Ezekkel a szavakkal emlékezett Gyivánovity Dániel az 1944. november 2-án Szabadkáról és környékéről elhurcolt magyarok, horvátok, németek és más nemzetiségű emberek kivégzésének 80. évfordulóján a Vergődő Madár emlékműnél szervezett megemlékezésen Szabadkán, a Zentai úti temetőben. A Szabadkai Városi Képviselő-testület elnökének személyes érintettsége is van a II. világháború borzalmaiban, dédapja, Nemes Oszkár neve is olvasható ugyanis azon a táblán, amely a 44-es parcellán található tömegsírban nyugvók emlékét őrzi. Beszédében a magyar—szerb történelmi megbékélés fontosságáról is szót ejtett.
— A múltat le kell zárnunk. Nem megmásítani, elferdíteni, hanem feltárni teljes valóságában, tudomásul venni, elnézést kérni, megbocsátani és lezárni. Ahogyan ezt a szerbek és a magyarok egymással megtették, példaértékű egész Európában. Ott vagyunk az újvidéki hideg napok áldozatainak emelt emlékmű koszorúzásánál és más településeken is, ahol ártatlanul végeztek ki embereket, akár 1941/42-ben, akár 1944/45-ben. Az 1942-ben elkövetett vérengzések áldozatai a mi áldozataink is. Mert minden igazságtalanságot, önbíráskodást, kegyetlenséget elítélünk, bárki követte is el. Elértük, hogy megalakult a Magyar—Szerb Akadémiaközi Vegyes Bizottság, amelyet a két ország köztársasági elnökei hoztak létre, négy év után pedig a szerbiai parlament határozatban ítélte el a vajdasági magyar civil lakosság ellen elkövetett atrocitásokat, és a két ország államelnökei közös főhajtáson vettek részt a csúrogi vérengzések áldozatainak akkor felavatott emlékművénél. Egy évvel később, 2014-ben kormányrendelet helyezte hatályon kívül a kollektív bűnösség terhét, és a szerb kormányfő rótta le tiszteletét a 44-es parcellán a kegyelet virágaival. Öt nappal ezelőtt, október 28-án ezt a történelmi főhajtást megismételte és megerősítette a jelenleg hivatalban lévő két államfő, dr. Sulyok Tamás és Aleksandar Vučić. Október 30-án, Pásztor István halálának első évfordulóján és napra pontosan kilenc évvel a 2014-es kormányrendelet után Pásztor István-díjban részesült Áder János és Tomislav Nikolić korábbi két államfő, amiért 2013-ban megtették a legfontosabb lépést, amely a magyar—szerb történelmi megbékéléshez vezetett — mondta a városi képviselő-testület elnöke.
Gyivánovity Dániel beszéde előtt ökumenikus istentiszteletet tartottak a történelmi egyházak képviselőinek vezetésével. A katolikus egyház nevében Msgr. Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye püspöke magyar, horvát és német nyelven szólt az egybegyűltekhez, nt. Harangozó László püspök a református, Dolinszky Áron lelkész pedig az evangélikus egyházat képviselte. A megemlékezőket rövid művelődési műsor várta, valamint megkondult a lélekharang, melyet Kudlik Zoltán, Szabadka Város Kegyeleti Bizottságának elnöke szólaltatott meg.
A Vajdasági Magyar Szövetség nevében dr. Pásztor Bálint helyezte el az emlékezés virágait. Fremond Árpád a Magyar Nemzeti Tanács, Juhász Bálint pedig a tartományi parlament képviseletében koszorúzott. Magyarország belgrádi nagykövetségének és szabadkai főkonzulátusának, a szabadkai horvát főkonzulátusnak, a horvát és a bunyevác nemzeti tanácsnak az elöljárói, az önkormányzat, valamint több intézmény, párt és civil szervezet is lerótta tiszteletét a szobornál, mely Kalmár Ferenc alkotása. A megemlékezésen jelen voltak a bukovinai székelyek képviselői is. Az egybegyűltek egyperces néma csenddel adóztak az újvidéki vasútállomáson történt tragédia áldozatainak emlékére.
Fényképezte: Szakáll Laura