Zombor város képviselő-testülete még tavaly döntött a racionalizáció szükségességéről, illetve ez év februárjában részletes határozatot hozott arról, mely intézményeket milyen mértékben fogja érinteni a leépítés. A tervezet értelmében a közvállalatok 1187 alkalmazottjának számát 1133-ra kell csökkenteni. Zombor város könyvtárát fokozott mértékben sújtja ez a rendelet, mivel a korábbi 41 alkalmazotthoz képest 30-ban állapították a dolgozók maximális számát, ez 25%-os munkaerő-csökkentés. Arra azonban akkor még senki nem gondolt, hogy a leépítés során éppen a könyvtárosokat fogják elbocsátani.

Különösebb logika nélkül

A bezdáni könyvtárban Foki Zoltán kapott felmondást. Korábban is beszéltek a leépítés szükségességéről, de soha nem fejtették ki, hogyan is kell elképzelni pontosan:

— Az első alkalommal azt mondták, aki a szakmában dolgozik, azt nem bocsátják el. A következő alkalommal már azt, hogy akinek főiskolai, egyetemi diplomája van, annak biztos nem fognak felmondani. Végül augusztus 30-án elmentünk egy megbeszélésre, és rájöttünk, hogy tízen vagyunk. Közölték, szeptember 1-jétől már nem kell dolgoznunk — meséli a bezdáni volt könyvtáros.

Foki szerint az elbocsátottak kiválasztásában nem volt semmilyen különösebb logika. A tizenöt fiókkönyvtári alkalmazottat „berakták egy kosárba”, közülük öt személyt véd a kollektív szerződés — több mint 25 éve dolgoznak ugyanis a könyvtár alkalmazásában —, a maradék tíz pedig védtelen volt, így azokat elbocsátották.

A bezdáni könyvtárnak azért is specifikus a helyzete, mert az épület, melyben berendezkedett, a Helyi Művelődési Közösség tulajdonában van, melynek elnöke Foki Zoltán. A könyvtárral kötött érvényes bérleti szerződésük értelmében az épületet ingyenesen a rendelkezésükre bocsátották tizenkilenc évre annak fejében, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatnak két munkatársat:

— Annyit tehetünk, hogy felhívjuk a figyelmüket a szerződésszegésre, és várjuk a további egyeztetéseket, ha kell, jogi útra tereljük a dolgot — magyarázza Foki Zoltán.

A gyerekeket nagyon nehéz az olvasásra ösztönözni

A bácsgyulafalvi könyvtáros, Égető Éva augusztus végéig semmit nem sejtett, amikor is a falusi könyvtárosok kaptak egy nap haladékot, hogy a személyes holmijukat összeszedjék. Írásbeli szerződés itt nem született, de a bezdánihoz hasonlóan Bácsgyulafalván is a művelődési ház épületében kapott otthont a könyvtár, mely térítésmentesen használhatja az infrastruktúrát is.

— Egy közös kulturális térré alakítottuk az olvasótermet, melyet minden korosztály tudott használni. Nekem ebben nagyon sok munkám van, és ez fáj a leginkább — mondja Égető.

A jövőben — akárcsak a többi fiókkönyvtár — mobilkönyvtárként fog funkcionálni az intézmény, amiről nem is tudni, mit jelent pontosan. Az ott maradt dolgozók ugyanis mindmáig nem kapták meg az új szisztematizációs szerződéseket.

— Jelenleg van egy könyvraktár, melybe hetente kétszer eljön valaki leltározni. És ha egy olvasó könyvhöz óhajt jutni, akkor írásban kérheti azt. Kérdezem én: ki az az általános iskolás gyerek, aki egyik nap bemegy kérni egy könyvet, és be tudja diktálni a szerzőt, a könyv címét, hogy aztán három nap múlva visszamenjen érte? A gyerekeket nagyon nehéz olvasásra ösztönözni, tudni kell, hogyan, milyen könyvet adjunk a kezükbe. Úgy gondolom, jó úton haladtunk, az óvodások és az általános iskolások heti rendszerességgel jártak könyvtárba, rendezvényeket, iskolaórákat tartottunk, ami a gyerekek és a felnőttek számára is érdekes lehetett. Egy gyerek esetleg majd meg tudja adni a házi olvasmány címét, de mást nem fog kérni olvasásra, ha egyáltalán bemegy a könyvtárba ezek után — véli Égető.

A kulturális intézmények leépítése elfogadhatatlan

Az elbocsátásokra a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) zombori tagozata szeptember 2-án sajtótájékoztatón reagált. Megkeresésünkre a párt tanácselnöke, Elvegyi Ákos azt nyilatkozta, a VMDK — melynek egy képviselője van a városi képviselő-testületben — már akkor tiltakozott a racionalizációs határozat ellen, amikor még csak az  állami dolgozók maximális számát lehetett tudni.

— Nem volt egyértelmű, kiket fog érinteni a leépítés, ez volt az egyik oka, hogy ellene szavaztunk a városi képviselő-testületben, a másik pedig, hogy elfogadhatatlannak tartottuk, hogy egy kulturális intézmény — ez esetben a könyvtár — alkalmazottainak számát 25%-kal leépítsék. Ezzel szemben a hatalmi többséget alkotó másik magyar párt három képviselője megszavazta ugyanezt. Azzal pedig, hogy ez a döntés megszületett, az intézmény igazgatója, illetve igazgatóbizottsága szabad kezet kapott abban, kiket fog leépítésre javasolni — mondja a tanácselnök.

Elvegyi szerint a menesztésekkel a részarányos foglalkoztatás elve is kapott egy jó nagy pofont, mert annak értelmében legalább a lakosság összetételének megfelelő arányú, nemzeti kisebbséghez tartozó alkalmazott kellene hogy dolgozzon. Zomborban a magyarok lélekszáma a lakosság 15%-át teszi ki. A harminc dolgozóból tehát legalább négy és fél embernek kellene magyarnak lennie, ám mindössze kettő maradt. Továbbá a szerzett jogok megcsorbítása is alkotmányellenes. Rengeteg jogi mulasztás történt tehát, de ezek sajnos nehezen számonkérhetőek.

— Nem lett volna szabad megengedni, hogy eddig fajuljon a helyzet. Az a cél, illetve az egyetlen elfogadható mód, hogy a könyvtár visszaálljon a régi kerékvágásba, és más úton oldják meg a racionalizáció kérdését — mondta Elvegyi.

A Magyar Nemzeti Tanács elnöke, mgr. Hajnal Jenő szeptember 2-án közleményben reagált az elbocsátásokra, melyben kifejti, hogy semmiképp sem támogatható az igazgató által választott megoldás. Hangsúlyozza egyúttal, hogy csak abban az esetben fogadható el a döntés, ha az intézmény, illetve a város felelősei a legrövidebb időn belül megoldást találnak a helyzetre, és rendezik a fiókkönyvtárak státusát.

A szerző felvételei

Az MNT elnöke kérdésünkre válaszolva elmondta, a jogi kereteken belül minden segítséget felajánlott a könyvtár számára, hogy megoldást találjanak a fiókkönyvtárak kérdésére azokon a településeken, amelyeken él magyar nemzeti közösség. A legfőbb szempont, hogy ezeken a településeken megoldódjon a könyvtárellátás. Az MNT elnöke további tárgyalásokat szorgalmaz a könyvtár igazgatójával, illetve Zombor város polgármesterével. A városi könyvtár egyébként az MNT kiemelt jelentőségű intézménye.

Az elbocsátásokkal kapcsolatban meg szerettük volna kérdezni a könyvtár igazgatóját, Vladimir Jerkovićot is, hivatalából azonban azt az információt kaptuk, hogy úton van, és azt ígérték, visszajeleznek, amint elérhető lesz.

Nyugat-Bácska kulturális életében a helyi könyvtárak — mint a rendezvények helyszínei — megkerülhetetlen szerepet töltöttek be. Az ott dolgozók elbocsátásával nem csupán a fiókkönyvtárak helyzete lehetetlenült el, hanem a művelődésszervezés is veszélybe került, ami nagy törést idézhető elő a magyar közösség szellemi kulturális terében.

Kattints az alábbi képre, és tekintsd meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág