home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Műtét vagy boncolás?
Tóth Péter
2021.01.02.
LXXV. évf. 53. szám
Műtét vagy boncolás?

Állítólag Paul Valéry francia költő, esszéíró, a XX. századi francia költészet kimagasló egyénisége mondta egyszer, hogy: „Ha az állam erős, akkor összezúz bennünket, ha viszont gyenge, akkor elpusztulunk.” A XX. században egyébként számos olyan emberkísérlet folyt, amely alapján az állam szerepét lehetett utólag vizsgálgatni.

A tapasztalatok sokatmondóak, de azt is figyelembe kell venni, hogy mostanra a körülmények jelentősen megváltoztak. A pandémia pedig egy egészen új helyzetet is hozott. Azt tapasztaljuk, hogy akik korábban gyakran hangoztatták, hogy az államra semmi szükség — káros, elvonja a forrásokat, szabadságjogokat korlátoz —, most az államtól várnak segítséget egészségügyi és gazdasági gondjaik kezelésére egyaránt.

A XX. században kibontakozó globalizáció eredményeként a nemzetállamok gazdaságpolitikai mozgástere radikálisan lecsökkent. A történelem során most először találkozhattunk a jóléti állam fogalmával. A XX. század második felében úgy tűnt, a jövő a jóléti állam globális elterjedését hozhatja magával. A lényege, hogy az állam a vállalt gazdasági szerepének betöltése során hozzájárul az általános jólét növeléséhez. Ez azonban a szegényebb és az úgynevezett feltörekvő államok esetében nem minden esetben tudott megvalósulni. Lényegében a diktatórikus rendszerek is úgy próbáltak fennmaradni, hogy valamiféle jólétet próbáltak teremteni, hiszen tartósan nagy tömegeket nem lehet elnyomni. Manipulálni viszont lehet a közvéleményt, de ahhoz is gondoskodni kell egyes rétegek viszonylagos jólétéről. A legsötétebb diktatúrák nem jöhettek volna létre, ha nem lett volna a lakosságnak egy olyan jelentős rétege, amely a rendszer fenntartását segítette elő. De ez sem egyszerűsíthető le ennyire, mert számos úgynevezett kombinált szituáció is létezett. Például a XX. században, amikor a diktatúrát külső támogatással tartották fenn egy-egy olyan nemzetállamban, amelynek szuverenitása korlátozott volt. Történelmi léptékben ezek az időszakok rövidek voltak ugyan, viszont ez sovány vigasz azoknak a generációknak, amelyek megszenvedték azokat az időket.

Nem csak a pandémia miatt élünk specifikus körülmények között. Az állami szféra meghatározó és aktív szerepe a kockázatvállalásban, valamint a radikális technológiai változások támogatásában kulcsfontosságú a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés szempontjából. A járvány most a jóléti államok működésében is érdekes precedenst teremt a szemünk előtt. A világ fejlettebb részében a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásait enyhíteni célzó szociális, gazdasági programokat dolgoznak ki és alkalmaznak.

Az államot most egy egészen új nézőpontból kell értelmeznünk. A jelenlegihez hasonló válságok kitűnő laboratóriumai a gazdaságtudománynak. Régi mondás, hogy a háború egyúttal remek sebésziskola is. A mostani helyzet is sok olyan dolgot mutat meg, amelyre „békeidőben” nem jöttünk volna rá, vagy azt hittük volna, nem lehetséges, esetleg rossz hatással bír. A helikopterpénztől a kamatpolitikáig, a pénznyomtatástól a költségvetési deficitekig számos olyan téma van, amelyet most érdemes tanulmányozni, ilyen körülmények között is. Arra azonban ügyelni kell, hogy az iménti sebészi hasonlattal élve: a műtét időközben ne váljék boncolássá!

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..