A kúlai Kanyó Mónika már gyermekként magába szippantotta a kézművesség szeretetét. Több technikát, eljárást ismert meg, melyet később a gyermekeinek is átadott. Változatos tárgyakat hoz létre, az ünnepekre külön készül, de a hímzés az, amiben a leginkább ki tud teljesedni. Ebben leli örömét. Különösen a fehérhímzést szereti, de az utóbbi időben a modern motívumokat részesíti előnyben.

— A nevelőanyukám és a nagymamám avattak be a kézimunkázás rejtélyeibe, mert ők a hosszú, téli napokon mindig kézimunkáztak. Mellettük megtanultam, a szemeket hogyan kell felszedni, horgolni, kötni, és a hímzés is így ragadt rám. Az iskolás években ez elmaradt, de tizennyolc éves korom után intenzíven elkezdtem kézimunkázni. Majd férjhez mentem, a gyerekek születése után ismét szüneteltettem a hobbimat, de amikor a gyerekek abba a korba léptek, hogy már megengedhettem magamnak a kézimunkázást, akkor belefogtam a fehérhímzésbe. Kúlán a kézimunkázó asszonyok a fehérhímzésről híresek. A sógornőm, Kanyó Hajnalka az elnöke a kézimunkacsoportnak, az ő unszolására bekerültem a kúlai Népkör kézimunkacsoportjába. Ott folytattam ezt a tevékenységet, majd felkértek arra, hogy gyerekekkel is foglalkozzak. Eleinte csak hímeztünk, majd mindenféle kézművestechnikát is elsajátítottunk, újrahasznosítással is ismerkedtünk. Babákat készítettünk, nyuszit horgoltunk, és sok minden mást is. Tíz éven keresztül foglalkoztam a gyerekekkel. Az utóbbi időben inkább a hagyományőrző napokon dolgozom velük, ünnepek közeledtével tartunk műhelymunkát.

Ružica Pavkov, Kanyó Hajnalka, a kézimunka-szakcsoport elnöke, Tamás Rozália, Kanyó Mónika, Kanyó Anna (a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ felvételei)

* A hímzés folyamatosan jelen van az életében, szép eredményeket is elért.

— A hímzést itthon készítem, de a helyi Népkörben minden szerdán találkozunk az asszonyokkal, mindenki varr, kézimunkázik, van, aki horgol, más bőrözik, vagy csuhéval dolgozik, de én maradtam a hímzésnél, mert ezt szeretem. A fehérhímzésről áttértem a színes hímzésre. Többféle technikát alkalmazok. Ilyen a láncöltés, a szálöltés, a tűfüles. Az utóbbi az egyik kedvencem. Ezek mind modern motívumot viselő kézimunkák. Nem ragaszkodom a tájegységekhez, mert ott be kell tartani a követelményeket, szabályokat. A mintákhoz hozzájutunk, de a megfelelő cérnákat elég nehéz nálunk beszerezni. A Népkör keretében mindig részt veszek a kiállításokon, a MIRK-en is. Már több diplomát kaptam, a MIRK-en négy nagymesteri diplomát. A fehérhímzésre nívódíjas oklevelet kaptam, valamint nagymesterit is. A modern hímzés és a színes kategóriában is kaptam elismerést.

Tamás Rozália, Kanyó Hajnalka, a kézimunka-szakcsoport elnöke, Kanyó Mónika, Irina Sitnik

* Mennyi időt szentel a hobbijának?

— Igyekszem sokat kézimunkázni, de a szemem sajnos romlik, mindig rosszabbul látok, viszont szeretem csinálni. Aki pedig szereti, az nem hagyja abba. Naponta 3-4, de néha 8 órán át hímzek. Délutántól este 10-ig, 11-ig is a téli időben.

* Hogyan készül az ünnepekre?

— Húsvétra és karácsonyra minden évben nagyon sok díszt készítek. Ilyenkor a karácsonyfadíszek aktuálisak, most ezekkel foglalkozom. Filccel, szalmával és más anyagokkal is dolgozom, változatos technikákkal. Az én karácsonyfámon mindig a saját díszeim vannak. Nagyon sokat elajándékozok a rokonoknak, gyerekeknek, ismerősöknek. Horgolok is, egy dísztököt vagy nyuszikát meg tudok horgolni. A dísztököt levendulával töltöm meg, akkor illatozik. Itt Kúlán októberben már hagyomány a tökkiállítás, akkor minden a tök körül forog. Értékesíteni keveset tudunk, mert ezek aprólékos munkák, nem olcsó darabok, viszont ki szoktunk állítani. Ha valaki ezeket megdicséri, nekünk az nagyon jólesik, és én is szeretem, ha elismerik a munkáimat. Selyemszalagot és gyöngyöt használunk fel, abból gyártunk karácsonyfadíszt, manókat, hópihéket és más díszeket.

Kanyó Mónika fotói

* Templomok számára is dolgozott már.

— A kúlai Szent György-templomba egy egyszerű terítőt készítettem. Ókérre (Zmajevo) nagyon szép terítőt varrtam ki fehérhímzéssel. Ha jól emlékszem, 8000 lyuk volt rajta. Azon több mint fél évig dolgoztam, nagyon fáradságos munka volt, de végül gyönyörű eredménye lett.

* Hogyan éli meg ön a kézimunkázást?

— Bekapcsolom a televíziót, de csak hallgatom, mert közben kézimunkázom. Számomra ez nagyon jó időtöltés, olyan kikapcsolódás, amely megnyugtat. Aki nem foglalkozik kézimunkázással, vagy nem szereti az ilyen tevékenységet, az nem is tudja ezt átérezni. Ebben találtam meg a nyugalmat, a pihenést.

Nagyon szeretem a kézművességet. Ez időigényes hobbi, precizitást igényel, de én kedvelem. Többféle technikával dolgozom, mert így nem válik unalmassá. Szeretem a változatosságot. Nagyon sok terítőt készítek ajándékba, de mindig olyannak adom, akiről tudom, hogy megbecsüli. Lesz neki egy emléke tőlem. A gyerekeim is nagyon szeretik a munkáimat, használják őket. A kisebbik lányom szintén hímez, a nagyobb pedig a kézművesdolgokban gyakorlottabb. A fiúk is sok mindent gyakorolnak, számos foglalkozáson vettek részt, a bőrözést is elsajátították, de a csuhét is ismerik. Mi ezeket a tárgyakat használjuk. Én pedig örömöm lelem ebben a munkában.

Hodolik Bogláka felvétele