Nem könnyű felejteni

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Nem könnyű felejteni

Tény és való, hogy a rendszerváltozás után Magyarországon nem volt ahhoz hasonló pánikhangulat, félelem, ijedelem érzékelhető, mint amilyen az emlékezetes 2004. évi népszavazást megelőzte. A kormány minden ellenzőt megpróbált felkeresni és megszólítani, és mindenki számára talált negatív tálalást az...

Tény és való, hogy a rendszerváltozás után Magyarországon nem volt ahhoz hasonló pánikhangulat, félelem, ijedelem érzékelhető, mint amilyen az emlékezetes 2004. évi népszavazást megelőzte. A kormány minden ellenzőt megpróbált felkeresni és megszólítani, és mindenki számára talált negatív tálalást az állampolgársággal kapcsolatban. Azóta és előtte sem sikerült a szocialistáknak annyi embert, szavazót verbuválniuk, mint akkor, sőt azóta még negyedannyit sem különféle választásokon. Egyébként is jellemző egyfajta állandó apátia a nemmel szavazók közegére, nem igazán mobilisak, kevésbé fogékonyak a társadalmi problémák iránt, és nagyon alacsony a választási hajlandóságuk. Mégis azon a bizonyos decemberi napon még mezítláb is megtették volna a szavazófülkéig tartó az utat. Nem csoda, hiszen amit a kormány a propaganda terén akkor bemutatott, az minden addigit felülmúlt.
Talán erre gondolt a legnagyobb ellenzéki párt külpolitikáért felelős politikusa is, amikor arról beszélt, hogy a szervezett hazugság főpróbája volt a népszavazás. A nem szavazat mellett agitálók pontosan tudták, hogy az erdélyi magyarok semmiféle veszélyt nem jelenthetnek a magyar társadalombiztosítási rendszerre, mégis arra építették kampányukat, hogy a munkahelyek veszélybe kerülnek, az egészségügyi ellátás összeomlik, elértéktelenednek a nyugdíjak - idézte fel a fideszes politikus.
Hozzátette még azt is, hogy ugyanez a hazugságpolitika és hazugságpropaganda jellemezte aztán az elkövetkező éveket.
A Parlament közelében megtartott megemlékezésen Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke is felidézte a népszavazáskor történteket, illetve az azóta leszűrt tanulságot.
Mint mondta, 2004. december 5-én bekövetkezett az, ami a szomszédos népeknél elképzelhetetlen lett volna, megtagadták a határon túli nemzettársainkat, ellökték a testvéri kezet, nemet mondtak az összetartozásra.
,,Aki közületek magyarnak nem jó, az embernek is csak alávaló lehet" - idézte Wass Albert erdélyi írót a KDNP-s politikus. A kereszténydemokrata képviselő szerint az uniós csatlakozás önmagában nem oldotta meg a Kárpát-medencei magyarság problémáit és gondjait. ,,Joggal fogalmazható meg bírálat is az e téren tapasztalható európai uniós hozzáállás miatt” - fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a magyar kormány nem tiltakozott kellő határozottsággal a szlovák nyelvtörvény ellen, nem utasította el annak szellemiségét. Nincs miről tárgyalni, ha a felvidéki magyarságot nemcsak nemzeti, hanem emberi mivoltában is ilyen mértékben megalázó törvény születik - fejtette ki.
Simicskó István a magyar társadalom felelősségét hangsúlyozva leszögezte:
''Meg kell adnunk az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, akik megtartották magyarságukat, és hozzánk akarnak tartozni. Alkossunk nemzetstratégiát, álljunk ki a határon túli magyarok autonómiatörekvései mellett, higgyük el, hogy csak rajtunk múlik".
''Erősödjön a hazaszeretet!”
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a Nemzeti alaptanterv (NAT) hangsúlyos részévé tenné a hazaszeretet erősítését - mondta el Rétvári Bence, a párt országgyűlési képviselője. A KDNP-s politikus felidézte, hogy öt évvel ezelőtt, 2004. december 5-én zajlott a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás, melynek eredménytelensége máig tartó súlyos sérelmet okozott a magyar nemzetnek.
A kereszténydemokrata politikus szerint a hazaszeretet erősítésének eszköze lehet a diákok határon túli magyar területekre való látogatásának a megszervezése, anyaországi és határon túli közösségek közötti élő és intézményes cserekapcsolatok kialakítása, valamint történelmi múltunknak, nemzeti kultúránknak és hagyományainknak a huszonegyedik század igényeinek megfelelő, a fiatalok érdeklődését megragadó módon való oktatása.
Történelmünk helyes ismerete, a közös nemzeti célok és a magyar nemzet tagjainak egymás iránti szolidaritása nélkül ugyanis jövőnk megpecsételődött - mondta.
Rétvári Bence szerint a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány képtelen voltak jövőképet adni a fiatalok számára. Magyarország nemzetközi megbecsülése mélyponton van, a szomszédos államokban élő magyarok érdekében a tekintélyét vesztett kormányzat képtelen hatékonyan fellépni. A fiatalok jelentős része számára a magyar kormányzat teljesítménye az utóbbi években kimondottan kellemetlen, vállalhatatlan.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink