lehet.

A mintázatok valóban mintha ismétlődnének, egyszersmind minden kornak megvannak a maga jellemzői, sajátosságai. Ha olajválságként is tekintünk a mostani helyzetre, akkor annyi bizonyos, hogy gyökerei szerteágazóak. Az ismétlődő mintázat viszont abban sejlik fel, hogy az olajválságok eddig jóformán minden esetben inflációval és gazdasági lassulással jártak. Az amerikai jegybank legutóbb irányadó alapkamatot emelt. Az eddigi tapasztalatok is azt igazolják, hogy az olajárak, az infláció és a kamatemelések megfigyelhető ciklusokban történnek. Ilyenkor ugyanis valójában az energiaárak gerjesztik a leginkább az inflációt. Az viszont már ijesztő hasonlatosság, hogy az eddigi olajválságok többsége mind háborúkhoz volt köthető.

A történelem első olajválsága 1973 októberében kezdődött. A jom kippuri háború néven ismert arab—izraeli konfliktus azonban csupán három hétig tartott. Az Amerikai Egyesült Államok hathatós, elsősorban fegyverszállítmányokban tárgyiasuló segítsége Izraelbe irányult. Az arab olajexportáló államokat tömörítő OAPEC (Organization of Arab Petroleum Exporting Countries) pedig szankciókat vezetett be, azaz olajembargót hirdetett az Izraelt támogató országokkal szemben. Ennek következtében 3 dollárról 5 dollárra nőtt a kőolaj hordónkénti ára, ami akkor igazi sokk volt. Meg kell jegyezni, hogy az USA akkor éppen a Nixon-sokk hatása alatt is volt. A Bretton Woods-megállapodás felrúgása a dollár aranyfedezetének eltörlését hozta. Az olajár ennek hatására tovább emelkedett: 1974 májusában már 12 dollárba került egy hordónyi kőolaj. Nem nehéz felfedezni bizonyos hasonlóságokat az egykori és a mostani történések között.

A második olajválság gyorsan követte az elsőt. 1979-ben az Amerika-barát Reza Pahlavi sahot elűzték Iránból. A hatalmat egy muszlim vallási vezető, Khomeini ajatollah vette át. Az ottani belpolitikai forrongás, melyet „természetesen” kívülről is befolyásoltak, azt eredményezte, hogy akadozott, majd leállt a kőolaj kitermelése. A 15 dolláros hordónkénti ár meredeken kilőtt, és 1980-ban elérte a 40 dolláros szintet. Itt viszont, ennél a határértéknél beindultak bizonyos ellentétes folyamatok. A jelentősen megemelkedett ár a korábban gazdaságosan ki nem termelhető olajmezők beindítását is jövedelmezővé tette. Mindennek hatására az ár csökkenni kezdett. Az arab olajtermelő országok befolyása is ezzel egy időben kezdett gyengülni.

A következő igazán nagy csúcsot csak jóval később, 2008 nyarán érte el az olajár. A 2001. szeptember 11-ei támadásokat követő lejtmenet után következett a fellendülés időszaka. 147 dollárnál tetőzött egy hordó kőolaj ára. Az Afganisztán és Irak ellen folytatott amerikai háború mellett a Kínában és Indiában tapasztalható folyamatosan növekvő igény hajtotta fel az árat. Innen zuhant aztán vissza az olajár egészen a 40 dolláros szintig. Az orosz—ukrán háború kitörése előtt már beindult a drágulási ciklus. Nem zárható ki a szándékos időzítés sem, de ez valószínűleg sohasem fog kiderülni. Az EU az olajszankciók bevezetésével „büntetné” az agresszort, de a fegyver a jelek szerint — bizonyos szempontból — visszafelé sül el. Korábban az olajkor végét úgy képzeltük el, hogy elfogy a kitermelhető kőolaj a bolygón, de a forgatókönyvet most lehet, hogy sikerül átírni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..