A zentai Juhász család tagjai augusztusban úgy döntöttek, összeadják minden erejüket, kitartásukat, és körbekerékpározzák a Balatont. A vállalkozószellemű családnak majdnem minden tagja részt vett a nyári kihívásban. Lapunknak elmesélték, hogyan is lehet sportolva megismerni a Balaton északi és déli oldalát, megcsodálni a tájait, élvezni a hangulatát.
Juhász Ferenc nyolcvanéves, és ma is aktívan kerékpározik, naponta 10-20 kilométert is megtesz a kétkerekű járművön.
— Mindig fontos volt számomra a sport, fiatalabb koromban aktívan kézilabdáztam, futballoztam, amit ma is szívesen űznék, de nincs kivel, a korosztályomból sokan meghaltak vagy már nem sportolnak. Már egy ideje foglalkoztatott a gondolat, hogy jó lenne körbetekerni a Balatont, és az az ötletem támadt, hogy ezt megtehetnénk az unokáimmal családi túraként — hallottuk a nagyapától, akinek semmilyen egészségügyi gondja nem volt sem a túra közben, sem pedig utána.
A jó kerékpár a legfontosabb egy ilyen túrán
A fia, Juhász Attila volt az esemény logisztikai felelőse, míg a három lányunoka, az egyetemista Boglárka, valamint a gimnazista Réka és Orsolya pedig a további résztvevők. A legkisebbik lány, a mindössze négyéves Szandra a korából adódóan nem tudott részt venni a családi kalandban, így ő az édesanyjával otthon maradt.
Orsolya elmondta, nagyon meglepődtek, amikor a nagyapa előhozakodott az ötlettel:
— Egyrészt csodálkoztunk, hogy ilyesmit kitalált, másrészt pedig egy kicsit elképzelhetetlennek tűnt az egész, de rábólintottunk a tervre. Tartottunk úgynevezett bemelegítő túrákat, vagyis először eltekertünk a Kerekszékre, majd Magyarkanizsára, ami ráhangolódásnak is jó volt. Az osztálytársaink egy kicsit csodálkoztak, hogy a tatával megyünk a Balatonra, de pozitív visszajelzéseket kaptunk, hogy teljesítettük a távot.
Juhász Boglárka, Attila, Orsolya, Ferenc és Réka
Az útvonal megtervezése Boglárka és Orsolya édesapja, Attila feladata volt, illetve ő utaztatta a családot:
— Az első nagy kérdés az volt, hogyan vigyük el a bicajokat, hiszen elkerekezni Zentáról a Balatonra egy kicsit nagy táv lett volna. Számomra az volt a fontos, hogy racionális és egyszerű megoldást találjunk, ezért úgy döntöttünk, a helyszínen bérelünk kerékpárokat. Mindenkinek csak javasolni tudom ezt a módszert, mert nagyon sok kerékpárkölcsönző van már, ahonnan kiváló, túrázásra alkalmas kerékpárokat lehet igényelni. A Balatonon sokféle szálláshely található, ez is megkönnyítette a dolgunkat. Csillagtúrarendszerben teljesítettük négy nap alatt a távot. Az első nap a Szigliget—Tihany, a második nap a Tihany—Szántód, a harmadik nap a Szántód—Balatonfenyves, az utolsó napon pedig a Balatonfenyves—Szigliget távot tettük meg. Mindennap hajnalban keltünk útra, ők kerékpárral, én pedig autóval vittem utánuk a csomagokat. Amikor délelőtt teljesítették a körülbelül 50 kilométeres távot, akkor délután már csak a pihenésnek és a strandolásnak éltünk. A kerékpárral való közlekedésnek az az előnye, hogy szinte minden megközelíthető, és így szépen be tudtuk járni a vidéket. Nem a sportteljesítmény volt a fontos, hanem az, hogy kerékpárral ismerjék meg a Balatont. Gyönyörű vidékek, tájak kerültek a szemünk elé. Mivel a hétvégék zsúfoltak a Balatonon, ezért fontos volt, hogy hétköznapokra tervezzük a túrát, de így is rengeteg kerékpárossal találkoztunk — tudtuk meg az édesapától.
A nagyapa és a három lányunoka négy nap alatt teljesítette a 230 kilométeres távot, elmondásuk alapján a második nap volt fárasztóbb, mivel aznap 80 kilométert tettek meg.
— Egy kicsit sok volt egy napra a 80 kilométer, de az könnyített a helyzeten, hogy a délelőtti 40 kilométer után strandoltunk, pihentünk egyet, és valamennyire feltöltődve tudtunk nekivágni a délutáni 40 kilométernek. Ügyesen kellett beosztanunk az erőnket, hogy végigcsináljuk. Nagy szerencse volt, hogy erős kerékpárokkal utaztunk, melyek modern váltókkal voltak felszerelve — vallotta be Réka.
A déli oldalon könnyebb volt a tekerés (a család felvételei)
A kerékpár fontosságát a család többi tagja is kiemelte. Szigligeten sikerült más kerékpárkölcsönzőkhöz képest jutányosabb áron bérelni kétkerekűt, mely kiválóan vette a túrázás akadályait.
— Először az északi oldalon haladtunk, mely a lejtőivel és az emelkedőivel alaposan feladta a leckét. Volt, hogy 2 kilométeren át felfelé tartottunk, és a nyár legmelegebb napjaiban ez nem volt egyszerű. Talán így volt a jó, hogy ezután következett a sík déli oldal, így akkorra már túl voltunk a nehezén. Ha még egyszer elindulnék erre az útra, akkor tíznaposra tervezném a túrát, hogy több időnk legyen nézelődni, kirándulni. Megbeszéltük, hogy tíz év múlva ismét teljesítjük ezt a távot. A nyugdíjas éveimben eddig három bakancslistás tervet tűztem ki magam elé, és elmondhatom, hogy ezzel az úttal mind a három teljesült. Az első az volt, hogy repülővel utazzak, a második, hogy eljussak Erdélybe, a harmadik pedig, hogy körbebiciklizzem a Balatont — árulta el a nagyapa.
Juhász Attila azt javasolja azoknak, akik szeretnék kerékpárral körbejárni a Balatont, hogy ne sajnálják a pénzt a kerékpárbérlésre és a megfelelő ruházatra:
— Nem kellett sok pénzt költeni a kerékpárok bérlésére és a ruházatra, viszont teljes mértékben megérte, hiszen kényelmesebbé és komfortosabbá tette a sportolást. A naptej és a sok víz elengedhetetlen. Szállást is aprópénzért találtunk, és olyan szerencsénk volt, hogy Balatonfenyvesen összetalálkoztunk egy Zentáról elszármazott ismerősömmel, aki egy éjszakára elhelyezte a kerékpárokat. Kiemelném a kerékpárkultúrát, mely kellemes meglepetés volt számunkra. A gépjárművezetők nagyon előzékenyek a kerékpárosokkal szemben, még az olyan helyeken is, ahol nincs kijelölt kerékpárút.
A család minden túrázó tagja elégedett az eredménnyel, hiszen sikerült gond nélkül teljesíteniük a kitűzött célt, megismerték a gyönyörű Balaton strandjait, erdőit, és megmutatták, hogy így is lehet nyaralni, határokat túlszárnyalva.
