Ezen a napon hunyt el 1847-ben Pesten Fabini Teofil János orvos, királyi tanácsos, egyetemi tanár, „a magyar szemészet atyja”.
(Budapest, Belváros — 2023. április 19.)
Az erdélyi Hásság faluban született 1791. július 5-én. Iskoláit Medgyesen és Kolozsvárott végezte, majd a Bécsi Egyetem hallgatója volt, ahol elvégezte az orvosi és sebészi tudományokat. 1816. május 11-én orvosdoktorrá s június 12-én szemorvossá avatták, 1817. június 2-án pedig a szemészet tanárának hívták meg a pesti egyetemhez, ahol csakhamar beiktatták.
„Nevéhez fűződik a korszerű szemészeti oktatás magyarországi megszervezése. Legfontosabb feladatának az országszerte mértéken túl elszaporodott kontárok és kuruzslók működésének visszaszorítását, a sebészettől és a szülészettől független, önálló szemorvoslás kialakítását tekintette.” (Külső hivatkozás: nevpont.hu) „Fabini munkássága során mindvégig hangsúlyozta a szemészetnek a többi orvostudománnyal való szoros összefüggését. Bevezette a szemészeti kórlapok használatát, tökéletesítette a vizsgálati módszereket, foglalkozott a hályog és a kancsalság műtéti gyógyításával. Komoly szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Tankönyvét külföldi egyetemeken is használták.” (Külső hivatkozás: semmelweis.hu) „1840-ben érdemei elismeréséül V. Ferdinánd királytól nemesi rangot kapott, és 1846-ban királyi tanácsos és Pest vármegye táblabírája lett. Tagja volt a bécsi orvosi fakultásnak és több tudós társaságnak.” (Külső hivatkozás: Wikipédia)
Fényképezte: Martinek Imre
