Vannak ölebek, melyek kis lakásban is jól érzik magukat, idősebb, vagy nyugodtabb életvitelű felnőtt mellé valók, az örökmozgók viszont szívesen elkísérnek bennünket a túrákra, vagy a kocogásban is partnereink. Ez utóbbiaknak nagyobb a mozgásigényük, számukra a kertes ház és a rendszeres séta az ideális. A családbarát kedvencek pedig élvezik a gyerekek társaságát, benne vannak minden játékban és mókában.

Sokan abba a hibába esnek, hogy kis testű szőrmókot vesznek a gyermeküknek, mert biztonságosnak gondolják. Pedig egy pekingi palotakutya vagy egy aprócska csivava is megharaphatja a gyermeket, ha az rosszul nyúl az állathoz, vagy megzavarja evés közben. Ez persze nem vonatkozik az említett fajok minden képviselőjére, de általánosságban elmondható, hogy ők inkább felnőtt gazdi mellé valók. Egy nagy testű, ám jámbor állat tökéletes lehet a kicsik mellé, persze akkor, ha megfelelő tartási körülményekről gondoskodunk. Gyakran előfordul, hogy azért kerülnek állatok az utcára — vagy a kert végébe láncra kötve —, mert nem körültekintően választottak az emberek. Sőt, a felelőtlen döntés tragédiába is torkollhat, bár egyik faj sem alapból agresszív, de ha egy harciasabb jellemű kutya rossz kezekbe kerül, annak súlyos következményei lehetnek akár a gazdájára, akár másokra nézve. A megfelelő bánásmód a legfontosabb. A kutyát tilos dresszírozni, verni, megfélemlíteni. Ha szeretettel gondozzuk, a pitbull is jámbor öleb lesz, hiszen nincs rossz kutya, csak rossz gazda és rossz nevelés.

Pekingi palotakutya

Aranyos, nyomott orrú, nagy, kerek szemű, szinte már mosolygós arcú kutyus, apró, görbe lábakkal. Bár a küllemét tekintve nehezen hihető, de a génállománya alapján ez a faj áll legközelebb a farkashoz. A DNS-elemzések alapján a világ legrégebbi kutyafajtája. Hivatalos besorolását tekintve a társasági ebek közé tartozik. Évszázadokon át csak a kínai Tiltott Városban, a császári palotában lehetett tartani. 1860-ban, a második ópiumháború során a szövetségesek megszállták a Tiltott Várost, Hszien Feng császár és udvartartása pedig megszökött. Az egyik nagynénje viszont a palotában maradt, és ott vetett véget az életének. Öt pekingi palotakutyája gyászolt mellette, amikor rátaláltak a katonák. Lord John Hay magával vitt egy hímet és egy szukát, majd a nővérének ajándékozta az oroszlánra, majomra és sárkányra hasonlító kutyákat. Sir George Fitzroy is elvitt egy párt, melyet az egyik rokonának adott. Az ötödik kutyus pedig nem máshoz, mint Viktória királynőhöz került. A faj így jelent meg Európában, majd az Amerikai Egyesült Államokban és a világ más részein is elterjedt. Például Marilyn Monroe is rajongott a pekingi palotakutyákért.

Méretei ellenére harcias és vakmerő állatról beszélünk. Könnyedén „vitába száll” más kutyákkal, és az idegenekre is általában hevesen reagál. Rendkívül okos, gazdájához ragaszkodó. Igazi szobakutya, a kényelem nagyon fontos számára, idősebb embereknek, gyermektelen pároknak, egyedülálló felnőtteknek tökéletes választás. Szőre gondos ápolást igényel. Ezek a kutyák sokáig élnek, jóval meghaladják más fajok átlagos élettartamát.

Tacskó

Bár méretét tekintve a kisebb testű ebek táborát erősíti, a pekingi palotapincsikkel ellentétben nem öleb. A német eredetű faj munkavadászkutya. Az ember társa, segítője. Három méretben létezik: standard, törpe és nyúlász, lehet rövid, szálkás és hosszú szőrű. Eredete a régmúltba nyúlik vissza. A kutatók Egyiptomban találtak olyan leleteket, amelyek rövid lábú, hosszú hátú ebeket ábrázolnak. A tacskó származása nem tisztázott. Egyes források szerint a francia basset (alacsony kutya) rokona. Sokan dakszlinak hívják, mely az eredeti német elnevezésből, a Dachshundból ered (jelentése: borzkutya). A tacsi a föld alá is követi a zsákmányát, innen ered az említett név. Ezek a kutyusok nagyon szeretnek ásni. Boxba vagy kifutóba zárva valósággal szenvednek, ha pedig lakásban élnek velünk, naponta ki kell őket vinni a szabadba. Játékosak, okosak, ragaszkodók. Örökmozgó kutyusok, melyek a kényelmet sem vetik meg. Az egész napos ásást a komfortos heverőn szeretik kipihenni. Ha szeretjük a kertet, igyekezzünk körbekeríteni a növényeinket, a tacsink számára pedig egy olyan helyről gondoskodjunk, ahol kedvére hódolhat a hobbijának.

Labrador retriver

Ha családi kutyáról van szó, sokan azonnal a labradorra asszociálnak. Közepes termetű, Nagy-Britanniában tenyésztették ki a Szent János-vízi kutyából. Az őseit új-fundlandi halászok hozták magukkal Angliába, ahol a világ egyik legkiválóbb vadászebét tenyésztették ki. A labrador rendkívül tanulékony, emberközpontú és nagy teherbírású, vakvezetőként, mentőkutyaként és más területeken is segíti az embert. Terápiás állatkét is alkalmazzák például idősek otthonában vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése során. A barátságos labrador világszerte elterjedt, családi kedvencként is sokan választják, hiszen a gyerekekkel is nagyon jól kijön. Szeret játszani, labdázni, imádja, ha a gazdi eldob egy ágat, melyet visszavihet. A labrador már régóta létezik, de csak az 1900-as évek elején ismerték el önálló fajként. 1991-ben a világ legnépszerűbb kutyafajtájává nyilvánították.

Németjuhász

A nagy termetű német juhászkutya Németországból származik. Okos, tanulékony, játékos, kedves, rendkívül hűséges faj. Munkakutyaként is gyakran alkalmazzák. A fogyatékkal élő emberek segítése mellett mentőkutyaként is tökéletesen megállja a helyét. Nagyon jó kereső, így a rendőrség is szívesen alkalmazza. Szereti a gyerekeket, családi kedvencnek is kiváló. Nagy a mozgásigénye, nagyobb udvarra, kertre van szüksége, sétálni is szeret. Nagy mérete ellenére a kanapéra is odakuporodik a gazdi mellé. A németjuhász őrzi és védelmezi a területét, illetve a családját. Számára a gazdi biztonsága az első. Néha még a mosdóba is kikíséri az embert.

Keverék

Bár napjainkban nagyon népszerűek az apró testű, retikülbe való ebek és a nagyobb, értékes fajkutyák, a keverékekről sem szabad megfeledkezni. Sok esetben egészségesebbek és szívósabbak a tisztavérűeknél. Azok, akik nem státusszimbólumként tekintenek a kutyákra, szívesen választanak keveréket. Ilyet bárhol találhatunk, a legközelebbi menhelyen, az állatvédő szervezetek internetes felületein vagy éppen az utcán. Vannak, akik nem gondolják túl a kutyaválasztást: azt az állatot veszik magukhoz, amellyel összehozza őket a sors. Persze ilyenkor is figyelembe kell venni az élethelyzetet, a körülményeket, hogy az új barátunk a lehető legjobb ellátást kapja. A legfontosabb a felelős állattartás. Ennek szabályait minden körülmények között be kell tartani, akkor is, ha sok száz eurós fajkutyát vagy sorsára hagyott keveréket veszünk magunkhoz.