home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Nézőpont kérdése
Tóth Péter
2016.11.14.
LXXI. évf. 45. szám
Nézőpont kérdése

Egészen furcsa vélemények és megnyilvánulások látnak napvilágot mostanában az ország gazdasági helyzetéről, a reformokról, valamint a társadalmunkban zajló folyamatokról úgy általában. Részben normálisnak tekinthető, hogy közben mindenki a saját perspektívájából szemléli az eseményeket, és nehezen tud elvonatkoztatni.

Ezért lehet, hogy ugyanazokat a dolgokat is egészen másképpen látják az emberek. A klasszikus optimista-pesszimista különbség figyelhető meg a szemléletben, amikor az egyik félig telt, a másik félig üres pohárnak látja azt, ami lényegében ugyanaz. Így van ez az ország gazdasági eredményeivel, a nyugdíjemeléssel vagy a munkaerőpiac alakulását jelző mutatószámokkal is.

Aki éppen most kapott munkát, és elégedett is az állásával — ha kevesen vannak is, de ilyen is akad —, az úgy véli, valóban jó irányban halad az ország, fejlődik a gazdaság. Másrészt viszont sokan vannak, akik még mindig sikertelenül próbálnak elhelyezkedni, vagy csupán egy kellemetlen tapasztalattal lettek „gazdagabbak”. Ők nyilván úgy érzik, üres beszéd GDP-növekedésről, javuló üzleti légkörről, csökkenő költségvetési hiányról beszélni, hiszen ők személy szerint semmit nem éreznek ennek a pozitív hatásaiból.

Nagyon sokan gondolhatják magukat az elmúlt két évtizedben lezajlott folyamatok vesztesének. A középkorú generáció tagjai pedig egyre kevésbé tudnak lépést tartani a korral. Számukra nem lehet túlzottan lelkesítő, hogy a Nemzetközi Valutalap jövőre már 3 százalékos gazdasági növekedést jósol, vagy hogy az államadósság a bruttó hazai termékhez viszonyítva 77-ről 74 százalékra csökkent. A költségvetésben pedig az év első 10 hónapjában a tervezetthez képest mintegy 200 millió eurós többletbevételt jegyeztek. Vagy hogy országunk javított pozícióján a Doing Business-listán. A kilátásba helyezett bér- és nyugdíjemelés pedig több mint 2 millió szerbiai állampolgárt érint valamilyen formában. Ez utóbbira is valóban lehet tekinteni a félig üres és félig tele pohár hasonlat módjára. A 1,5 százalékos nyugdíjemelés ugyanis matematikailag valóban emelés: másfél százalékkal növelik az ellátmányt. Egyszersmind a mérsékeltnek tekinthető, 2,2 százalékos infláció szintjét már nem éri el. Emelés is meg nem is? Ha például 10 százalékkal emelnék a nyugdíjakat, de 15-20 százalékos lenne az infláció — mint nem is olyan régen még — az még rosszabb lenne? Mindez csak azt bizonyítja, hogy minden nagyon is nézőpont kérdése. Mert (részben) azoknak is igazuk lehet, akik úgy vélik, a nyugdíjra való jogosultság szerzett jognak számít, és a nyugdíjcsökkentés eleve alkotmányellenes volt annak idején is.

Átalakulóban van a közszemlélet, a közgondolkodás, de nem állíthatjuk, hogy fordulóponthoz értünk, vagy talán már át is billentünk valamiféle elképzelt holtponton. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a demokrácia csak jól és eredményesen működő gazdaság esetén stabilizálódhat. De már azon is vitatkozni lehet, hogy mit értünk igazi demokrácián. Egy olyan rendszert, amely megszünteti a szegénységet, megteremti a társadalmi mobilizáció lehetőségét, magas színvonalú és funkcionális iskolarendszert épít ki, a jövedelmek egy részét különféle közterhek formájában elvonja ugyan, de közhasznú célokra fordítja? Ez is nézőpont kérdése, hiszen mindezt olyan államfőknek is sikerült megvalósítaniuk, akiket ma már diktátoroknak tartunk. De magukat a demokrácia bajnokainak tartó vezetők is vittek már csődbe szépreményű nemzetgazdaságokat. De az is lehet, hogy ez is csak egy itteni perspektívából tűnik így…


Nytiókép: Snufkin/Pixabay

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..