A keresztény vallás tanítása szerint Isten fia, Jézus Krisztus, magára véve a világ bűneit, kiszenvedett a keresztfán. De harmadnapon feltámadt, legyőzte a halált. Számunkra, hívő emberek számára ez ad reményt az élet terheinek elviseléséhez, hiszen tudjuk, hogy mindannyiunk számára eljön a feltámadás napja. Sokan vannak azonban, akik nem, vagy csak nehezen fogadják el a feltámadás hittételét, hiszen nem tudják elképzelni annak megvalósulását. Aki azonban elfogadja Jézus feltámadását, annak a kétségei eloszlanak. A feltámadt Jézus azzal bizonyította istenember voltát, hogy kiengesztelt minket az Atyával, és örök életet adott a teremtett világnak, amelynek részese lehet mindenki, aki követi Isten tanításait.
Húsvét a legnagyobb vallási ünnepünk, amelyre a negyven napig tartó nagyböjt idején készülünk fel testileg és lelkileg. Számos népszokás is kapcsolódik hozzá a tojásfestéstől kezdve a locsolkodásig.
Mit jelent önnek a feltámadás? - kérdeztük a héten.
Stefaniga Ottília, az óbecsei Schola Cantorum karnagya:
- A hívő ember számára a feltámadás mindenekelőtt a remény. Mivel csak annyit tudunk róla, hogy a halál után nem a megsemmisülés, hanem az örök élet vár ránk, számomra ez misztérium. Ez a titok a tavasz ébredésével külön erőt ad a mindennapok apró-cseprő dolgainak elviseléséhez, véghezviteléhez. De valahányszor az élet nehézségeket állít elém, a remény hangja, a feltámadás, az örök élet tudata erővel töltenek el, hogy áthidaljam a gondjaimat, vagy hogy újabb lendülettel sikeresebb próbát tegyek a kérdések megoldására.
László Antal palicsi munkanélküli:
- Nem vagyok hívő ember, ezért a feltámadásban sem hiszek. Nekem van elképzelésem az életről és a halálról, de az inkább az orvosok, a tudósok véleményéhez áll közelebb, mint a valláshoz. Én azt gondolom, hogy a halál ténylegesen az élet végét jelenti, és hogy utána már semmi sem létezik. Sokan mondják azt nekem, hogy túlságosan ,,földhöz ragadt'' vagyok, ezért nem tudok hinni a lélek halhatatlanságában. Lehet, hogy igazuk van, nem állítom, hogy csak az a valóság, amit én gondolok annak. Sajnos, még senki sem jött vissza a túlvilágról, hogy beszámoljon róla, mi következik a halál után. Éppen ezért nem tudok hinni a feltámadásban és az örök életben. A húsvét a feltámadásról szól, én a családommal együtt annak rendje-módja szerint meg is ünneplem, de ez csak formaság a részemről, nem hitbéli meggyőződés. A feltámadást én inkább a mindennapos kis harcok megvívásában látom, ott, ahol felül tudunk emelkedni a problémákon. Ez mind egy-egy feltámadás a számomra.
Döme Mónika szabadkai hitoktató:
- A feltámadás számomra a remény. Általa tudom hinni, hogy az élet nem ér véget a halállal, hanem egy örök dimenzióban folytatódik. A hitem ad erőt ahhoz, hogy megoldjam, vagy csak el tudjam viselni a mindennapok csalódásait, kudarcait, és hogy mindenben meglássam a szépet, a jót. E remény éltet, hiszen tudom, hogy egy napon ismét mind együtt leszek azokkal, akik meghatározói voltak - és lesznek - az életemnek. Az életnek van értelme, az emberi kapcsolatoknak is, és ezt Jézus a feltámadásával bizonyította. Természetesen vannak olyanok, akik nem hisznek a feltámadásban, de szerintem mindenkiben ott él a remény, hogy a halállal nem ér véget a létezésünk. Ha hiszünk a feltámadásban, jobb emberré válhatunk. Hiszen mindannyian bűnösek vagyunk, de mindannyian megbocsátást nyerünk Isten által, feltámadunk majd, és a miénk lesz az örök élet. Ha hisszük Jézus tanítását, akkor az életünk olyan lehet, amilyennek szeretnénk.
Szűcs Matild nagybecskereki nyugdíjas:
- Csak a feltámadásban hiszek, ez jelenti számomra az élet értelmét. Ha nem hinném, hogy feltámadunk egy napon, nem tudnám elviselni a fájdalmat, amit a fiam elvesztése okoz. Kilenc éve, hogy meghalt az egyetlen gyermekem, és én azóta a vallásban találok némi megnyugvást. Azt hittem, hogy végleg elfordulok az egyháztól és az Istentől, hiszen őt okoltam a fájdalmamért. De rájöttem, hogy az egyetlen igazságot a vallás hirdeti, és hogy a történtekért senki sem okolható. Úgy történt minden, ahogy történnie kellett. Sajnos, a fiamnak ennyi volt a küldetése a földi életben, de én szentül hiszem, hogy egy napon találkozom a gyermekemmel, és újra együtt leszünk.
Visnyei Kornélia szabadkai középiskolás:
- Nem tudom eldönteni, hogy jelent-e egyáltalán valamit számomra a feltámadás. Jártam hittanra, voltam elsőáldozó, a szüleim jóvoltából megismerkedtem a vallásunkkal. Mégsem lett belőlem templomba járó, buzgó hívő. Lehet, hogy az idő múlása majd megteszi a magáét, de egyelőre még a vallási ünnepek megtartásán, egy-egy szentmise meghallgatásán kívül más módon nem nyilvánul meg a vallásosság az életemben. A feltámadásban szeretnék hinni, mert az azt jelentené, hogy örökké együtt élünk majd a szeretteinkkel a mennyekben. Sokat olvastam Jézus feltámadásáról, a halotti lepelről, de egyetlen érv sem győzött meg még arról, hogy tényleg feltámadunk egyszer.
Romoda Mihály temerini magáncég-tulajdonos:
- Engem nagyon vallásosnak neveltek a szüleim. Hiszek a feltámadásban, s reménységgel tölt el, hogy egy napon mindannyian együtt leszünk. Örömmel tapasztalom, hogy az iskolai oktatásban újra helyet kap a hitoktatás, és hogy a gyermekeink egyre közelebb kerülnek a valláshoz. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy az embernek legyen hite, ami átsegíti az élet nehézségein, hiszen mindannyiunknak vannak nehezebb életszakaszaink, megoldásra váró gondjaink, és túltenni rajtuk magunkat csak akkor tudjuk, ha hiszünk valamiben, ami végül elhozza számunkra a jót. Ilyen a vallás, azon belül a feltámadás, hiszen reményt ad arra, hogy mi, halandó, bűnös emberek is elnyerjük Isten bocsánatát, egyúttal az örök életet.